A talajnedvesség mérése a Szigetközben Blazsek Katinka 1, Gál Katalin 1, Koltai Gábor ² Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi.

Az előadások a következő témára: "A talajnedvesség mérése a Szigetközben Blazsek Katinka 1, Gál Katalin 1, Koltai Gábor ² Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi."— Előadás másolata:

1 A talajnedvesség mérése a Szigetközben Blazsek Katinka 1, Gál Katalin 1, Koltai Gábor ² Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Környezettudományi Intézet 1 Növénytani Tanszék, ²Szigetköz Kutatási Központ (blazsekkatinka@gmail.com) A Szigetközben a talajképződés alapanyagát szinte teljes mértékben a folyóvízi üledékek képezik. A jellemző a nagy mésztartalom, valamint a nagy, vertikális és horizontális változatosság (foltosság és rétegezettség). Meghatározó a humuszos öntés, a réti talajok és a terasz csernozjom talaj. A többletvíz- hatással rendelkező területeken a fedőréteg vízutánpótlása a talajvízből évi 100-150 mm. A fedőréteg vastagsága változó. Szigetköz felső részén 0,6-1 m, helyenként 2-3 m. Szap térségétől kezdődően a fedőréteg vastagsága fokozatosan megnő és Szigetköz legalsó részén helyenként eléri a 6-8 m-t is. Szigetköz talajvízjárásában és annak hatásaiban három, sajátos körülmény emelhető ki:  A Duna a szigetközi szakaszon nagy vastagságú kavicskúpon függőmederben folyik;  A talajvíz szintje és a fedőréteg feküjének a szintje egyaránt döntő a talajvíz mezőgazdaságra gyakorolt hatásának megítélésében;  A fedőréteg minősége is okozhatja, hogy önálló vízháztartású fedőrétegek jönnek létre. A talaj nedvességtartalma évről – évre változó dinamika szerint alakult. A változás mind a talaj felső egy méterében, mind a mélyebb rétegekben megjelenik. A mérőhelyek talajnedvesség-tartalma elhelyezkedésüktől, a fedőréteg szemcseösszetételétől, szervesanyag-tartalmától és egyéb tényezőktől, pl. a vetemény vízigényétől függően eltérő. A talajnedvesség mérése 1989-ben kezdődött. A mérőhelyek száma az évek során nagyon változott, nőtt, majd csökkent. Jelenleg 14 mérőhelyet tartunk üzemben. A mérés BR-150 típusú kapacitív mérési elvű mélyszondás készülékkel történik. Az adat a talaj térfogatszázalékban kifejezett nedvességtartalma 10 cm-es talajrétegenként. Két mérőhely nedvességviszonyait elemeztük a csapadékos 2010.-ben és a száraz 2011.-ben. A T-02 mérőhely Halászi községben a mentett oldalon szántó szélén, a T-16 Dunasziget községben hullámtéri erdőben található. A mérések értékelése a 3. és 4. ábrán látható.  0-30 cmAgyagos vályog  30-60 cmVályog  60-190 cmHomok vaskiválásokkal  190-280 cmHomok  280-350 cmDurva homok  350 cm alattHomokos kavics 1. ábra Talajnedvesség mérőhelyek (Készítette Hajósy Andrienne) 2. ábra Talajvíz- és talajnedvesség mérőhelyek (Forrás: szigetkoz.biz) 1. táblázat Havi csapadékösszegek (mm) Mosonmagyaróváron  0-30 cmSzürkésbarna, porosan morzsás szerkezetű vályog.  30-45 cmBarnásszürke porosan morzsás szerkezetű vályog.  45-70 cmSárga, porózus vályog.  70-100 cmGlejszürke-vörös tarka vályog, tömődött.  100-120 cmGlejszürke-vörös tarka vályog, tömődött.  120-150 cmSzürke-vörös tarka vályog nagy vaskiválás foltokkal.  150-180 cmSzürke-vörösessárga tarka vályog, vaskiválásokkal.  180-210 cmSzürke-vörösessárga tarka homokos vályog, vaskiválásokkal.  210-240 cmSzürke-vörösessárga tarka homokos vályog, vaskiválásokkal.  240-270 cmSzürke-sárga tarka homok.  270-330 cmSzürke-sárga tarka homok.  330 cm alattTöbb mint 30% kavics. 3. táblázat A talajvíz szintje két mérőhelyen (Forrás: EDUVIZIG Győr) 2. táblázat Havi átlagos vízszintek (cm) Dunaremetén (Forrás: EDUVIZIG Győr) 3. ábra A talaj nedvességtartalma (T-02) 4. ábra A talaj nedvességtartalma (T-16) A talajnedvesség készlete kimerül 100 cm fölött 4. táblázat A talajszelvény rövid jellemzése T-02. Mérési mélység 300 cm 5. táblázat A talajszelvény rövid jellemzése T-16. Mérési mélység 300 cm