Selmecbánya. Történet A város alapítását illetően több legenda is létezik, a legismertebb szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket.

Az előadások a következő témára: "Selmecbánya. Történet A város alapítását illetően több legenda is létezik, a legismertebb szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket."— Előadás másolata:

1 Selmecbánya

2 Történet A város alapítását illetően több legenda is létezik, a legismertebb szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket két szalamandrának köszönhetően találta meg egy Sebenitz nevű pásztor az Óhegy lábánál. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, s a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített be, kiknek jogkönyvét is megerősítette. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város volt, ahol a bányászat a waldbürgereknek nevezett polgárság kezében volt és e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 1443-ban szörnyű földrengés pusztította a várost. Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben). 1762. október 22-én kelt Systema nevű leiratában Mária Terézia megerősítette az udvari kamara döntését, így itt jött létre a világ első bányászati akadémiája, melynek elődje az 1735-ben alapított Felsőfokú Bányatisztképző Intézet volt.

3 Földrajzi fekvése Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra a Selmeci- hegységben egy völgykatlanban az 1009 m-es Szitnya hegytől északra található. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki. Északról Teplafőszékely, északkeletről Bélabánya, keletről Tópatak, délkeletről Szentantal, délről Illés, délnyugatról Hegybánya, Gyökös és Bacsófalva, nyugatról pedig Hodrushámor és Vihnye községekkel határos.

4 Látnivalók Óvár (48-as emlékmű, múzeum) Leányvár (Újvár) Nagyboldogaszony plébániatemplom (13. század) Szent Katalin templom (15. század vége, gótikus) Havas Boldogasszony templom (1512). Szent Erzsébet templom (13. század). Nepomuki Szent János kápolna (1714). A Kálvária 22 kápolnája (1751). Klopacska Kémiai, bányászati, erdészeti paloták, botanikus kert Szentháromság tér A városháza toronyórája (felcserélt mutatókkal) Víztározó tavak a város körül (pl. "Abszint-" és Klinger-tó) Szélaknai (más neveken Hegybányai vagy Piargi) kapu Kerpely Antal sírja, és három temető professzorsírokkal (Péch Antal) Evangélikus Lyceum (Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán, Sajó Sándor, Andrej Sládkovič szlovák költő is itt tanult). Szabadtéri Bányamúzeum (Skanzen). A várostól 2 km-re Hegybánya irányában található az 1974-ben megnyílt, Szlovák Bányászati Múzeumhoz tartozó kiállítás. Többek közt bányagépek, bányamozdonyok, kézi meghajtású, fából készített szellőzőberendezés, geológiai gyűjtemény látható. A Bertalan-tárnából (szlovákul Štôlňa Bartolomej) indulva a védőruházatba beöltöztetett látogatók egy órás túrát tehetnek a selmeci bányák labirintusában. Kammerhof Terasz Maflasarok Ásványkiállítás Határában 13 hektáros mesterséges bányató (Počúvadlianske jazero) található üdülővel, turistaházakkal.

5