Az ókori Egyiptom birodalmainak építő- és képzőművészete I. Az archaikus és predinasztikus kor, Az Óbirodalom szakrális építészete- Piramisvárosok, halotti.

Az előadások a következő témára: "Az ókori Egyiptom birodalmainak építő- és képzőművészete I. Az archaikus és predinasztikus kor, Az Óbirodalom szakrális építészete- Piramisvárosok, halotti."— Előadás másolata:

1 Az ókori Egyiptom birodalmainak építő- és képzőművészete I. Az archaikus és predinasztikus kor, Az Óbirodalom szakrális építészete- Piramisvárosok, halotti kultusz és a szolgálatban álló művészetek: festészet, szobrászat

2 A termékeny sáv, a Nílus mente: a „Fekete Föld” a művelés alá vonható árterületi régió. A predinasztikus kor (nagy vonalak- ban Kr. e. 3000.- 2700) végére válik végle- gessé, hogy a főváros északon, a delta- vidék kezdeténél fekvő Memphisz. (1) Ez az Óbirodalom ideje alatt végig így marad. Két ókori görög tudósunk van, kinek nevét meg kell jegyezzük az Egyiptomi Birodalom 3500 éves történetének kapcsán: Strabón, a földrajztudós, aki Geographica című munkájában tárgyalja az ókor nagy birodalmainak földrajzát, valamint Hérodotosz, a történetíró, aki a Kr. e. V. század végén járta be a Birodalom jelentősebb helyszíneit, a történelmi és művészeti emlékek után kutatva. Utóbbinak tulajdonítjuk a híres mondást, mely szerint „Egyiptom a Nílus ajándéka” 11

3 Hogy a fejlődés korábbi, felső- neolitikum- beli, chalkolitikum- beli (chalkolitikum= réz- kőkor) és korai bronzkori eredményeiről is megemlékezzünk, a Szahara észak- nyugati és Egyiptom északi régióiban egyetlen korai kultúra nevét kell feljegyezni: ez a Nagada- kultúra (Kr. e. 4000- 3100). A bal fölső képen egy Nagada- kultúrához köthető edény- temetkezés feltárási képe látszik, középen pedig egy állatalakos korsó ezen korból. A jobb fölső kép pedig a rosette- i követ mutatja, azt a feliratos sztélét, amely az Újbirodalom korából származik, és amely alapján az egyiptomi hieroglif abc- t sikerült megfejteni. Papi feljegyzéseket írtak föl rá,három típusú írás- rendszerben: legfölül a hieroglif (1; ‘szent véset’) középen a hieratikus (2;a hieroglif jelkészlet egyszerűsített változata) legalul pedig az ógörög ábécé (3) betűivel. 1  2  3 

4 Az ókori Egyiptomban használatos korona- típusok  (ezt látjuk majd a Narmer- palettán!) Az egymással hadban álló, különböző etnikumok által lakott Alsó- és Felső- Egyiptom egyesítése Narmer fáraó nevéhez köthető, és nagyjából Kr.e. 3000 körül történik. Ugyanakkor az egyesítés kora, amit archaikus kornak is nevezünk, csak 2700 körül zárul le stabilan és teljességgel. Az első két dinasztia idejét a belső hatal- mi harcok jellemzik, a III. és IV. dinasztia azonban rendkívüli építtető és művészet- pártoló tevékenységet fejt ki. E periódusból kell majd fáraók neveit konkrétan megjegyezni. A művészet e korban leginkább a halotti kultuszhoz kapcsolódva hozza gyümöl- cseit, mint ahogy elmondható, hogy a Birodalom fejlődésének döntő mozzanatait általában a sírok világából olvashatjuk ki. Az uralkodói temetkezések építményeinek első és legegyszerűbb típusa a masztaba. (arabul ‘pad’). A piramisvárosok, mint a legelsők közt Szakkara, két fontos részből állnak: a nekropoliszból (‘halotti város’) és az azt fönntartó föld- és kézművesek lakóhelyeiből és birtokaiból, melyek mint kert- és tógazdaságok a legjobb minőségű és fekvésű földekből állnak, jövedelmeik a fenntartásra kellenek.

5 Narmer fáraó palettája Írnok vagy festő számá- ra készülhetett, hogy rajta a festéket vagy tintát higítsák, kikeverjék. Kr.e. 3000 k.

6 2 1 3 4 5 1: A fáraó Felső- Egyiptom koronáját viselve példát statuál egy hadifoglyon; 2: Hórusz isten sólyom alakjában felajánlja a fáraónak a Nílus északi, termékeny mocsárvidékét. 3: A lemészárolt áldozatok és a hadisarcot cipelő menet előtt áll a fáraó, aki itt már Alsó- E. koronáját viseli. 4: A két oroszlántestű, kígyónyakú lény a két hadban álló országrészt jelképezi, melyeket itt most szétválasz- tanak. 5: A fáraó bika alakjában összedönt egy déli várost

7 Szakkara, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Kr. e. 2620 körülre épül ki Dzsószer a III. dinasztia legjelentősebb uralkodójaként Kr.e. 2650 körül lép trónra.(ezt az évszámot nem kell megjegyezni, csak a piramis építésének idejét!) Nagyon fontos! Az első, nem égetett agyagtéglából, hanem kőből történő építkezések az ő nevéhez kötődnek! Szakkarába sok uralkodó temetkezik e dinasztiából, itt a masztabakerületnek is van királyi temetkezési funkciója.

8 Masztaba- sír struktúrája  A sírkamrával, illetve a külön előkamrával a Ka- lélek számára fenntartott tartalék- fej (az elhunyt képmása) számára. Ez egy domborműves ábrázolás, az elhunyt képmásával, hogy a lélekmadár- természetű Ka vissza- találjon a testhez. Ø Szakkara, a nekropolisz masztaba- kerületének rekonstrukciója 

9 Szakkara, Dzsószer- piramis, építési fázisok a tervező és az építkezés vezetője a fáraó főépítésze, Imhotep, Ø Imhotep fejleszti ki a masztaba- formából a lépcsős piramis típusát. akinek a neve csak egy szobortalapza- ton olvasható

10  Sznofru piramisa az Unisz  -piramis  A lépcsős piramis /Dzsószer fáraó/  a völgytemplom Szakkara, a temetkezési központ helyszínrajza. Ismerni kell a lépcsős piramist és Unisz piramisát, utóbbit a halotti kamra sírfeliratai miatt. Ø

11 Szakkara, Dzsószer sírkerülete a lépcsős piramissal, jobbra Dzsószer halotti temploma Az építész Imhotep az egyetlen korai időkből fennmaradt mérnöki tudású figura, akit névről ismerünk. A feljegyzések szerint „az alsó- egyiptomi pecsétek őre, királyi kamarás, palota- elöljáró és szobrász” is volt egy személyben. A halotti templom belső, a szertartást végző papok számára fenntartott udvara  Ø Pylon- kapuzat 

12 Szakkara, Sznofru piramisa, A „Vörös Piramis” Sznofru fáraó volt Kheopsz apja Ø

13  Szakkara, a templomkerület védőfala és nyugati kapunyílása Szakkara, a Halotti Templom előcsarnoka, nádköteget mintázó oszlopok, amelyeknek egymáshoz közel való elhelyezése a Nílus- menti növényi vegetációt szimbolizálja

14 Szakkara Masztaba rekonstrukciója (a tartalék fej helye„1”) és az akna, a látogatók számára emelt lépcsőkkel  Ø 1

15 A sírfelirattal együtt borítja be a kamra falait. Ezen a halotti szertartás szent szövegei találhatók.  Kr. e. 2600- as évek Az ábrázolás sémái: -legjellemzőbb testfelületek törvénye -szalagszerű képmezőkben egymás alatt- fölött elhelyezve a narratíva -figurák tekintetei egyfelé irányulnak, a néző nem létezik az ábrázoló számára, nagyon ritkán tekint ki a képből (Ba- lélekmadár), akkor rontáselhárító, vagy erősen oltalmazó funkció Szakkara,főrangú masztabája: Ptahhotep reliefje

16 Szakkara, főrangú masztabája: Ti élete. Jelenetek az Óbirodalom Egyiptomának mindennapi életéből. Figyeljük meg a gazdag vegetációt, a nádas buja állat- és növényvilágát, amely szinte elbújtatja Ti alakját, aki a csónakjáról vezényel halászó, vadászó szolgálóinak. Lent darvak ábrázolása a hieroglif sorok alatt. A főszereplő méretbeli kiemelése! Fontos, hogy itt megjelennek előttünk az ókori egyiptomi ember mindennapjai, a mesterségek stb. Kr. e. 2600- as évek

17 Szakkara, Unisz fáraó piramisa A piramis sírkamrájához a holtat hordozó szarkofág a halotti templomon és a Ka- lélek számára fenntartott előkam- rán keresztül vezet. A völgytemplom a Nílus partjához közel helyezkedett el. Felvonulási út vezet a halotti templomhoz. Ez a völgytemplom  Fedett oszlopcsarnok, körülkerítve, a halotti menetet fogadó előudvarral.

18 Mészkő szarkofág rekonstrukciója a szakkarai halotti központból. A szarkofág az épületekhez hasonló /architektonikus/ tagolást kap: geometriai struktúra díszíti Ø

19 Unisz fáraó sírkamrája szakkarai piramisában, lent az előkamra A falakra írt szent szövegek, amiket a kutatók piramisszövegeknek neveztek el, a halotti rítushoz kellenek, a király megvédelmezésé- re és a túlvilágra vezető útjának megkönnyítésére szánták.

20 „Ó, Te, hatalmas istenség, kinek a nevét nem ismerjük” – felirat Unisz fáraó sírkamrájának előteréből Ø

21 Dahsur, tört piramis Kr. e. 2600- 2500 körül Ø A III. dinasztia idején készült, az alapítója Dzsószer vagy a közvetlen utóda lehetett, a kutatás szerint a gúla élének tört dőlésszöge az építkezés közbeni áttervezésnek köszönhető.

22 Gíza, a IV dinasztia nagy triászának piramisvárosa: Kheopsz, Kephrén és Menkauré gúlái. Előttük a családtagok vagy a fáraónék (nem tisztázott) kisméretű piramisai

23 Dzsedefré Napbárkája A Nagy Piramis lábánál, a keleti oldalon ásta ki Petrie az 1890- es évek elején Ez kell! Gíza, Kheopsz fáraó piramisa A három nagy piramis Kr.e. 2600 és 2500 között épült Menkauré (Mükerinosz)  piramisa, a legponto- sabb tájolással (K-Ny) és méretarányokkal épített gúla, egyben a legkisebb Ø Ø

24 Gízában Kheopsz építkezései kapcsán láthatjuk azt a teljesítményt, azt a csúcspontot, amit a III. évezred technikája egy ország erejé- nek megfeszítésével még megoldhatott. Az őrző lény elhelyezésé- nek ötlete adta magát: a Szfinxet egyetlen roppant kőtömbből faragták, egy kőbánya lapályában fekszik és vigyázza a fáraók örök nyugalmát. A gízai Szfinx, amit a „Horemahet”, vagyis ‘a horizonton lévő Hórusz’ névvel is illettek

25 A Szfinx az uralkodó humanizált portréját mutatja nekünk, és bár például az Újbirodalom kora gyűlöletes időszakként tekint vissza ez időre, a Napisten- fi fáraó kultusza IV. dinasztiától a Középbirodalom végéig olyan erős volt, hogy ez az építőket kevéssé zavarta.

26  Dzsedefré portrészobra az uralkodói fejkendő és az arc megformálása csaknem azonos a nagy szfinxével. Idealizált, eszményített ábrázolás. A sokáig meglévő tévhittel ellentétben már tudható, hogy a Szfinx a piramisokkal egy időben készült, az uralkodói fejkendő azonos csíkozása a bizonyíték erre.

27 A médumi piramis Kr.e. 2500 körül Ø

28 Falkép az egyik médumi királynéi masztabából, a világhírű „médumi ludak” Kr. e. 2500. k. Jelentéktelennek tűnő kőhalom, mégis milyen kincset rejt! A médumi állatábrázolások az Óbirodalom idejének legszebbjei, páratlan természethűségről tanúskodnak. A szakkarai és médumi stílus a masztabák művészetében az V.- VI. dinasztia idején folytatódik.

29 A médumi piramishoz is jelentős masztabakomplexum tartozott. Felépítésük, tagolásuk a paloták architektúráját utánozza.  geometrikus, festett díszítőrendszer. Ø

30 Összehasonlításképpen: Gudeának, a Sumer Birodalom- beli Lagas városállam urának szobra. (fekete márványból készített körplasztika a Kr. e. XXII. szd- ból)  Egyértelmű a formaadás- és beállításbeli átvétel. Kheopsz fáraó elefántcsont szobra Kr.e. 2580 k. Körplasztika: kisméretű, minden oldalról értelmezhető ábrázolás

31 Fontos! Két generáció elteltével ilyen mértékben fejlődik a portréábrázolás! Összetetté válik a szobor jelentése az istenség- szimbolika idekapcsolásával. Kephrén fáraó diorit szobra. Hórusz, az ég hatalmas ura sólyom alakjában oltalmazón átöleli az uralkodói fejkendőjét Kr. e. 2530 k. A diorit a gránithoz hasonló, nagyon nagy keménységi fokú vulkanikus eredetű kőzet

32 Egy kis iparművészet: Papirusztartó Hórusz- sólyomfej a VI. dinasztia korából Bronzmagra kalapálással alakított és csiszolt aranylemez, ónixkő berakás a szemeknél Kr. e. 2400 körül Ø

33 Rahotep és felesége szobra Az írnok szobra, Kr. e. 2450 k v. ö. a sumer templomi szobrok tartásával. Arckifejezés! Ø Ez kell !  A páros portré megjelenése!

34 Az Óbirodalom szobrászatának egyik legszebb és legépebben megmaradt darabja ez a falusi bírót ábrázoló (fából faragott) szobor Kr. e. 2400- as évek Megerősödik a realizmus igénye, az, hogy eszményítés nélkül mutatjuk meg az ábrázoltat, úgy, ahogy a valóságban fest

35 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2015