Épületek vízellátása Vízellátás, csatornázás, gázellátás I. tantárgy 2008/2009. tanév őszi félév.

Az előadások a következő témára: "Épületek vízellátása Vízellátás, csatornázás, gázellátás I. tantárgy 2008/2009. tanév őszi félév."— Előadás másolata:

1 Épületek vízellátása Vízellátás, csatornázás, gázellátás I. tantárgy 2008/2009. tanév őszi félév

2 2 A közmű fogalma: azok a műszaki berendezések a hozzájuk tartozó létesítményekkel, központi berendezésekkel, valamint személyzettel együtt, amelyek közvetlenül, vagy közvetve az emberek (a lakosság, az ipar és a szolgáltatások) alapvető ellátási igényeit elégítik ki. Mi a közmű?

3 3 A közműszakágak: Vízellátás Vízelvezetés (csatornázás) Gázellátás (vezetékes) Távhőellátás Villamosenergia-ellátás Postai távközlés Központi tv-antenna kábelhálózat

4 4 A közmű részei A termék szállítása A termék előállítása A termék felhasználása

5 5 A közművek elhelyezésére vonatkozó szabvány A Magyar Szabványügyi Testület honlapjáról:

6 6 A víz közmű elhelyezése közterületen Egyedi elrendezés

7 7 Elhelyezés égtáj szerint

8 8 Közműsávos elrendezés

9 9 Elhelyezés közműalagútban

10 10 A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSZ 7487/2:1980)

11 11 A vezetékek legkisebb távolsága épületektől (MSZ 7487/2:1980)

12 12 Közműnyilvántartás szakági nyilvántartás a közműszakági vezeték üzemeltetőjénél; központi (hatósági) nyilvántartás az illetékes önkormányzatnál.

13 13 A közműnyilvántartás tervanyaga Szakági részletes helyszínrajz (M 1:500) Szakági áttekintő helyszínrajz (M 1:4000) Közműtérkép (M 1: 500). Együttesen tünteti fel a területen lévő közműveket Közmű alaptérképek (M 1:500 és M 1:4000) az előző térképek készítéséhez

14 14 A vízellátó közmű felépítése

15 15 Épület vízellátó berendezésének felépítése

16 16 A vízellátó berendezés kialakítására vonatkozó szabvány

17 17 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint 1. 2. Általános előírások 2.2. A bekötővezeték és tartozékai, amelyek a vízzel érintkeznek, csak ivóvíz-ellátási célra engedélyezett anyagokból készülhetnek. 2.4. Az ivóvíz-bekötő vezeték, valamint a csatlakozó és házi ivóvíz-hálózat vezetékeinek épületektől, illetve egyéb keresztező vagy párhuzamos közművezetékektől való távolságát az MSZ-04-132 és az MSZ 7487-2 követelményei szerint kell kialakítani. Párhuzamos vezetés esetén az ivóvízvezeték és a szennyvízcsatorna, valamint a szennyvíz- akna legkisebb vízszintes – csőszéltől csőszélig mért – távolsága 1,00 m, szennyvíz nyomócső esetén 2,00 m. Az ivóvízvezeték és a szennyvízcsatorna, vagy a szennyvíz nyomócső keresztezése esetén – ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint az ivóvíz-vezeték, és a két vezeték közötti szintkülönbség 1,00 m-nél kisebb, a csatornát a keresztezési ponttól mindkét irányban 1 – 1 m hosszon minimum 10 cm vastag betonburkolattal vagy védőcsővel kell ellátni, ha pedig a szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb, akkor az ivóvíz-vezetéken a keresztezési ponttól mért 2 m távolságon belül csőkötés, szerelvény nem lehet, – ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint az ivóvízvezeték, a csatornát a keresztezési ponttól 2 – 2 m hosszon vízzáró védőcsőben, vagy fedett vasbeton vályúban kell elhelyezni.

18 18 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint 2. 3. Az ivóvíz-bekötő vezeték, a házi és a csatlakozó ivóvízhálózat kialakítása 3.1. A bekötővezeték, a csatlakozó vezeték, továbbá a házi ivóvíz-vezeték épületen kívüli szakaszainak átmérőjét úgy kell meghatározni, hogy – mértékadó vízfogyasztás esetén a vízsebesség a 2,5 m/s értéket ne haladja meg, – a vezetékben fellépő nyomásveszteség után is minden csapoló helyen legalább 0,05 MPa (0,5 bar) kifolyási nyomás legyen. A bekötővezeték átmérője DN 20 vagy ennél nagyobb legyen. 3.2. A bekötővezeték földtakarása legalább 1,20 m legyen. Ha ez nem biztosítható, gondoskodni kell a vezeték mechanikai védelméről és hőszigeteléséről, de a földtakarás ekkor is legalább 0,80 m legyen. 3.3. A bekötővezeték elzárást a közterületen kell megoldani, ha – a vízmérő hely épületen belül kerül, – zártsorú beépítés esetén a vízmérőakna kapubejáróba kerül, – DN 50 vagy ennél nagyobb átmérőjű bekötővezeték 3,0 m-nél jobban megközelíti az épületet vagy az épület alapját. 3.4. A házi ivóvízvezetékbe a vízmérőhelyen, közvetlenül a vízmérőt követő elzáró után visszacsapó szelepet és golyóscsappal vagy szeleppel zárható ürítőcsonkot kell beépíteni. A visszacsapószelep elhagyható, ha a vízmérőben van visszacsapó szelep.

19 19 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint 3. 4. A vízmérőhely kialakítása 4.1. A vízmérő helyet önálló aknában kell kialakítani, ha – az ingatlan határvonala és az ingatlanon lévő építmények alapjának külső síkja közötti távolság 2 m-nél nagyobb, – műszaki vagy egyéb okból csak közterületen helyezhető el a mérőhely. 4.2. A vízmérőhely aknáját az ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az akna falának külső síkja és a telekhatár közötti távolság legfeljebb 1,0 m legyen. 4.3. A vízmérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a vízmérő és a szerelvények hozzáférhető- sége, leolvashatósága cserélhetősége a munkavédelmi előírásoknak megfeleljen. 4.4. Épületen belül kialakított mérőhely esetén a vízmérőt a helyiség padlóvonala felett legalább 30 cm, vízszintes beépítés esetén legfeljebb 1,30 m-es tengelymagassággal kell elhelyezni. Függőleges beépítés esetén a számlap középmagassága legfeljebb 1,50 m lehet. Bekötési vízmérőt az alapkitörés belső síkjától vízszintesen mérve legfeljebb 1,50 m távolságra kell elhelyezni.

20 20 A fogyasztói vízbekötés kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány, Fogyasztói vízbekötések szerint 4. 4. A vízmérőhely kialakítása (folytatás) 4.5. A vízmérő aknája betonból, vasbetonból, azbesztcementből vagy műanyagból épüljön. Követelmények: – Az akna mérete tegye lehetővé a vízmérő és a szükséges szerelvények elhelyezését, az aknába való lejutást és a biztonságtechnikai szempontból megfelelő munkavégzést. A mászható akna téglalap alaprajzú, alaprajzi belmérete legalább 1,00 x 1,00 m, belmagassága legalább 1,30 m. – Kivételt képeznek azok a műanyag aknák, amelyekből a flexibilis műanyagcső révén a mérő- és a csatlakozó szerelvények üzemszerű állapotban is kiemelhető. – Mászható akna esetén a födémnyílás egyik mérete sem lehet 60 cm-nél kisebb. Az aknafedlap teherbírása a terheléshez igazodjon. A mászható aknába hágcsót vagy létrát kell beépíteni. 4.7. A beépítésre kerülő vízmérő méretét és típusát a várható mértékadó vízigények és a bekötési terv alapján a szolgáltató hagyja jóvá. 4.9. A vízmérő típusának kiválasztásakor és a beépítéskor az MSZ 11034-2 szerint kell eljárni.

21 21 A beton vízmérőakna kialakítása az MSZ 22115:2002 szabvány Fogyasztói vízbekötések szerint

22 22 A vízmérőakna kialakítása a Bácsvíz előírásai szerint (www.bacsviz.hu)

23 23 Vízmérőakna előre gyártott elemekből

24 24 A vízhálózat kialakításának szabályai az MSZ 04-132:1991 szerint – A bekötővezeték a fagyhatár alatt, az épülettől legalább 1,5 m távolságra haladjon. – Az építménybe becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között 1 m távolság legyen. Védőcsővel ez csökkenthető. A vízvezeték a csatorna felett haladjon. – A vízhálózat minden szakasza üríthető legyen. A lejtés: 2…5‰. – Vízvezetéket nem szabad vezetni: építmények határoló falában, kémények, szellőzők falában és kürtőjében, födémben, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek padozatában, önálló rendeltetési egységek elválasztó határfalában, ha lakóhelyiséggel határos, villamos berendezések helyiségében, azok falában, födémében, olyan helyiségekben, amelyek belső hőmérséklete 2 °C alá csökkenhet. – A felszállóvezetékek üríthetőségét meg kell oldani.

25 25 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 2. § E rendelet alkalmazásában: a) ivóvíz: e rendeletben meghatározott minőségű olyan víz: aa) amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik, ab) amelyet élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minőségét;

26 26 Vízminőségi előírások a 201/2001 (X. 25.) sz. Korm.rendelet szerint a) Mikrobiológiai vízminőség jellemzők b) Kémiai vízminőség jellemzők Pl.: Cu: 2,0 mg/l (a fogyasztói vízcsapnál) c) Indikátor vízminőségi jellemzők Íz, szag, szín, zavarosság: a fogyasztó számára elfogadható El. vezetőképesség,  S/cm, 20 °C-on max. 2500 pH 6,5 … 9,5 Keménység, mg/l CaO min. 50 … max. 350 Alumínium, Al, mg/l 20 Ammónium, mg/l 0,5 Klorid, mg/l 250 Mangán, Mn,  g/l 50 Nátrium, Na, mg/l 200 Vas, Fe,  g/l 200

27 27 A vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások 8. § (1) Az ivóvíz kezelése, tárolása, elosztása során gondoskodni kell arról, hogy ne juthasson a vízbe olyan szennyező anyag, amely a víz minőségét rontja, illetve a jelen rendeletben meghatározott egészségvédelmi követelmények teljesülését korlátozhatja. (2) Az ivóvíz előállítása során használt hagyományos technológiák, valamint az ivóvízzel érintkezésbe kerülő hagyományos szerkezeti anyagok listáját és az ezekre vonatkozó előírásokat az 5. számú melléklet 2. része tartalmazza. (3) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazását – az 5. számú melléklet 2. részében felsorolt hagyományos anyagok és technológiák kivételével – közegészségügyi szempontból az OTH engedélyezi. (5) Az egészségügyi miniszter az új engedélyeket, valamint a nyilvántartásból való törlést évente, az engedélyezett anyagok, berendezések teljes listáját pedig ötévente tájékoztatóban, az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

28 28 5. sz. melléklet 2. Hagyományos technológiák, anyagok jegyzéke Az ivóvizek termelése, szállítása, vezetése, tárolása, kezelése során használatos hagyományos anyagok listája: A) Korlátozás nélkül felhasználhatóak: –saválló acél– acél – beton– öntöttvas –vasbeton– azbeszt-cement –homok– kavics –márványzúzalék– zeolit –mészkő– égetett, oltott mész –alumínium 99,9%-os– üveg –kerámiatermék (porcelán, kőedény) (A termékek minősége tekintetében az EN, illetőleg EN-MSZ szabványok mérvadók.)

29 29 B)Listában felsorolt anyagok, amelyek előállítása nemzetközi előírásoknak megfelelő minőségbiztosítás mellett történik –vörös és sárgaréz –horganyzott acélcső – bronz – alumínium ötvözetek – alumínium vegyületek – nátrium klorit – kovasav – stb.