Felkészülés a karácsonyi vásárokra 1. Bevezetés – adventi készülődés fontossága, kedvezményes figyelemfelhívások, reklámok, akciós ajánlatok, esetlegesen.

Az előadások a következő témára: "Felkészülés a karácsonyi vásárokra 1. Bevezetés – adventi készülődés fontossága, kedvezményes figyelemfelhívások, reklámok, akciós ajánlatok, esetlegesen."— Előadás másolata:

1 Felkészülés a karácsonyi vásárokra 1. Bevezetés – adventi készülődés fontossága, kedvezményes figyelemfelhívások, reklámok, akciós ajánlatok, esetlegesen megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása. 2. Helyszínek: fogyasztói igényeket kiszolgáló kereskedelmi egységek, piacok, ünnepi vásárok. 3. Ellenőrzések tárgya: általános kereskedelmi feltételek megléte, árfeltüntetés, árfelszámítás, nyugta-illetve számlaadás, mérőeszközök hitelessége

2 Kereskedőre vonatkozó adatok feltüntetése 4 Közterületi értékesítést a kereskedő az adott termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytathat. 4 Fontos! Az alkalmi rendezvényen történő árusítás során a kereskedő köteles a nevét és székhelyét jól láthatóan, írásban feltüntetni!(adatok feltüntetése, panaszkezelés miatt is fontos ) 4

3 Nyugta-,illetve számlaadási kötelezettség teljesítése 4 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles — ha e törvény másként nem rendelkezik — a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Ugyanezen törvény 166. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

4 Árfeltüntetés 4 A fogyasztóvédelmi törvény előírásainak megfelelően a fogyasztót a megvételre kínált termékek áráról egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, jól láthatóan, kell tájékoztatni. A feltüntetett árnak tartalmaznia kell az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket. 4 Fontos! A fogyasztót minden esetben a ténylegesen fizetendő árról kell tájékoztatni, és kötelező a fizetőeszköz Ft egyértelmű feltüntetése is. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény értelmében az eladási ár a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, az egységár pedig a termék külön jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár. 4 A termék eladási áraként és egységáraként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő árat kell feltüntetni Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét vagy annak rövidítését megjelölve. ( példa: 100.-Ft igen, 100.- nem ) 2012. 07. 29. napjától hatályos törvénymódosítástól.

5 Árfeltüntetés – folytatás II. 4 A termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM- SZMM együttes rendelet értelmében a vendéglátó-ipari egységekben teljesítendő árfeltüntetési kötelezettség lehetséges megvalósítási módjai tekintetében az egység üzemeltetőjét választási lehetőség illeti meg. 4 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott vendéglátás (kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is) keretében értékesített termék vonatkozásában az eladási árat vagy az egységárat kell feltüntetni. (lehet adagra is értékesíteni, ilyenkor a tényleges eladási ár feltüntetése kell, vagy pedig választása szerint feltünteti azt, hogy pld a termékből 10 dkg 380.-Ft de akkor a kilós ár feltüntetése is szükséges)

6 Árfeltüntetés – folytatás III. 4 Az eladási árat — az ömlesztett áruk, és a vendéglátás keretében értékesített termékek kivételével — a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. 4 A termék egységárát — amennyiben az nem egyezik meg az eladási árral — a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó részére a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni (ideértve az étel-, illetve itallapot is). [Á rendelet 3. § (1) bekezdése]

7 Árfeltüntetés folytatás IV. 4 Az egységárat 4 a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy — ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást — milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), 4 a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy — ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást — grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), 4 a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) 4 kell feltüntetni. 4 Amennyiben a vásárlók az adott élelmiszert elvitelre is megvásárolhatják, és a csomagolóanyagért külön díj kerül felszámításra, akkor annak áráról is szükséges a fogyasztókat jól láthatóan írásban tájékoztatni.

8 Mérőeszköz hitelessége 4 A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése szerint a vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket — a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével — csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. 4 A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 6. § (1) bekezdése szerint joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására — a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására — vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. A 6. § (2) bekezdése alapján joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.

9 Mérőeszköz hitelessége - folytatás 4 A jogszabály 6. § (3) bekezdésének értelmében hiteles az a mérőeszköz 4 amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, 4 amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte. 4 A 6. § (4) bekezdése szerint a közösségi típusvizsgálaton, közösségi első hitelesítésen vagy közösségi egyedi hitelesítésen az Európai Unió bármely tagországában megfelelt mérőeszköz e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alkalmazásában hitelesnek minősül, és belföldi forgalomba hozatala után rá a hiteles mérőeszközökre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ideértve a belföldi időszakos és javítás utáni hitelesítési kötelezettséget is. 4 A hitelesség érvényességének időtartamai 1. Automatikus mérleg: 2 év 2. Italmércék:korlátlan 3. Nem automatikus mérleg: 2 év 4. Súlyok: 2 év

10 Helytelen mérés, illetve többletszámolás 4 A kimérve kínált élelmiszerek tömegébe a csomagoló anyag tömegét belemérni tilos, hiszen ilyenkor a kifizetésre kerülő termék tömegének mértéke növekszik a csomagoló anyagéval. A vállalkozás ezen magatartásával a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szerinti megtévesztő tevékenységet valósít meg.

11 4 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 4 Készítette: dr. Papdi Andrea Szeged, 2013. november 27. 4.