Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés és EU
2
BEVEZETÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások
3
BEVEZETÉS 1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról
4
BEVEZETÉS 1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról „elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014–2020 időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányzati portálon való közzétételéről”
5
BEVEZETÉS
16
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK információ: adat, hír, ismeret Az ember az információt: létrehozza, rendszerezi, tárolja, (esetleges szelekció nyomán) közli (meghatározott címzettek felé) továbbítja vagy hozzáférhetővé teszi meghatározott személyi kör vonatkozásában bizalmasnak, titkosnak, a hozzáférésben korlátozottnak nyilváníthatja a más által létrehozott információt megismeri, értékeli, feldolgozza, „fogyasztja” változatlan formában másokkal is megoszthatja
17
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK információ: érték e tulajdonságát a társadalom jogi oltalom biztosításával is elismeri az oltalom: nem közvetlenül az információt és annak hordozóját, technikai értelemben vett továbbítóját illeti meg hanem az információ társadalom és gazdaság számára jelentett személyi vagy vagyoni jelentőségét, hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát
18
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Az emberiség története – a társadalmi kommunikáció formái felől történő megközelítésben – szakaszokra osztható az egyes szakaszok kezdetét lényeges változásokhoz (információs forradalmak) lehet kötni beszéd írás könyvnyomtatás távközlés elektronikus információfeldolgozás Internet
19
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK E forradalmak jellemzői: a társadalmi-gazdasági élet egészét átalakító változásokat hoztak a mindenkori jogi szabályozással szemben új igényeket keletkeztettek, közvetett formában magának a jognak, a jogrendszernek és a jogtudománynak fejlődésére is visszahatottak
20
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Társadalmi normák: reális, kölcsönös elvárások az eltérést büntetik/az igazodást jutalmazzák fajtái: erkölcsi szokás illemszabályok (etikett) vallás szakmai – technikai
21
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG magatartásszabályok összessége emberi kapcsolatokat szabályoz keletkezése az állam keletkezéséhez kapcsolódik az állami szervek révén kényszeríthető ki az adott társadalmi rendszer védelmét szolgálja
22
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG tárgyi jog (tételes jog, pozitív jog) alanyi jog (személyhez fűződő jogosultságok) alaki és anyagi jog
23
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jog kialakulása: „ősjog”: alapvető erkölcsi magatartásbeli szabályok alakulnak ki, ezek betartására a közösség ügyel. A jogsértést a sérelmet szenvedő a közösségen torolja meg. szokásjog: magasabb szintű, differenciáltabb jog, területenként változó az állam megjelenése: a jog kikényszeríthetősége az állam révén válik lehetővé, a szokásjogot írásban rögzíti, új társadalmi viszonyok normatív szabályozására jogot alkot (törvényeket hoz) > előír követendő magatartást és szankciót
24
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogi norma jellemzői: érvényesség hatály általánosság ismételtség (minden ismétlődő esetben) szankcionáltság hipotetikus szerkezet (jövőbeni szituáció) reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben
25
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLY: a jogalkotás során meghatározott eljárás keretében meghatározott formában és elnevezéssel létrejött jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában
26
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogalkotás jellemzői: meghatározott jogi rendben jön létre jogi norma tudatos létrehozása előre történik a szabályozás általánosan megfogalmazott jogi norma jön létre a társadalom széles körére vonatkozik a (politikai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport érdekeit fejezi ki (is!) stabil, de rugalmatlan
27
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Relatív önállóság : a jog meghatározott a társadalmi, gazdasági viszonyok által, mégis viszonylag önálló A gazdasági viszonyok jogi szabályozásának tipikus eszközei: tulajdonviszonyok védelme (Alaptörvény, polgári jog) gazdasági tevékenység feltételeinek szabályozása, kialakítása, amely a gazdasági élet minden résztvevője számára kötelező (közigazgatási jog, pénzügyi jog, gazdasági jog) egyes engedélyezési eljárások (közegészség, környezetvédelem) nemzetközi magánjog és gazdasági kapcsolatok joga
28
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG és az ÁLLAM kapcsolata állam: szervezet, a politikai berendezkedés része jog: norma magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv politikai meghatározottságát adott társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszerítheti ki
29
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁS jogrendszer alkotóelemei országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi viszonyokat egymásra épülnek, kiegészítik egymást hierarchikus rendben állnak többféleképp csoportosíthatók (tárgy, kibocsátó…)
30
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁSI HIERARCHIA igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis elméletileg “nem létezik”
31
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLYOK – törvény, rendelet Központi (országos) jogszabályok Alaptörvény, (Átmeneti rendelkezések) sarkalatos törvények rendes törvények törvényerejű rendeletek központi szervek rendeletei Helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK
32
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK TÖRVÉNY általános széleskörűen tekinti át a társadalom állapotát alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével stabil, rugalmatlan a társadalmi nyilvánosság előtt zajlik
33
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK RENDELET közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége a szabályozási szükségletet törvény határozza meg a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza kevésbé stabil kevésbé zajlik a nyilvánosság előtt
34
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG funkciói és feladata a GAZDASÁGI ÉLETBEN Befolyásolás – államszervezettől, politikia berendezkedéstől függően a társadalmi tulajdonon és tervgazdálkodáson alapuló szocialista rendszerben a jog adminisztratív, utasítás jellegű, kényszerítő és szankcionáló eszköz a demokratikus államszerevezetben funkcionális kettősség egyrészt a védelem, a biztosítás, a kötelezés eszköze marad másrészt az ösztönző, befolyásoló normák kialakításával aktívan közreműködik a gazdaság fejlesztésében
35
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA alapja: a tagországok átruházott hatásköre irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása az alapító szerződésekben kijelölt keretek között
36
EURÓPAI UNIÓ
37
28 ország 505 millió ember
38
EURÓPAI UNIÓ
39
Az európai integráció fejlődéstörténete 1952Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 1958Római Szerződések az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 1987Egységes Európai Okmány: Az egységes piac 1993Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról 1999Amszterdami Szerződés 2003Nizzai Szerződés 2009Lisszaboni Szerződés
40
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI UNIÓS JOG FORRÁSAI Elsődleges jogforrások szerződések (alapító, módosító, csatlakozási) Másodlagos jogforrások egyoldalú jogi aktusok rendelet irányelv határozat, vélemények, ajánlások, fehér és zöld könyvek megállapodáson alapuló jogi aktusok Kiegészítő jogforrások Bíróság joggyakorlata, általános jogelvek
41
EURÓPAI UNIÓ LISSZABONI SZERZŐDÉS rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét. egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört a Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv maradt, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat > 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja el
42
EURÓPAI UNIÓ
43
EURÓPAI TANÁCS Csúcsszerv, az EU állam- és kormányfőinek testülete A csúcstalálkozók résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de nincs hatásköre jogszabályok elfogadására olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani
44
EURÓPAI UNIÓ MINISZTEREK TANÁCSA (AZ EU TANÁCSA) az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákértfelelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik Feladata: jogalkotás, a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között
45
EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATAL 2013. július 1-jétől a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. SOROS ELNÖK Félévente egy-egy tagállam
46
EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI BIZOTTSÁG az EU mindennapi munkáját végző, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja tagjai között a feladatok szakterületenként megosztottak (a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik) informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják bár hazájukban általában mindannyian politikai szerepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól kormányszerűen működik, de nem kormány: végrehajtói feladatokkal csak korlátozottan működik
47
EURÓPAI UNIÓ 2014. július 15-én az Európai Parlament Jose Manuel Barroso utódaként Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt választotta meg az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének
48
EURÓPAI UNIÓ
49
EURÓPAI BIZOTTSÁG Feladatai: javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal együtt) nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót
50
EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI PARLAMENT az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban Jogkörei ma: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felügyelet et gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését
51
EURÓPAI UNIÓ A képviselőket 5 évre, közvetlenül választják, a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót (political groups) - két nagy párt: néppárt szocialisták
52
EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI BÍRÓSÁG feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban felügyeli a közösségi jog betartását ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA a tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról
53
EURÓPAI JOG
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.