„Afrika gazdasága ma - lehetséges gazdasági stratégiánk Afrikában” Morenth Péter MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI AFRIKÁBAN A Budapesti Kereskedelmi és.

Az előadások a következő témára: "„Afrika gazdasága ma - lehetséges gazdasági stratégiánk Afrikában” Morenth Péter MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI AFRIKÁBAN A Budapesti Kereskedelmi és."— Előadás másolata:

1 „Afrika gazdasága ma - lehetséges gazdasági stratégiánk Afrikában” Morenth Péter MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGEI AFRIKÁBAN A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a GSZT XXV. Afrikai Fejlesztések Szakmai Osztályának rendezvénye 2011. január 12.

2 Alapvetés Általános megközelítésben Afrika gazdasági mutatói alapján a leginkább perifériára szorult térsége a világgazdaságnak, ugyanakkor a globális gazdasági összkép évről-évre javuló tendenciát mutat. A régióbeli gazdasági fejlődés üteme biztató 2004 óta minden évben eléri vagy meghaladja az 5 százalékot az afrikai kontinens 15-18 országában A világ húsz leggyorsabban fejlődő gazdaságának listáján minden évben hat-nyolc fekete-afrikai ország szerepel!

3 Afrikai országok fejlődése és lehetőségei McKinsey Global Institute 2010. évi jelentésének alapmegállapításai Az afrikai kontinens GDP-je 2008-ban 1,6 trillió amerikai dollár volt, ma megegyezik Brazília vagy Oroszország GDP-jével. Ma Afrikában a külföldi tőkebefektetések megtérülési rátája magasabb, mint bármelyik fejlődő régióban. Bár Afrika megerősödött gazdasági lendülete széles körben elismert, kevesen vannak tisztában erőforrásaival és lehetőségeivel. forrás: http://www.mckinsey.com/mgi/publications/progress_and_potential_of_african_economies/index.asp

4 Afrikában a felgyorsult növekedés egyre több országra jellemző A 30 legnagyobb afrikai gazdaság közül 27-en növekvő ütemben fejlődtek 2000 után. Ennek mindegyik szektor részese volt, többek között az erőforrások, pénzügyek, kiskereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés és a telekommunikáció. A kontinens GDP-jében 2000 és 2008 között bekövetkezett növekedéshez a természeti erőforrások már önmagukban 24%-ban járultak hozzá. Afrika növekedési hullámát tovább erősítették a politika és makroökonómia stabilitása terén bekövetkezett kedvező változások, valamint a mikroökonómiai reformok.

5 Afrika és a világgazdaság Afrika erősödő kötelékei a világgazdasággal elősegítik a további gazdasági növekedést. Az Afrikába beáramló külföldi tőke mértéke a 2000-es 15 milliárd dollárról 87 milliárd dollárra emelkedett 2007-re. Afrika gazdasági növekedése olyan értékes új üzleti lehetőségeket teremt, melyek felett a világ nagyvállalatai gyakran elsiklanak. Az McKinsey Global Institute jelentése szerint négy iparág – fogyasztóközeli iparágak, mezőgazdaság, erőforrások és az infrastruktúra – együttesen legalább 2,6 trillió USD mértékű bevételt eredményezhet évente 2020-ra, azaz 1 trillió dollárral többet, mint ma.

6 Az afrikai városi vásárlók is hozzá- járulnak a hosszú távú növekedéshez Ma a kontinens lakosságának 40%-ka városi környezetben él, mely arány Kínában is közel ennyi, és folyamatosan emelkedik. Azon háztartások száma, melyek rendelkeznek szabadon elkölthető jövedelemmel, az előjelzések szerint 50%-kal fog emelkedni az elkövetkező 10 évben, elérve így a 128 milliót. 2030-ra a kontinens 18 legnagyobb városa együttesen 1,3 trillió dollár értékű vásárlóerővel fog rendelkezni.

7 Magyarország és Afrika Magyarország afrikai jelenléte jelenleg kimerül az Európai Unió volt gyarmattartó államai által meghatározott Afrika- politika passzív támogató követésében. A külpolitikai célok megvalósítása ma már elválaszthatatlan a külgazdasági érdekek érvényesítésétől, a diplomácia szorosan összefonódik a külgazdasági tevékenységgel. „Afrika” nem csak külügyi vagy gazdasági kérdés, hanem komplex kormányfeladat, tehát, a szükséges szakmai összefogás csak össz-kormányzati koordinációval biztosítható a jövőben. A Kormányzatnak meg kellene fontolnia egy Afrika-ügyi kormány-megbízotti (kormánybiztosi) iroda felállítását a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vagy NGM keretei között.

8 Magyar-afrikai gazdasági kapcsolatok A nyolcvanas évek óta lényegesen "elhidegültek" a kétoldalú gazdasági kapcsolatok. Afrika továbbra is fontos partner Magyarország számára – kereskedelmi forgalom eléri a félmilliárd dollárt (főleg export) Magyar kkv-k kevésbé sikeresek a szub-szaharai régióban – Problémák: az informális gazdaság és a korrupció – Lehetőség: tartós jelenlét (így kellő helyismeret + a fogadó ország adminisztrációjának megértése) A sikeres végrehajtás záloga egy átgondolt és hosszútávú kormányzati Afrika-politika és stratégia kidolgozása!

9 Gazdasági szempontból a következő területek kiemelkedőek Kereskedelem biztonságtechnikai, rendészeti és katonai elektronika - élelmiszer- feldolgozás - gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök - háztartási cikkek, eszközök, vegyipari termékek - IKT eszközök – vetőmag és növényvédőszer Szolgáltatások infrastruktúra-tervezés, kivitelezés - környezetvédelemmel kapcsolatos megoldások - öntözőrendszerek, haltenyésztés, gombatermesztés, biotechnológia - posztgraduális és távoktatás, önköltséges technikusképzés - turizmus, idegenforgalom fejlesztés Technológia-transzferek K+F, műszaki technológiák - IKT szektor - orvosi és gyógyászati technológiák átadása - mezőgazdaság: csomagoló és feldolgozó technológiák, kulcsrakész üzemek, élelmiszer-feldolgozási módszerek, tartósítás, szárítás, palackozás, halászati üzemek - vízgazdálkodás: tervezés és szaktanácsadás

10 Javaslataink a kormányzati stratégiához 1. Ki kellene alakítani a kormány hosszabb távú Afrika- politikáját, de legalább is „Afrika-vízióját” A magyar kormánynak a gazdasági érdekeket szem előtt tartva nagyobb figyelmet kell fordítania afrikai jelenlétünk erősítésére a magyar-afrikai kapcsolatok terén. Aktív és tudatos kommunikációt kell folytatni a régió országainak politikai-gazdasági helyzetéről, üzleti lehetőségeiről a magyar üzleti és civil szféra felé. Információs csatornákat kell biztosítani a nemzetközi segélyezésből adódó pályázati lehetőségek figyelésére, pályázatok elkészítésére, ügyfélszolgálatot, B2B információs portált, zöld és/vagy kék számot kell működtetni.

11 Javaslataink a kormányzati stratégiához 2. A gyakorlatias segítség foglalja magába a rendszeres országjelentések elkészítését, intézményes segítségnyújtást a beutazási vízumok beszerzésében, indokolt esetekben akár szolgálati, kiemelt megbízások esetében diplomáciai útlevél biztosítását. Új, korszerűbb, dinamikusabb afrikai gazdasági jelenléti formák (utazó gazdasági nagykövet, helyi tiszteletbeli kereskedelmi képviselői hálózat, gazdasági road-show, kiállítások, stb.) bevezetése Olyan országokra kell összpontosítani, ahol a legnagyobb a gazdasági növekedés: Angola, Mauritánia, Mozambik, Botswana és Zambia, és ahol még diplomáciai képviseletünk van: Kenya és Dél-Afrika.

12 Javaslataink kereskedelmi régió- központok felállítására Algéria, Tunézia, Szudán, Egyiptom - Tunisz központtal, Mali, Szenegál, Mauritánia, Burkina Faso, Ghána, Guinea - Bamako központtal, Kongó, Demokratikus Kongó, Zambia, Mozambik, Nigéria - Kinshasa központtal, Dél-Afrika, Botswana, Angola, Namíbia, Madagaszkár - Pretoria központtal, Kenya, Uganda, Ruanda, Eritrea - Nairobi központtal A fent javasolt központokban kereskedőházak felállítását javasoljuk a hazai vállalkozói réteg bevonásával!

13 További stratégiai javaslataink 1. Ki kell/ene alakítani egy információalapú kereskedelemfejlesztési és beruházási tanácsadási intézményrendszer alapjait. Jelenleg is működő kétoldalú fejlesztési programjainkat és segélyezési politikánkat összhangba kellene hozni az EU elvárásaival. Jelentősebb afrikai országokkal fontos lenne a GVB-k megalakítása, meglévő dél-afrikai GEM-et kellene mihamarabb tartalommal megtölteni. Kereskedelemfejlesztési pályázatokon, afrikai lokális és nemzetközi tendereken való részvétel a régebbi EU tagállamok szervezeteivel, cégeivel, „alvállalkozóként” a referenciák megszerzése céljából. Alakuljon szakmai kerekasztal a hazai vállalkozások nemzetközi fejlesztési együttműködési projektekbe történő minél hatékonyabb bevonása érdekében az NKH, ITDH, JVSZ, MGYOSZ, VOSZ, BKIK, Afrika Holding Zrt. szervezetekkel, az európai KGSZ-ek részvételével, a nagyvállalatok képviselőinek, valamint szakértők bevonásával.

14 További stratégiai javaslataink 2. Legalább három olyan csoport van a Közös Afrika-EU Stratégián (JAES) belül, amiben aktívan részt kellene venni (és amikben Magyarország eddig érdemben nem vett részt). A kétoldalú politikai, és ehhez kapcsolódóan a gazdasági kapcsolatok élénkítése magas szintű, államfői, országgyűlés elnöki látogatások beindításával, és delegációk fogadása révén. Magyarország EU-elnöksége idejére stabil „Afrika-elképzeléssel” lenne érdemes felkészülni a 2011. májusi programokra. Magyarországnak hatékonyabb részvétellel kellene kivennie a részét az AU tevékenységéből – jó és követendő példa a legutóbbi Tripoli AU- EU csúcstalálkozó, 2010. november 28-29-n! Magyarországot vonzóbbá kellene tenni az afrikai befektetők számára, hiszen ma már ilyenek is léteznek egyre növekvő számban!

15 Köszönöm a figyelmet! Morenth Péter ATDO – Afrikai Kereskedelmi és Fejlesztési Iroda * Afrika Holding Zrt. 06 20 9528848 morenth@atdo.eumorenth@atdo.eu * morenth@afrikaholding.humorenth@afrikaholding.hu www.atdo.euwww.atdo.eu * www.afrikaholding.huwww.afrikaholding.hu