BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan ›Tárgycsoport része vagy szinte.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan ›Tárgycsoport része vagy szinte."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan ›Tárgycsoport része vagy szinte csak ez a tantárgy ezen a területen. ›A hozott tudás és tapasztalat csiszoltabbá, strukturáltabba, „értelmiségibbé” tétele a cél. ›Megújított, átdolgozott tartalom Előszó

3 BME Előszó ›Tartalom –I. Közösség, állam, kormányzat - Bevezetés –II. Kapitalizmus - kommunizmus –III. Jóléti állam –IV. Gazdasági növekedés ›Átívelő témák –Piaci és bürokratikus koordináció –Állami szerepvállalás határai –Hatékonyság versus méltányosság –Makroökomómiai alapok, anticiklus politika –Jóléti állam dilemmái –Solow-modell 3

4 BME Előszó ›Jegyzet –Szinte szöveggyűjtemény ›A legjelentősebb szerzők (rendszerint Nobel-díjasok) munkáira támaszkodás –Olvasmányosság ›Számonkérés –ZH-k –Fogalmak és összefüggések ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 4

5 BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 5 I. KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT – BEVEZETÉS ›Közösség –Nagyjából egy ország közössége, de néha a világ, országok uniója, régió, önkormányzat stb. –Lazán, csak egyfajta nagyságrendként kezeljük. ›„Közösségi gazdaságtan” –Nem „alkalmazásokról” lesz szó, inkább gyakorlatias elvekről. –Átfogó kép a cél –Igyekszünk felülemelkedni a napi politikán

6 BME I.1. Kormányzat, állam ›Politika –Mindannyiunk életét körülveszi ›Születés, iskoláztatás, rendőrség, katonaság, egészségügy, lakástámogatás, adózás, társadalombiztosítás, munka, állami támogatások, kereskedelmi szabályok, utak, közművek, tömegközlekedés, igazságszolgáltatás stb. ›Politikai döntés –Közösségi ›Több emberre vonatkozik, közösségileg meghozottak –Kényszerítő erejű ›A döntés háttérben mindig kell valamilyen formális hatalom, amely a döntést végre is hajtja. Jellemzően kötelező érvényűek. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 6

7 POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE 7 Mérhetetlen, összevethetetlen súlyú érvek Valakik jobban, mások rosszabbul járnak Piaci alapon, „magától” nem vagy „sokak szerint” nem („jól”) oldódik meg Valamilyen közösségi döntési mechanizmus kell „Politikai kérdés a Virágból” A szegedi közgyűlésben egyeztettek a Virág Cukrászda ügyében. Az Önkormányzat tervbe vette, hogy 300 millió forintért megvásárolja a Cukrászdát, hogy a ott továbbra is cukrászda működjön. Hogyan írjanak elő egy magántulajdonnál profilkötöttséget ? Inkább megvennék, és cukrászdának továbbadnák. Ehhez a lakóház-felújításra beállított 950 millió forintból tudnak átcsoportosítani. „ Nem lehet politikai kérdés a gyermekvédelem!” Gyermekotthon elköltöztetésének ügye „Komoly értékesítési bevételt jelentene” „Miként ítéljük meg azok véleményét vagy adott esetben félelmét, akik tartanak a speciális szükségletű gyermekek tőszomszédságbeli közelségétől …” „Nemcsak a korrekt felvilágosítás jelenthetné az esetleges előítéletesség megelőzését, hanem …”

8 8 Időben, térben eltérő döntések születnek nagyon hasonló esetekben Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Felnagyítódó részletkérdések „Eutanázia: vallási, jogi vagy politikai kérdés?” Halálba lehet-e segíteni egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embert? Hollandia és Belgium: az orvos tevőlegesen is Svájc és Svédország: csak segédkezhet az orvos (például a betegnek adhatja a mérget) Magyarország: passzív eutanázia, visszautasítható az orvosi kezelés Lengyelország és Portugália: erre csak kivételes esetben van lehetőség Balkáni országok: az eutanázia minden formáját emberölés POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE

9 9 Állandó vita a hasznok és költségek „igazságos” elosztásáról. Zavaros érdekek, keveredő közösségi döntési szintek, vegyes szereplők, eltérő szempontok, gyakori demagógia, ferdítések, őszintétlenség „Hogyan lesz politikai kérdés a hulladékügy?” „Ahelyett, hogy esztétikus komposztáló edényekkel segítenék a házi komposztálást, tiltják a falevelek, és nyesedék elégetését.” „Ezt inkább tetemes költségen, közpénzből elszállítják és tárolják.” „… végül Ausztriába kerül, ahol újra feldolgozzák. Szégyen, hogy ezzel tönkretesszük még a hazai papírgyárakat is„ POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE „Futók vagy korcsolyázók” BME Sporttelepen fedett jégpálya Jégkorong Szövetség, Labdarúgó Szövetség, Atlétika Szövetség XI. kerület Nemzeti Sportközpontok Sport Szakállamtitkárság Magyar Olimpiai Bizottság BEAC, MAFC Amatőrök és profik Fotók és dobók „Atléták vagy jégkorongozók”

10 POLITIKAI DÖNTÉS 10 „A Nemzeti igazgatói posztja mindig is politikai kérdés volt” „a szobrok jövőbeni helyszíne nem politikai kérdés” „Lehet-e pénzkérdés az iskolai hit- és/vagy erkölcstan oktatás?” „Politikai kérdés a fegyveres testületek politikamentesítése” „Nemzeti Bank függetlensége” „Mi legyen a devizahitelesekkel?” „Gazdasági vagy politikai kérdés-e az energiaellátás”

11 POLITIKAI DÖNTÉS 11 „Határon túliak szavazati kérdései” „Ki kell szorítani a belvárosból a hajléktalanokat” „Azeri kiadatása” „Otthonszülés” „Legyen-e tandíj” „Felvételi rendszer pro és kontra” „Milyen a jó ösztöndíjrendszer” „Mi a plágium, és milyen következménye legyen” „Hogyan legyen a titkosítás „Vidéki felsőoktatás jövője” „Egyetemi autonómiája kérdései”

12 BME ›Kormányzat –Olyan egyénekből álló szervezet, akiket felhatalmaztak arra, hogy egy közösség nevében kötelező érvényű döntéseket hozzanak. –A politika, a politikai hatalom szférája ›Állam –Adott földrajzi térségben a hatalmat valamilyen kormányzati, politikai apparátusa gyakorolja ›Kormányzati apparátus széles rendszere (parlament, minisztériumok, hivatalok, köztisztségviselők stb.) –A területen az autoritást (hatalmat, befolyást) a fennálló jogi rendszer és a végrehajtására felhasználható erőszakszervezetek adják ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 12

13 BME ›Nemzetállam –A lakosság nagy tömegét olyan állampolgárok alkotják, akik önmagukat egyazon nemzet tagjainak tekintik. –Fő jellemzői ›Szuverenitás: egy körülhatárolt terület fölött egy bizonyos kormányzat uralkodik. ›Állampolgárság: az ott élő emberek többségükben állampolgárok – közös jogokkal és kötelességekkel. ›Nacionalizmus: közösséghez való tartozás érzése (szimbólumok és meggyőződések). –A magyarság jó példa arra, hogy már eleve mennyire problémás kérdések ezek… ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 13

14 BME I.2. Autoritás és demokrácia ›A történelem során különböző politikai rendszerek, szerveződési minták épültek ki. ›Ma a legtöbb demokratikus berendezkedésű. ›Demokratikus –A nép uralkodik, az állampolgárok a politikai ügyekben aktív részvevők. –A kormányzat elmozdítására, a kormányzattal való számbeszállásra világos jogi mechanizmusok vannak. –A döntéshozatal során mindenkinek az érdekeit számításba veszik. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 14

15 BME ›Autoritárius –A néptől megtagadják vagy jelentősen korlátozzák a döntésekben való részvételt. –A kormánnyal való szembeszállásra, elmozdítására nincsenek jogi mechanizmusok. –Monarchiák (királyságok), arisztokráciák stb. ›Egy hadsereg (királyi vezetéssel) ›Kiváltságokkal rendelkező réteg (arisztokrácia) ›Törvényhozói hatalom (a királynál) ›Isteni eredetű legitimáció –Mai jellemző nem demokratikus rendszerek ›Rendőri/katonai hatalmak ›Populista ideológia, egy párt vagy egyház ›Totalitárius rezsimek –Titkosrendőrség, terror ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 15

16 SZINGAPÚR, A „PUHA AUTORITÁS” 16 Egy párt, a Népi Akciópárt, ami szinte mindent ellenőriz, de állampolgárai számára igen jó életminőséget biztosít. A Lee család Jó közbiztonság, közrend és „véleménykikérés”. Sikeres gazdaság, csak szolid szegénységgel. „Durvább szabályok” (cenzúra, testi fenyítés és halálbüntetés) „Disneyland, halálbüntetéssel” „Nagyon sikeres családi vállalkozás”

17 BME ›Visszatérve a demokráciára… –A demokrácia olyan döntéshozatalt céloz, ami mindenkinek az érdekeit számításba veszi. ›Közvetlen néphatalomra építő, azaz, részvételi demokrácia –„Népszavazás” ›A problémát egy-két igen/nem kérdésre egyszerűsítik le ›Gyakorlati nehézségek ›Megválasztott képviselők által hozott döntésekre építő, azaz képviseleti demokrácia –Döntési célra megválasztott emberek, bizottságok –Kongresszus, parlament, országos testületek ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 17

18 BME ›Liberális demokrácia –A szavazók két vagy több párt között választhatnak, és a felnőtt népesség egészének szavazati joga van. ›Érdekességek: a határon túliak illetve gyerekek utáni szavazati jogok kérdései ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 18

19 BME ›1970-es évek közepén még a világ országainak több mint kétharmadában autoritarizmus volt. –„1980-as és 1990-es évek” ›Chile, Bolívia, Argentína ›Oroszország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország stb. ›Benin, Ghána, Mozambik és Dél-Afrika. ›Ma csak a társadalmak alig egyharmad része autoritárius berendezkedésű. –Ideszámolva Kínát is I.3. A demokrácia globális térnyerése ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 19

20 BME –A fennmaradó autoritárius rendszereknél (pl. Kínában, Kubában és Nigériában) is megtalálhatók a demokratikus mozgalmak. Sokan azt várják, hogy az elkövetkezendő években további országok válnak majd demokratikus berendezkedésűvé. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 20

21 BME ›„A jelenlegi korszakban a demokrácia vált a politikai legitimáció alapvető mintájává.” ›Fukuyama szerint: A korábbi korszakok ideológiai küzdelmei véget értek. Itt a „történelem vége”. –„A kommunista rezsimek összeomlását követően a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc véget ért, a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik.” ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 21

22 BME ›Miért olyan népszerű a demokrácia? –A politikai hatalom gyakorlásának más típusai sorra kudarcot vallottak. –Új fejlemény a globalizáció ›A globalizált média számos nem demokratikus ország lakóit szembesítette a demokratikus eszmékkel. A demokratikus forradalmakra vonatkozó hírek gyorsan terjedtek. ›Egyre fontosabb szerepet játszanak nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európai Unió stb.). Ezek külső nyomást gyakorolnak a nem demokratikus államokra (kereskedelmi embargó, hitelkorlátozások stb.). –Világkapitalizmus terjeszkedése. Multinacionális vállalatoknak jobb a „nyugisabb” demokrácia. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 22