Az iskola, mint prevenciós színtér és a szociális rendszerek kapcsolata A prevenció hatása és gyakorlati kérdései.

Az előadások a következő témára: "Az iskola, mint prevenciós színtér és a szociális rendszerek kapcsolata A prevenció hatása és gyakorlati kérdései."— Előadás másolata:

1 Az iskola, mint prevenciós színtér és a szociális rendszerek kapcsolata A prevenció hatása és gyakorlati kérdései

2 Tartalom A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásaiA Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai Az iskola, mint prevenciós színtérAz iskola, mint prevenciós színtér Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszerű programok hátrányaiGyakorlati tapasztalatok, a kampányszerű programok hátrányai A korai kezelésbevételA korai kezelésbevétel Az iskolai szociális munka pécsi modelljeAz iskolai szociális munka pécsi modellje Az ellátási piramis, különös tekintettel az INDIT Közalapítvány intézményeire és programjairaAz ellátási piramis, különös tekintettel az INDIT Közalapítvány intézményeire és programjaira

3 A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai A legfontosabb színterek: - Általános és középiskolák: kurrikulumszerű (tananyagba épített), és nem kurrikulumszerű programok (egészségnap) -Közösségi színterek -Média -A család -A munkahely -A szabadidő -Az egyházak -Rendőrségi bűnmegelőzés, drogprevenció -Az információs társadalom: számítógép, internet -A gyermekvédelem intézményei -Magas kockázati csoportok, veszélyeztető állapotok -Romákkal kapcsolatos megelőző programok

4 A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai Az iskolai megelőzés legfontosabb céljai: -a drogprevenciót az egészségfejlesztés (health promotion) komplex kérdéskörében helyezi el -a cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (= egészségesen éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (= ne drogozzanak) -magában foglalja a legális és illegális drogokat és a viselkedéses addikciókra vonatkozó prevenciót -nem különíthető el az egészség általános és különösen nem az egészség mentális, pszichés hangsúlyú fejlesztésétől Ha az iskolában felszínre kerülnek a drogproblémák, az elsődleges prevenció módszerei az iskolai környezetben kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmasak. Ilyenkor beavatkozásra van szükség, általában megfelelő (külső) szakemberek bevonásával. Ha az iskolában felszínre kerülnek a drogproblémák, az elsődleges prevenció módszerei az iskolai környezetben kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmasak. Ilyenkor beavatkozásra van szükség, általában megfelelő (külső) szakemberek bevonásával.

5 A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai A Nemzeti Drogstratégia ajánlott prevenciós módszerei: együtt kezelik a legális és illegális drogokategyütt kezelik a legális és illegális drogokat az egészségfejlesztés egész-szerű (holisztikus) modelljét alkalmazzákaz egészségfejlesztés egész-szerű (holisztikus) modelljét alkalmazzák amelyek a családokat és az elsődleges vonatkozási személyeket is képesek bevonniamelyek a családokat és az elsődleges vonatkozási személyeket is képesek bevonni hangsúlyozzák a készségfejlesztést, így a droghasználathoz vezető viselkedés befolyásolását célozzák meg (nem pusztán a tudást és az attitűdöt)hangsúlyozzák a készségfejlesztést, így a droghasználathoz vezető viselkedés befolyásolását célozzák meg (nem pusztán a tudást és az attitűdöt) foglalkoznak a kortárs (és a média) hatásokkal, bevonják a kortársakatfoglalkoznak a kortárs (és a média) hatásokkal, bevonják a kortársakat kurrikulumszerűen épülnek be a tananyagbakurrikulumszerűen épülnek be a tananyagba lehetőleg már alsó tagozatban, de legkésőbb felső tagozatban alkalmazhatók (bár a középiskolai kezdés is jobb, mint a semmi)lehetőleg már alsó tagozatban, de legkésőbb felső tagozatban alkalmazhatók (bár a középiskolai kezdés is jobb, mint a semmi) figyelembe veszik az iskola szervezeti világát és az iskolát körülvevő helyi közösség felépítésétfigyelembe veszik az iskola szervezeti világát és az iskolát körülvevő helyi közösség felépítését

6 Az iskola, mint prevenciós színtér A „FÜGE” Devianciaprevenciós program három modulja: 1. Diákokra épülő prevenciós program -tanórák tartása (5x45 perc) -diákönkormányzatokkal való együttműködés -iskolai közösségi programokban való együttműködés, pl.: Egészségnap 2. A pedagógusokra épülő prevenciós program -képzés -esetmegbeszélő -az iskolai drogstratégia megírása, aktualizálása 3. A szülőkre irányuló prevenciós program - képzés, tájékoztatás

7 Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszerű programok hátrányai 1.Diákokra épülő prevenciós program: - a bizalom elnyerésével a diákokkal bármilyen, akár a személyes, intim szférákat érintő témákról is lehet beszélni - témák: a kamaszkor létkérdései, nehézségei, pozitív és negatív megoldásai: drog, alkohol, viselkedéses addikciók öngyilkossági kísérletek családi konfliktusok, azok megoldási lehetőségei családi konfliktusok, azok megoldási lehetőségei szerelem, szex, intimitás, a kapcsolatteremtés lehetőségei, nehézségei szerelem, szex, intimitás, a kapcsolatteremtés lehetőségei, nehézségei az osztály, mint közösség együttműködése, képviselete a pedagógusok felé az osztály, mint közösség együttműködése, képviselete a pedagógusok felé a média negatív hatásai stb. a média negatív hatásai stb.

8 Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszerű programok hátrányai A diákokra irányuló prevenciós programok tapasztalatai: - igény van ilyen típusú beszélgetésekre, az együttműködés s a visszajelzések alapján (az osztályfőnöki órákon kevés példa van ehhez hasonló kezdeményezésekre) - megvalósul ezen keretek között a szűrés lehetősége: amely a problémás gyerekeket teszi „láthatóvá” és megszólíthatóvá („folyosói munka”) - a megszólítás kétirányú: 1. a gyerekek megérintődnek és maguk kérnek segítséget 2. a problémás gyereket „látja” a segítő, és neki magának van lehetősége megszólítani órán kívül a tanulót 2. a problémás gyereket „látja” a segítő, és neki magának van lehetősége megszólítani órán kívül a tanulót

9 Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszerű programok hátrányai 2. A pedagógusokra épülő prevenciós programok tapasztalatai: - tapasztalataink szerint kevés a tudás mind a szenvedélybetegségről, mind a mentális egészség témaköréről: gyakori az a kérés az első megjelenésünkkor, hogy előadást tartsunk ebben a témában - sok esetben előfordulnak előítéletek: attitűdformálás is szükséges a tudásátadáson kívül - konkrét esetek megbeszélésének igénye is jelentkezik - a tanári karnak nincsenek egységes stratégiái, megoldásai a problémás esetekre - kevés a tudás a delegáció lehetőségeiről és módszeréről - más, a szociális szakma nézeteitől eltérő gondolkodás jellemző - problematikus továbbá annak a hiátusnak a betöltésére irányuló „átképzési” törekvések, amelyek a pedagógusokat célozzák meg, oka hogy nincs az iskolákban professzionális segítő: nem költség hatékony, tudást adnak, nem szemléletet, folytathatóság nincs biztosítva, nincs szakmai kontroll

10 Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszerű programok hátrányai 3. A szülőkre irányuló prevenciós program tapasztalatai: - minden „kampány” ellenére kevesen vesznek részt - a nem problémás gyerekek, nem problémás, más témákra is nyitott, törődő szülei vesznek részt - a problémásak a „normál” szülői értekezleten sem megszólíthatóak: az esetek többségében nem jönnek el - a szülőkre általánosan elmondható, hogy nem tájékozottak, náluk érvényesül leginkább a média negatív hatása; előítéletesek - nincs vagy csak kevés tudásuk van a segítségkérés lehetőségeiről: intézményekről, a motiváció módszereiről

11 Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszerű programok hátrányai A kampányszerű programok kritikája: - nem biztosítja a folytathatóságot - az élmény lokális marad, majd hamar elévül, elfelejtődik - az aktuális helyzetek megoldatlanok maradnak, a tanult módszerek több kipróbálást igényelnek - a szemléletformálás hosszabb idő a szülőknél és a pedagógusoknál - a segítői szemlélet integrálatlan marad, a pedagógusok nem értik, s nem is tudnak együttműködni a segítői szakmával: mind az alapellátás mind a szakellátás területéről

12 A korai kezelésbevétel Az elsődleges megelőzés céljai: A serdülőkori teljes absztinencia (nikotin, alkohol, illegitim szerek) elérése, illetőleg fenntartása, és a felnőttkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, valamint a mérsékelt ivás kialakítása volna.A serdülőkori teljes absztinencia (nikotin, alkohol, illegitim szerek) elérése, illetőleg fenntartása, és a felnőttkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, valamint a mérsékelt ivás kialakítása volna. Továbbá a droghasználat kezdetének minél későbbi életkorra való kitolása, valamint a visszatérő, ill. rendszeres droghasználat megelőzése.Továbbá a droghasználat kezdetének minél későbbi életkorra való kitolása, valamint a visszatérő, ill. rendszeres droghasználat megelőzése. Az információ (tudás) növekedése a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban, valamint a velük kapcsolatos negatív attitűd kialakítása.Az információ (tudás) növekedése a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban, valamint a velük kapcsolatos negatív attitűd kialakítása. Egészséges, vagy egészségesebb élet, jobb életminőség kialakítása. /Rácz 2001./Egészséges, vagy egészségesebb élet, jobb életminőség kialakítása. /Rácz 2001./

13 A korai kezelésbevétel Elsődleges prevenció célja: Ideális cél:Ideális cél: serdülőkori teljes absztinencia elérése illetve fenntartásaserdülőkori teljes absztinencia elérése illetve fenntartása felnőttkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, mérsékelt ivásfelnőttkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, mérsékelt ivás Reális cél:Reális cél: a serdülőkori legitim és illegitim droghasználat prevalenciájának csökkentésea serdülőkori legitim és illegitim droghasználat prevalenciájának csökkentése használat kezdetének kitolása idősebb korrahasználat kezdetének kitolása idősebb korra visszatérő szerhasználat megelőzésevisszatérő szerhasználat megelőzése információk növeléseinformációk növelése A korai kezelésbevétel: - a problémák időben való érzékelése és az erre adott szakmai válaszok: delegálás a megfelelő intézménybe (alap- és szakellátás) - a segítségkérés és nyújtás eszköztárának fejlesztése, tájékoztatás, „megkeresés”: azaz kimenni az intézmény falain kívülre, ezáltal is csökkenteni a segítő szakma iránt tapasztalható előítéletet

14 Az iskolai szociális munka pécsi modellje Az iskolai szociális munka: - a korai kezelésbe vétel céljait valósítja meg Az iskolai szociális munka: - a korai kezelésbe vétel céljait valósítja meg - a prevenciós tevékenységeket lát el - a prevenciós tevékenységeket lát el - gyermekvédelmi feladatot lát el: kapcsolatot tart az ellátó, segítő intézményekkel - gyermekvédelmi feladatot lát el: kapcsolatot tart az ellátó, segítő intézményekkel Az iskolai szociális munkás: - az egész iskolaközösség segítője (pedagógus, diák, szülő) Az iskolai szociális munkás: - az egész iskolaközösség segítője (pedagógus, diák, szülő) - egyéni konzultációt végez - egyéni konzultációt végez - csoportfoglalkozást és közösségi munkát végezve több száz diák számára tud professzionális támogatást nyújtani. - csoportfoglalkozást és közösségi munkát végezve több száz diák számára tud professzionális támogatást nyújtani. Az iskolai munka fontosságát az INDIT Közalapítvány a több éve folytatott speciális prevenciós tevékenysége mentén ismerte fel, ezért létrehozott egy iskolai szociális munkás hálózatot, amelyet a szakminisztérium pilot- programként második éve támogat. Az iskolai munka fontosságát az INDIT Közalapítvány a több éve folytatott speciális prevenciós tevékenysége mentén ismerte fel, ezért létrehozott egy iskolai szociális munkás hálózatot, amelyet a szakminisztérium pilot- programként második éve támogat. Stratégiai célként nevesíthető, az iskolai szociális munka Pécs valamennyi középiskolájára való kiterjesztése. Stratégiai célként nevesíthető, az iskolai szociális munka Pécs valamennyi középiskolájára való kiterjesztése.

15 Az iskolai szociális munka pécsi modellje Előzmények: - Pécs város három iskolájában volt iskolai szociális munkás: Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola, Gandhi Gimnázium, Köztársaságtéri Általános Iskola: közöttük nem volt szakmai kapcsolat, „elszigetelten” működtek - ezt a teamet fogta össze a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkása - a prevenciós tapasztalatok egyre sürgetőbbé tették a segítő szakma jelenlétét az iskolákban - azt is láttuk, hogy nehézséget jelent a szakmai objektivitás szempontjából, ha a segítő foglalkozásút az iskola maga finanszírozza: lojalitás-problematika - úgy láttuk, jobb, ha az iskola intézményétől független finanszírozásból működik, akkor jobban képes lehet a szakmai függetlenségre - a P.T.E. Szociális munka tanszékén folyik iskolai szociális munka kurzus: első diplomában képződnek szakemberek=költséghatékonyság, tudás, szemlélet

16 Az iskolai szociális munka pécsi modellje -a minisztérium támogatásával egy kutatás részeként három pécsi középiskolában indult el az „Iskolai szociális munka pécsi modellje” című szakmai program Az iskolai szociális munka pécsi modellje: -hálózatban, nem elszigetelten működnek: rendszeres stáb a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkásának vezetésével -nem az iskola, hanem az INDIT Közalapítvány finanszírozza -nem tartozik a gyermekvédelmi alapellátáshoz -csak egy iskolában lát el feladatot, nem összevont intézményeknél -a munkája napi 8 órában az adott iskolában folyik és az akörüli teendőkben (szociális ügyek intézése, kapcsolattartás a segítő intézményekkel, családlátogatás): mindig elérhető

17 Az iskolai szociális munka pécsi modellje Jövőkép: Pécs város közép- és hosszú távú cselekvési stratégiájában 2009-ig a megvalósítandó célok egyike, hogy Pécs minden közoktatási intézményében legyen iskolai szociális munkás, melynek szakmai felügyeletét az INDIT Közalapítványra bízza, s módszertanilag az iskolai szociális munka pécsi modelljét ajánlja. Pécs város közép- és hosszú távú cselekvési stratégiájában 2009-ig a megvalósítandó célok egyike, hogy Pécs minden közoktatási intézményében legyen iskolai szociális munkás, melynek szakmai felügyeletét az INDIT Közalapítványra bízza, s módszertanilag az iskolai szociális munka pécsi modelljét ajánlja.

18 Iskolai Szociális Munka INDIT Közalapítvány Iskolai Szociális Munkás Hálózata; Gandhi Gimnázium; Radnóti Szakközépiskola, Világ Világossága, Speciális Deviancia Prevenciós Programok / Segítő és kortársképzés INDIT Közalapítvány „FÜGE” program; KOPÉ program; DADA program; stb. Megkereső, változásra motiváló Közösségi Programok / „Korai ártalomcsökkentés” INDIT Közalapítvány BuliSegély Szolgálat; INDIT Közalapítvány AlternAtivA Ifjúsági Iroda; TÉR Közösségi Szolgálat; Addiktológai ambulanciák / járóbeteg gondozók INDIT Közalapítvány Baranya Megyei Drogambulancia, EEI Alkoholbeteg Gondozó Intézet Közösségi Addiktológiai Rehabilitáció „Reménység” Alapítvány Szenvedélybetegek Nappali Ellátása / „Késői ártalomcsökkentés” INDIT Közalapítvány „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Szenvedélybeteg Rehabilitációs Otthonai INDIT Közalapítvány „Változóház” Pécsvárad; Leo Amici, Komló; „Mérföldkő Egyesület”, Kovácsszénája; „Bethánia”, Máriagyüd Tartós bentlakást/ ápolást, gondozást nyújtó intézmények BMÖ Boróka Otthona, Királyegyháza – Rigópuszta Mérföldkő Egyesület Szenvedélybetegek Lakóotthona Védett szállások / szenvedélybetegek átmeneti otthonai Mérföldkő Egyesület, Leo Amici, INDIT Közalapítvány Változó Ház Védett munkahelyek „Café Ultra”; Mérföldkő Egyesület kertészete, „Változóház” asztalos üzeme Utcai szociális munka INDIT Közalapítvány Utcai Szociális Szolgálata