A matematikai nevelés története, helye, szerepe Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.

Az előadások a következő témára: "A matematikai nevelés története, helye, szerepe Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK."— Előadás másolata:

1 A matematikai nevelés története, helye, szerepe Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK

2 A matematikai nevelés múltja A számolás-mérés mindig jelen volt az emberiség életében – tudományok, technika fejlődése, társ-i igények Évezredek óta része az intézményes oktatásnak Kezdetben: praktikus ismeretek, az eszközjellegű készségek Mat.-i ismeretek „a tehetség köszörűkövei”, „a bölcsesség kulcsai”- Coménius

3 Bővülő ismeretanyag, kettős tendencia: közelíteni az óvodás ismeretanyagot az iskolaihoz ill. a matematika tudományának fejlődéséhez ill. a tanítás alapja: a természet, az élet, a valós világ tanulmányozása 1828. első hazai óvoda (kisgyermekiskola) megnyitása - elemi ismeretek oktatása angol mintára (tevékenység nincs!) (Hajzer Szerén: „Az óvodai matematikaoktatás történeti előzményei hazánkban”)

4 1891. Eötvös József.: „Az óvodában iskolai jellegű tanításnak helye nincs!” (törvényben) túlzott követelmények csökkentése központilag Bezerédj Amália, Wargha István, Rapos József- publikációk, óvóképzés,kisdedóvodák „értő erő”, azaz gondolkodás fejlesztése, egyéni képességek, környezet szerepe

5 1953. Kisdedóvási törvény Ez szocialista pedagógia célkitűzései: egészséges, edzett, hazaszerető, sokoldalúan művelt emberré nevelés Hangsúly: - iskola-előkészítés - matematikai műveltség, ezt „Didaktikus játék” keretében (pl.: „Mi változott meg?)

6 1957. „Kézikönyv” (Nevelőmunka az óvodában) „Számolás”: mennyiségi, tér- és formaismereti tudnivalók Három korcsoport, kötelező foglalkozások (heti 45 illetve 60 percesek) Úgy gondolták, hogy edzeni kell a 4-6 éves gyerekek figyelmét, önuralmát!! szigorú követelményrendszer figyelem, önuralom edzése

7 1959. felsőfokú óvóképzés Intézeti tanárok módszertani tankönyvei Ecsédy András – Gyóni Lajos (Kecskemét) „Mennyiség-, tér-és formaismeret tanításának módszertana” Módszertani allapállás: a számolás oktatását a gondolkodás irányában kellene továbbfejleszteni Módszerválasztás alapja: az életkori sajátosságok pszichológiai elemzése a gondolkodásra, a fogalomalkotásra vonatkozó kísérleti eredmények

8 Szabadi Ilona, Burchard Erzsébet,Varga Tamás, C. Neményi Eszter – gondolkodásfejlesztés, problémamegoldás, motiváltság Varga Tamás: új tartalmi alapok - halmazelmélet

9 1971. „Az óvodai nevelés programja” (ONP) Számolás helyett: matematikai foglalkozások Halmazelméleti alapok - kötelező foglalkozások Három nagy témakör: a számfogalom megalapozása halmazokkal, kiterjedések, mérések testek, síkmértani formák (Minimat készlet)

10 Pozitívumok: Matematikai oktatás korszerűsítése Negatívumok: Nem veszi figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait eltérő fejlettségi szintjét iskolai elvárások tantárgy-jelleg

11 1989. új, továbbfejlesztett központi Óvodai Nevelési Program (új ONP 1990. szeptemberi hatállyal) Szerk.: Pereszlényi Éva, matematikai nevelés fejezet: C.Neményi Eszter 1971-es ONP-nek "csak” továbbfejlesztett változata

12 DE: a kötött és/vagy kötetlen foglalkozások engedélyezése nagyobb módszertani szabadság önállóság „Nyugati” reform- ill. alternatív pedagógiák mintájára hazai adaptációk, v. saját készítésű alternatív programok Sokszínű óvodai élet: - ahol a matematika nem ölt tantárgy jelleget, hanem az élethelyzetekből, a valóságból tanulható a nap szinte minden percében - ahol a játék az iskolára előkészítés funkcióját is betölti - ahol a természetes helyzetek érzelmi töltése felejthetetlen élményként őrzi meg a tudnivalókat a gyermekek fejében

13 1999. „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” (ONAP) Keret-program, széleskörű módszertani szabadság, helyi programok szerepe Matematikai nevelés – eltűnt a tantárgy-jelleg „A külső világ tevékeny megismerése” keretében

14 „A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.”

15 „A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.”

16 „Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.”

17 Mai gyakorlat Matematikai foglalkozások kötelezősége? Az óvodai nevelés minden területén ott bújik a matematika! Fel kell fedezni, észre kell venni! DE: tudnunk kell, hogy mit keressünk!

18 EZÉRT: A matematika óvodában használatos fogalmainak, a matematikai tevékenységek elnevezéseinek, a fejlődéspszichológia és az óvodapedagógia alapfogalmainak, törvényszerű megállapításainak ismerete! Nem az a kérdés, hogy az óvodapedagógusoknak mi a kényelmesebb, hanem a gyermekek életkori sajátosságainak mi felel meg jobban!