Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.

Az előadások a következő témára: "Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2 HEFOP 3.3.1. Földművelési rendszerek

3 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Földművelési rendszer fogalma, alkotóelemei. Parlagos, legelő/erdőváltó földművelési rendszer. Ugaros földművelési rendszer. Vetésváltó földművelési rendszer. Füvesherés földművelési rendszer. Napjaink földművelési rendszerei.

4 HEFOP 3.3.1. A földművelési rendszerek helye a gazdálkodás rendszerében Földhasználati rendszer Földművelési rendszer Növénytermesztési rendszer Talajművelési rendszer

5 HEFOP 3.3.1. A földművelési rendszer fogalma termesztéstechnológiai, meliorációs, és szervezési eljárások összességét fogalja magába, amelyek a talajhasznosítás intenzitását és a talajtermékenység fenntartását jellemzik. A földművelési rendszerek megkülönböztetésének alapja: a talajhasznosítás és a termékenység fenntartásának módja

6 HEFOP 3.3.1. A földművelési rendszer fogalma a talajhasznosítás módja: művelési ágak megoszlása vetésszerkezet termékenység fenntartásának: termesztéstechnológia meliorációs eljárások

7 HEFOP 3.3.1. A földművelési rendszer alkotóelemei Általános alkotóelemek: a talajhasználat, ill. vetésváltás rendszere a talajművelés rendszere a trágyázás rendszere a talajvédelem rendszere a növényvédelem rendszere talajvédelem rendszere vetőmagtermesztés rendszere

8 HEFOP 3.3.1. A földművelési rendszer alkotóelemei Kiegészítő elemek: - öntözés - a vízrendezés - talajjavítás - erdősítés A földművelési rendszereket a felsorolt általános és kiegészítő elemek alapján különböztetjük meg egymástól.

9 HEFOP 3.3.1. Földművelési rendszerek fejlődése parlagos, legelő/erdőváltó ugaros vetésváltó füvesherés szabad rendszer monokultúrás és iparszerű rendszerek újabb rendszerek (biológiai, fenntartható, alkalmazkodó, értékmegőrző, integrált)

10 HEFOP 3.3.1. alacsony népsűrűség, nomád vándorló életmód, primitív művelő eszközök két fejlődési szakasz: ősparlagos és parlagos gabonafélék, esetenként konyhakerti növények termesztése 4-6 éves szántóföldi periódus, 50-60 éves parlagos periódus (a terület 10-20%-a hasznosított) a talajtermékenység fenntartására, ill. helyreállítására nem fordítottak gondot Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer

11 HEFOP 3.3.1. A növényi összetétel változása a parlagoltatott területen: gyomok 1-4 év tarackosok 5-7 év lazabokrú füvek 5-7 év sűrűbokrú füvek 10-15 év árvalányhajas sztyeppstádium >20 év Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer

12 HEFOP 3.3.1. Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer

13 HEFOP 3.3.1. Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer Erdőváltó földművelési rendszer: természetes erdők felégetése néhány évi szántóföldi termesztés (4-6 év) a szántóföldi periódusban a talaj termékenysége jelentős lecsökken, a humuszos réteg lepusztul.

14 HEFOP 3.3.1. Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer Erdőváltó földművelési rendszer:

15 HEFOP 3.3.1. Parlagos, legelő és erdőváltó földművelési rendszer

16 HEFOP 3.3.1. Ugaros földművelési rendszer Európában VII. században jelent meg, X-XI. században vált általánossá, a parlagos rendszerből fejlődött ki, kialakultak a művelési ágak (a terület 50-80 %-án), állandósult a szántóföldi növénytermesztés, a talajtermékenység helyreállítása, ugaroltatással történt, a gabonafélék 2-3 évi termesztését, egy termesztés nélküli periódus követte.

17 HEFOP 3.3.1. Ugaros földművelési rendszer A talajpihentetés célja a gyomok irtása, a talaj szerkezetének javítása, tápanyagok feltáródásának segítése, Jellemzője a nyomásos gazdálkodás. Kétnyomásos: gabona-ugar. Három nyomásos: gabona-gabona-ugar.

18 HEFOP 3.3.1. Ugaros földművelési rendszer Megkülönböztetünk: teljes ugar, részleges ugar, tiszta (fekete ill. kései) ugar, foglalt (zöld) ugar. Német osztályozás szerint: Teljes ugar: egy évig tart az ugaros szakasz Részleges ugar: a gabona betakarításától az utónövény termesztéséig Orosz osztályozás szerint: Tiszta ugar: mely lehet fekete ugar és kései ugar. Foglalat ugar: rövid tenyészidejű zöldtakarmányok termesztése.

19 HEFOP 3.3.1. Ugaroltatás napjainkban Az EU országokban az ugaroltatás egyik igen fontos eleme az agrárpiaci szabályzó eszközöknek (túltermelés), állami támogatással történik, az ugar kultúrállapotát fenn kell tartani, részleges ugar, fekete ugar, zöld ugar, a talaj védelmét is szolgálja, 1993-ban az ugaroltatott területek aránya 15%.

20 HEFOP 3.3.1. Vetésváltó földművelési rendszer A mai Belgium és Hollandia területén a XVI-XVII. században, Angliában a XVIII. században alakult ki, hazánkba a múlt század végén kezdett terjedni, elsőnek a városokhoz, ipari létesítményekhez (cukorgyárak) közel alakult ki.

21 HEFOP 3.3.1. Vetésváltó földművelési rendszer a talajhasználatban bekövetkezett változások: szántóföldi művelésre alkalmas takarmánytermő területek feltörése, takarmánynövények termesztése a szántóföldre helyeződött át, bővült a termesztett növényfajok száma (gabona, takarmány és ipari növények), megszűnt az ugaroltatás, kialakult a vetésváltásra alapozott növénytermesztés.

22 HEFOP 3.3.1. Vetésváltó földművelési rendszer A norfolki négyszakaszos vetésforgó terjedt el: őszi búza  gyökérnövények  tavaszi árpa  vöröshere. A talajtermékenységet kimerítő, ill. gazdagító növények váltása, A talajtermékenység fenntartása: pillangós takarmánynövényekkel, az istállótrágya rendszeres használata, a múlt század második felében a műtrágyát is kezdték alkalmazni.

23 HEFOP 3.3.1. A norfolki négyes vetésforgó kialakulása: Eredeti Módosított Norfolki háromnyomásos háromnyomásos négyes rendszer rendszer vetésforgó 1. Ugar1. Répa 1. Répa 2. Őszi gabona2. Tavaszi gabona 2. Tavaszi árpa vöröshere alávetéssel 3. Tavaszi gabona 3. Őszi gabona 3. vöröshere 4. Őszi búza Vetésváltó földművelési rendszer

24 HEFOP 3.3.1. Vetésváltó földművelési rendszer Gépesítés fejlődése: fejlettebb talajművelő eszközök megjelenése gőzeke, traktor, cséplőgép, aratás gépesítése. Természeti törvények megismerése, tudományos kutatómunka fejlődése.

25 HEFOP 3.3.1. Füvesherés földművelési rendszer A természetes növényzet hatására bekövetkező kedvező talajképződési folyamatot használja ki a rendszer. A szántóföldet több évig egyéves növényekkel hasznosítják, majd ezután néhány évig takarmányozási céllal fűféléket termesztenek. Füves növényzet helyreállítja a a leromlott talajszerkezetet, javítja a talaj vízgazdálkodását, növeli a talaj humusztartalmát, és a felvehető tápanyagtartalmat. A füvek és pillangósok együttes vetésével a talaj „eredeti” állapota gyorsabban helyreáll.

26 HEFOP 3.3.1. Füvesherés földművelési rendszer A parlagos periódus első fázisa (gyomos fázis) a talajműveléssel helyettesíthető. A második fázis (lazán bokrosodó füvek) kedvező hatása az aprómorzsás szerkezet kialakítása. A harmadik fázisban a talaj szerkezeti elemeinek vízállósága fokozódik. A laza bokrú füvek és az évelő pillangósok mesterséges telepítéssel gyorsítható ez a folyamat.

27 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Jellemzői, következményei: Természeti erőforrások fokozatos helyettesítése mesterséges erőforrásokkal. A termésátlagok jelentős növekedése. A környezet állapota (talajdegradáció, élővizek szennyeződése, szermaradványok stb.) egyre romlik. A növénytermesztést ökológiai szemlélettel, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve kell végezni.

28 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei A termésátlagok növekedése Magyarországon

29 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Szabad földművelési rendszer A vetésváltós rendszerből fejlődött ki. Hazánkban az első világháborút követő időszakban. A rendszert a bérgazdaságokban alkalmazták. Bérlet területeken a aminél nagyobb haszonszerzés volt a cél. A talajhasználat jellemzője: az évről évre változó növényi összetétel, jelentős hányada takarmánynövény. A termesztett árunövények összetételét és arányát a piaci szükségleteknek megfelelően változtatták.

30 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Szabad földművelési rendszer Gyakran nem választották meg a megfelelő előveteményt. Vetésforgót nem alkalmaztak. Istállótrágya mellett a műtrágyának egyre nagyobb szerep jutott a tápanyag-visszapótlásba. Jelentősen javult a talajművelés minősége. A szabad földművelési rendszer bizonyos elemei a mezőgazdasági nagyüzemekben és családi gazdálkodásokban ma is megjelenik.

31 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Monokultúrás földművelési rendszer A termelés koncentrálásának és specializációjának szélsőséges formája. A termelés magas és alacsony színvonalát egyaránt jelentheti (extenzív és intenzív). Talajhasználat tekintetében az egyoldalúság jellemzi.

32 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Monokultúrás földművelési rendszer USA-ban búza, kukorica, gyapot; Kínában rizs; Egyiptomban, Kubában cukornád termesztése folyik monokultúrás rendszerben. Mo-n a kukorica termesztés esetében találkozunk monokultúrás termesztési móddal. Bizonyos években a terület egy részén un. megszakító növényeket termesztenek (pl. USA-ban somkórót).

33 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Monokultúrás földművelési rendszer A talajtermékenységének fenntartását műtrágyázással oldják meg. Elmaradottabb rendszerekben a tápanyag-ellátás istállótrágyázással történik. Széles sortávú növények termesztése esetében különös figyelmet kell fordítani a talajvédelemre. Az egyoldalú növénytermesztés kedvez a kórokozó és a kártevők elszaporodáshoz. A rendszert legtöbb esetben fejlett gépesítés jellemzi.

34 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Monokultúrás földművelési rendszer előnyei: nagyobb lehet a jövedelem, a az éghajlat sok esetben egy bizonyos növény számra a legalkalmasabb (kukorica öv), a termelő szakértőjévé válik a z adott növény termesztésének, a termelő nincs elfoglalva egész évben, a gépesítés költsége kisebb.

35 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei Iparszerű földművelési rendszer A Mo-n az 1970-es évek elején kezdődött. Kezdeti időszakban egy-egy növény iparszerű termesztési rendszerére korlátozódott. Növényfajonként kidolgozott termesztéstechnológiák kerületek bevezetésre. Jó minőségű vetőmag, korszerű gépek és a műtrágya széleskörű használata jellemzi. Később a rendszer kiterjedt a főbb növények termesztésének korszerűbbé tételére. A termésátlagok növekedése és fokozódó környezeti terhelések jellemzik.

36 HEFOP 3.3.1. Napjaink földművelési rendszerei A kukorica hibridek termesztésben maradásának ideje években kifejezve

37 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Földművelési rendszer fogalma, alkotóelemei. Parlagos, legelő/erdőváltó földművelési rendszer. Ugaros földművelési rendszer. Vetésváltó földművelési rendszer. Füvesherés földművelési rendszer. Napjaink földművelési rendszerei.

38 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Mi a földművelési rendszer fogalma? Melyek a földművelési rendszerek általános és kiegészítő alkotóelemei? Milyen földművelési rendszereket ismer? Mi a vetésváltós földművelési rendszer legfontosabb jellemzői? Melyek napjaink földművelési rendszereinek jellemzői?

39 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Birkás M. (2006) Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó.

40 HEFOP 3.3.1. Előadás anyagát készítette: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A területfejlesztés célterülete és intézményrendszere Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Területfejlesztés, regionális politika, kistérségek