IX. KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK. 1. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek és fiatalok vizsgálata a különböző demográfiai csoportok egyértelműen.

Az előadások a következő témára: "IX. KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK. 1. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek és fiatalok vizsgálata a különböző demográfiai csoportok egyértelműen."— Előadás másolata:

1 IX. KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK

2 1. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek és fiatalok vizsgálata a különböző demográfiai csoportok egyértelműen elkülönülnek egymástól az életkörülmények és az életmód tekintetében vizsgálatuk az utóbbi évtizedekben vált a szociológia kitüntetett tárgyává (hangsúlyosan alkalmazott jellegű) a demográfiai csoportok közül a nők helyzetével foglalkozó szakszociológia (gender studies) a legfejlettebb (erős feminista mozgalmak jöttek létre) az idős emberek helyzete iránti szociológiai érdeklődés megnövekedésének oka, hogy az idős emberek aránya erősen megnőtt a fejlett társadalmakban a fiatalság szociológiájának kialakulásában nagy szerepe volt az 1960-as évekbeli nagyfokú elégedetlenségnek, amelyet a kedvezőtlen gazdasági helyzet később csak fokozott a gyermekek szociológiája iránti érdeklődés azzal függ össze, hogy a legtöbb fejlett országban a gyermekek átlagos életszínvonala egyre inkább lemarad a társadalom átlagától

3 2. Az életkori csoportok a szociológiában 1.csecsemőkor (születéstől 1 éves korig) 2.gyermekkor (1-12 éves kor) 3.serdülőkor (12-14/16 éves kor) 4.ifjúkor (14/16-18 éves korig) 5.posztadoleszcencia (18 éves kortól a tanulmányok befejezéséig, munkavállalásig, családalapításig) 6.felnőttkor (a nyugdíjkorhatár eléréséig) 7.időskor (a nyugdíjkorhatár fölötti időszak)

4 3. Az életkori csoportok meghatározása az időskorúak: egy bizonyos korhatár, általában a 60-65 év fölöttiek, vagy a nyugdíjkorhatár fölötti népesség az időskorúakon belül szokás még az „idős öregek” és „fiatal öregek” megkülönböztetése a fiatalkor felső korhatára: akik már nem gyermekek, de még nem felnőttek (nem dolgoznak, nem alapítottak családot, nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával) legegyszerűbb a nagykorúság életkorát, vagyis a 18 éves kort a fiatalság felső korhatárának tekinteni, bár a felnőttség ténylegesen egy későbbi életkorban következik be a fiatalság alsó határát sem egyszerű meghatározni (serdülőkor vége) a serdülőkor kezdetét az egyszerűség kedvéért a nemi érettséggel vagy a középiskolába lépéssel azonosítják a gyermekkoron belül is megkülönböztethetjük a csecsemőkort (a statisztikában ez az 1 év alatti életkor), a kisgyermekkort és a serdülőkort

5 4. A nemek közötti különbségek okai 1. a különbségek gyökere a biológiában, a genetikai eltérésben rejlik és ezért szükségszerű (a genetikailag örökölt kromoszómapár hatására alakulnak ki a magzatban a férfira vagy nőre jellemző testi sajátosságok és ez határozza meg a képességeket, a társadalmi szerepeket is) 2. a különbség elsősorban pszichológiai és szociológiai természetű, a gyermekkori szocializációban a társadalmi környezet hatására alakul ki, ezért egyáltalán nem szükségszerű (gender) (nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár)

6 5. A nemek közötti különbségek elméletei 1. Funkcionalizmus (Parsons és Bales, 1955) - a nemek közötti munkamegosztás és a nemi szerepek ebből fakadó eltérései (instrumentális és expresszív) előnyösek az emberi társadalmak számára - a modern társadalomban ez már kevésbé szükségszerű, mint korábban 2. Konfliktuselmélet - a férfiak nők feletti dominanciája az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya és a modern társadalmakban is fennmaradt -a modern társadalmakon belüli harc legfontosabb formája a nők harca az egyenjogúságért 3. Kulturális antropológia (Margaret Mead, 1970) -a férfiak és nők egyenlőtlenségének okai az adott társadalom kultúrájában gyökereznek 4. Makro-társadalmi struktúra (Chafetz, 1990) - minél élesebb a férfiak és nők közötti munkamegosztás, annál inkább képesek a férfiak a nőkénél nagyobb jövedelmekhez jutni és annál inkább vannak uralkodó pozícióban a családban - a nők jövedelmétől függ, hogy mennyire vannak alávetett pozícióban a férfiakkal szemben (Blumberg, 1991)

7 6. Az idősek problémái  az idős népesség helyzetével kapcsolatos szociológiai kutatási problémák oka: az idősek aránya erősen megnőtt a fejlett társadalmakban  a legtöbb fejlett országban az idős embereknek az aktív kereső népességhez viszonyított anyagi helyzete fokozatosan javult  a probléma: az egyre kevesebb aktív keresőre jutó nyugdíjasok száma  a kevésbé fejlett országokban az igazi probléma az idősek anyagi helyzetének rohamos hanyatlása  további problémák merülnek fel az idős emberek egészségi ellátásával kapcsolatban is (nőtt a 80 éven felüli népesség aránya is)  a nyugdíjazás után nagymértékben megváltozik az emberek napi időmérlege: több szabadidejük marad

8 7. A fiatalok problémái  a második világháború utáni első húsz évben az ifjúság helyzete a fejlett társadalmakban nem látszott problematikusnak: - az oktatás kiterjedése következtében hosszabb ideig jártak iskolába, így magasabb iskolai végzettséget szereztek - a kedvező gazdasági konjunktúra következtében nem kellett munkanélküliséggel számolniuk -viszonylag kedvező anyagi helyzetük következtében korábban alapítottak családot  1968 után (ifjúsági megmozdulások) a fiatal nemzedékek helyzete sok tekintetben hátrányossá vált: - 1968 után felgyorsult az infláció, 1973-tól a gazdaságban recesszió állt be: megnőtt a munkanélküliség, a kereseti lehetőségeik relatív alacsonyak voltak - a következő években stagfláció következett - az anyagi nehézségek miatt egyre idősebb korban kötöttek házasságot, vállaltak gyermeket - a fiatalok gondolkodásmódja, normái és értékei kezdtek eltávolodni a felnőtt társadalométól : kialakultak a speciális fiatal szubkultúrák

9 A lakosság alapvető életkorcsoportok szerinti megoszlása az EU-27-ben, %-ban kifejezve (Forrás: Eurostat Yearbook 2011, pg. 122)