TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK. Az előadás végén: Meg tudja határozni az alapfogalmakat. Magabiztosan fogja használni a téma mérési módszereit. Megismeri.

Az előadások a következő témára: "TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK. Az előadás végén: Meg tudja határozni az alapfogalmakat. Magabiztosan fogja használni a téma mérési módszereit. Megismeri."— Előadás másolata:

1 TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK

2 Az előadás végén: Meg tudja határozni az alapfogalmakat. Magabiztosan fogja használni a téma mérési módszereit. Megismeri a témakör elméleteit. Vázolni tudja a fejezethez kapcsolódó nemzetközi tendenciákat. Ismerni fogja a témához kapcsolódó magyarországi helyzetet.

3 Társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ) összefoglaló elnevezés: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, gyermek- és ifjúkori veszélyeztetettség TBZ: a társadalom szinte valamennyi rétegét és csoportját érinti Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Normaszegés a deviancia, a normaszegő viselkedés, a deviáns viselkedés

4 1. Alapfogalmak Deviáns viselkedés A deviancia definíciója A mindenkori társadalmi normáktól való eltérés. A társadalomban érvényesülő normák:  Jogi normák  Erkölcsi szabályok ( pl. valláserkölcsi normák, szokások, illemszabályok, divatszabályok) „Az értékek absztrakt események, míg a normák konkrét elvek vagy szabályok, melyek követését az adott csoport valamennyi tagjától elvárják.” Giddens

5 Norma = viselkedési szabály → előírja, hogy a társadalom tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell és hogyan nem szabad viselkedniük. Megszegése: valamilyen szankció Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: büntetőjogi normák, erkölcsi normák, szokások, illemszabályok, stb. (Andorka, 2002) A normákkal kapcsolatban az alábbi fontos tényekre kell felhívni a figyelmet: Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el..A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az, hogy a normák változnak.

6 2. A témában használható mérési módszerek 2.1. Statisztikai mutatók Problémás a mérésük Öngyilkosság: az öngyilkossági arányszámot statisztikai és demográfiai évkönyvek évente közlik- halálok. Bűnözés: négyféle technikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok: 1. ismertté vált közvádas bűncselekmények száma, 2. az ismertté vált elkövetők száma, 3. a vádlottak száma, 4. az elítéltek száma. Az adatokat maguk az intézmények – rendőrség, ügyészség, bíróság – állítják elő.

7 2.2. Viktimológiai vizsgálatok - bűnözés elterjedtsége - A büntetőjog korszakonként és országonként eltérő. 2.3. Az alkoholizmus becslési módszerei Az alkoholizmus két definíciója: 1. Orvosi 2. Szociológiai A nemzetközi gyakorlat két közvetett módszer: 1. Jellinek–képlet 2. Ledermann–módszer

8 2.4. Epidemiológiai vizsgálatok Olyan reprezentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálat, amelyben a fogyasztás mennyiségére, gyakoriságára és az alkohol okozta problémákra kérdeznek rá, mely alapján következtetni lehet, hogy a megkérdezett alkoholista-e. Kábítószer-fogyasztás: Adatok még kevésbé Leghatásosabb itt is az epidemiológiai felvétel, de letagadás! Mentális vagy lelki betegségek: A meghatározása is nehézségekbe ütközik, hiszen a súlyos elmebetegségektől a neurotikus panaszokig szinte minden ide sorolható. Epidemiológiai vizsgálatok: Juhász Pál neurózisskála Beck-féle kérdőív

9 3. Elméletek 3.1. A deviancia funkciói és diszfunkciói Milyen szerepet játszik a deviancia, milyen funkciói vagy diszfunkciói vannak a devianciának a társadalomban? Durkheim: a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom ítéletéből, a társadalomban elfogadott normákból. A deviancia funkciója: a teljesen konform társadalomban minden fejlődés leállna. Bizonyos deviáns viselkedésfajták gyakoriságának nagyfokú megnövekedése súlyos társadalmi zavarokhoz vezet. A szociológiában különböző elméleti hipotéziseket fogalmaztak meg a deviáns viselkedések okairól.

10 3.2. Biológiai elméletek - Lombroso olasz orvos a koponyaalkat és a bűnözés közötti összefüggés - kromoszóma-rendellenesség

11 3.3. Pszichológiai elméletek - A frusztráció-aggresszió elmélet - a devianciát valamilyen feszültséghelyzet okozza

12 3.4. Kulturális elméletek Minden társadalomban kulturális értékek és normák szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. Pl. szeszesital- és kábítószer-fogyasztás Öngyilkosság - Japán

13 3.5. Anómia-elméletek Durkheim -1897 Az anómia szerinte a társadalmi normák meggyengülésének állapota, amely a gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel. Merton - új anómia fogalmat vezetett be. (1930) a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás négy anómiás reakció:

14 Az egyén viselkedésének típusai CélokMegengedett eszközök 1. Konformitás++ 2. Újítás+- 3. Ritualizmus-+ 4. Visszahúzódás -- 5. Lázadás±± + = elfogadás - = elutasítás ± = az adott célok és eszközök elutasítása, de a saját új célok, eszközök elfogadása.

15 - Újítás = bűnözés, a bűnöző meg akar gazdagodni, de illegális eszközökkel; - Ritualizmus = a normák lélektelen követése, nem számít deviáns viselkedésnek; - Visszahúzódás = csavargás, elmebetegség, neurózis, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, öngyilkosság. Ezek az emberek nem csak nem hajlandók, vagy nem képesek a társadalmilag elfogadott normák szerint élni, hanem arról is lemondtak, hogy a társadalom többi tagja által kívánatosnak tartott célokat elérjék. - Lázadó = forradalmár magatartású egyén, a tipológia különlegessége. Elidegenedés - Seeman

16 3.6. Minősítési vagy címkézési elmélet: Goffman: Nem magán a viselkedésen, hanem a társadalomnak, valamint egyes, erre kijelölt társadalmi intézményeknek (rendőrség, bíróság, pszichiátriai intézmény) válaszreakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés, vagy személy deviánsnak minősül-e. Összegzésképpen: a deviancia okaira vonatkozóan sokféle elmélet

17 4. Nemzetközi tendenciák 4.1. Öngyilkosság 1960 óta Magyarországon a legmagasabb Nem minden ország közöl adatokat, nem biztos az, hogy minden ország öngyilkossági adatai egyformán pontosak. A fejlett országok nagy részében a második világháború óta nem nőtt az arány. A legmagasabb öngyilkossági arányú országok: Ausztria, Svájc, Németország, Dánia és Csehország.

18 1990-94- es adatok

19

20 4.2. Bűnözés A büntetőjog eltérései miatt nem lehet összehasonlítani, csak egyes, jól körülírható cselekményeket. Az ismertté vált bűncselekmények statisztikái szerint az USA-ban lényegesen gyakoribb az erőszakos bűnözés, mint Nyugat- Európában. Az utóbbi években Oroszországban és Ukrajnában Nagy probléma a szervezett bűnözés

21 4.3. Alkoholizmus Az egy főre jutó szeszesital-fogyasztást és a májzsugorodásban meghaltak → elsősorban a nagy bortermelő országok: Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország Mo. az első 10 ország között A második világháború óta minden fejlett országban nőtt az alkoholfogyasztás és a májzsugorodás okozta halálozás.

22 4.4. Kábítószer-fogyasztás Nincsenek megbízható adatok sem a nemzetközi összehasonlításhoz, sem az időbeni növekedés vizsgálatához. - Kábítószer vagy drog lehet az a szer, amelyet a nemzetközi egyezmények név szerint felsorolnak. - Drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, és melynek fogyasztását tiltják, valamint minden olyan nem tiltott termék, amelynek fogyasztása veszélyes és visszaéléshez, dependenciához vezethet.

23 A következő nagy csoportokat lehet megkülönböztetni: -ópium és származékai (morfin, heroin, kodein), -stimulánsok (kokain, amfetamin-származékok, -hallucinogén szerek (mesterségesen előállított LSD, hasis, marihuána, kannabisz), -egyes oldószerek (ragasztók) gőzei, amelyet belélegeznek, - orvosi vényre kapható gyógyszerek (elsősorban nyugtatók, altatók, szorongásgátlók), amelyeket magukban vagy alkohollal kombinálva kábítószerként használhatók.

24 4.5. Lelki betegségek Nincsenek sem megbízható adatok, sem egységes definíció

25 5. Magyarországi helyzet 5.1. Öngyilkosság A századfordulóig adatok. Magyarországon kb. 3200-ra tehető a sikeres öngyilkosságok száma a kísérletek kb. ötszörösét teszik ki. Az öngyilkosok háromnegyede férfi, a kísérleteket leginkább nők hajtják végre. Az öngyilkossági gyakoriság az életkorral együtt emelkedik, de igen magas a nagyon fiatal korban elkövetett öngyilkosságok száma is. A 100 ezer lakosra jutó halállal végződő öngyilkosságok arányszámáról az 1880-as évekig visszamenő statisztikai adataink vannak. 1945-öt megelőzően már az öngyilkosságok gyakoriságának három nagy emelkedési időszakát ismerjük: 1. 1860-as évek, 2. A századforduló időszaka, 3. Az 1930-as világgazdasági válság. 1954 után egy nagyon hosszú emelkedési időszak indult, - amely 1983-ban érte el csúcspontját, - majd némi csökkenés után 1995-től a legmagasabb a világon.

26

27

28

29

30 Az öngyilkosságok megoszlása Magyarországon korcsoportok szerint (arányszámban)

31 Az öngyilkosságot elkövetők aránya foglalkoztatás és végzettség szerint (%) 2003 Foglalkoz- tatottak Munkanél -küliek Nyugdíjasok8 általános Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség Közép- Magyarország27,64,351,261,511,25,1 Közép-Dunántúl39,28,461,569,916,73,0 Nyugat-Dunántúl38,212,069,952,427,76,3 Dél-Dunántúl21,99,652,460,822,35,0 Észak- Magyarország29,012,050,749,329,06,1 Észak-Alföld30,27,856,162,422,23,2 Dél-Alföld27,36,359,762,617,84,5 ORSZÁG ÖSSZESEN29,57,853,660,519,64,6

32 5.2. Bűnözés A két világháború közötti korszakig vannak összehasonlító adataink 1949 és 1952 között volt a legmagasabb, Ma az ismertté vált bűncselekmények száma 500 ezer körül háromnegyede vagyon elleni cselekmény, főként lopás. Az emberölések 1990 óta emelkedő számúak, kb. évi 300 eset. Az elítéltek többsége férfi, túlsúlyban vannak a fiatal felnőtt férfiak.

33

34 5.3. Alkoholizmus A gondozóintézetekben nyilvántartottak száma kb. 50 ezer, a májzsugorodásban meghaltak száma 8000-9000 között mozog. A Jellinek-képlet szerint 750 ezer, a Ledermann-módszer alapján 1 millió feletti az alkoholisták száma. A teljes népességre vonatkoztatva kb. minden tizedik ember alkoholista ma Magyarországon.

35

36 5.4. Kábítószer-fogyasztás Meglehetősen új deviáns viselkedésforma Magyarországon, ezért kevés adatunk van róla

37

38 5.5. Lelki betegségek A pszichiátriai gondozóintézetekben nyilvántartott betegeken kívül csak az epidemiológiai adatfelvételekre támaszkodhatunk. A népesség 1/3-a mutat depressziós tüneteket, közöttük is magasabb a nők aránya, számuk az életkorral emelkedik.

39

40 Összefoglalás

41 Köszönöm a figyelmet! Dr. Bacsa-Bán Anetta bana@mail.duf.hu