ISKOLÁS GYERMEK VISELKEDÉS- ÉS TELJESÍTMÉNYZAVARAI Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet

Az előadások a következő témára: "ISKOLÁS GYERMEK VISELKEDÉS- ÉS TELJESÍTMÉNYZAVARAI Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet"— Előadás másolata:

1 ISKOLÁS GYERMEK VISELKEDÉS- ÉS TELJESÍTMÉNYZAVARAI Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet schmercz@nyf.hu

2 PROBLÉMA OKA Öröklött adottságok, veleszületett sajátosságok. Környezeti hatások: társadalom család A követelmények az adott életkorú és normál fejlődésű gyermekek jellemzőihez igazodnak. ELTÉRÉS A NORMÁLISTÓL

3 A rendellenesség megítélésének alapja a viszonyítás

4 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

5 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK, TANULÓ Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (4.§ 23. 2011. évi CXC. tv.) Fogyatékosság (disability): Jellemzően organikus eredetű rendellenességek, orvosilag egyértelműen diagnosztizálhatóak, mint a hallássérülés, a látássérülés, a középsúlyos vagy a súlyos értelmi fogyatékosság, a halmozott fogyatékosság. Az érintett tanulók különböző szociális rétegekhez tartoznak. Leggyakoribb típusaik: beszédfogyatékosok látássérültek hallássérültek mozgáskorlátozottak

6 MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Mentális szubnormalitás: 0<IQ<90 0<IQ<20IDIÓCIALegsúlyo- sabb Organikus tünetekben 20≤IQ<36 IMBECI- Súlyosgazdag: 36≤IQ<50LITÁSKözepesoligofrénia 50≤IQ<69DEBILITÁSEnyhe Organikus 70≤IQ<90 MENTÁLIS HATÁR RETARDÁCIÓ ESETE tünetekben szegény V

7 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

8 BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (4.§ 2. 2011. évi CXC. tv.) Tanulási nehézségek (learning difficulty): Speciális tanulási nehézségeket mutató tanulók (pl. diszlexia, diszkalkulia). A tanulók sajátos nevelési igényei nem tartoznak dominánsan a SNI kategória jellemzőihez. Leggyakoribb típusaik: részleges mentális retardációk hiperaktivitás kognitív funkciók zavarai nyelvi működés zavarai

9 RÉSZLEGES MENTÁLIS RETARDÁCIÓK Olyan zavarok, melyben a készségek megszerzésének menete válik sérültté. Percepció zavarán alapulnak, az érzékszervi – auditív és vizuális – információk hibás feldolgozása: diszkrimináció, figura-háttér, celebrális dominancia. Korrekció: speciális feladatlapok és módszerek (Meixner Ildikó) szenzoros integrációs terápia (Jane Ayres)

10 SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA

11 DYSGRAPHIA Az íráskészség lényegesen alatta marad a gyerek az életkora, intelligenciája vagy képzettsége alapján várhatónak. Vonalvezetés és betűméret tartásának hiánya. Tükörírás, azonos írásmozdulattal kezdődő betűk tévesztése. Helyesírási problémák. AGRÁPHIA: a teljes írásképtelenséget jelenti.

12 DYSCALCULIA Aritmetikai készség károsodik. Nincs mennyiség és számfogalom (= a szám, mint a halmaz számosságá- nak mértéke). A zavar alapvetően az +, -, x, osztást érinti és kevésbé vonatkozik az absztraktabb feladatokra, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk.

13 DYSLEXIA Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértés sérült. Helyesírási problémák társulnak hozzá, melyek még akkor is megmaradnak, ha a dyslexiában javulás van. Kapcsolódnak hozzá emocionális és viselkedési problémák is.

14 DYSLEXIA - tünetek Figyelmük szétszórt, fáradékonyak, magatartásuk infantilis. Hosszabb szöveget nem értenek meg. Térbeli és irány szerinti tájékozódás rossz. Keresztezett dominancia (kéz és szem). Rossz differenciáló képesség (betű és hang). Beszédmozgás problémái. Ritmusérzék: lelassult mozgás. Rossz az optikai ingerek térbeli elrendezésének reprodukciója. Képi emlékezet jobb mint a szövegemlékezet. Kis és bizonytalan szókincs.

15 DYSLEXIA - tünetek Gyakori és makacs betűtévesztések olvasásnál. Megnőtt reakcióidő: 50 betű 50s alatt a norma. Szótagolvasás a jelentés által nem támogatott: 50 szótagot ua. idő alatt kellene olvasnia, mint 50 betűt. Szóolvasás: az összeolvasásnál az alak vagy a sorrend cseréje. Összefüggő szövegnél nincs kifejező olvasás és megértés, de képesek a szöveg tartalmát jó kombinációs képességük miatt elmondani. Tollbamondás: írás a felismerhetetlenségig csúnya, szókihagyás, a ritkább szavakat gyakoribb szinonimáikkal helyettesítik.

16 HIPERAKTIVITÁS MOTORIKUMIMPULZIVITÁSFIGYELEM Megállás nélkül futkározik. Előbb cselekszik, mint gondolkodik. Nem tudja befejezni, amit elkezdett. Képtelen egy helyben ülni. Gyorsan és sokszor vált az egyik cselek- vésről a másikra. „Nem figyel oda.” Ülő helyzetben is mozog. Képtelen munkáját megszervezni. Figyelme könnyen elterelhető. Alvás közben is mozog. Sok ellenőrzést igényel. Alacsony a figyelem- koncentrációja. „Úton van.” „Fel lenne húzva.” Képtelen kivárni míg rá kerül a sor. Nem tud tartósan egy dologgal foglalkozni. 2 3 3

17 HIPERAKTIVITÁS Paradox hatás (1937): a serkentő gyógyszerek 70%-ukat lelassítják. Ok: az optimálisnál alacsonyabb arousal szint INGERKERESŐ magatartás Szemkontaktus (első pad) Testi érintés Centendrin típusú stimulánsok (ritalin) Mellékhatásai: hozzászokás, étvágycsökkenés, növekdés lelassulása, kedélyállapot változása.

18 A HIPERAKTIVITÁS PEDAGÓGIAI KEZELÉSE Támaszok kiépítése (pszichológus, szülő) Megkérdezni a gyereket: hogyan tud a legjobban tanulni? Kereteket adni (a struktúrát nem tudják belülről felépíteni): listák, táblázatok, emlékeztetők, szabályok. Bonyolult fejtegetések kerülése. Felidézést segítő trükkök megtanítása. Összetett feladatok részekre bontása (emocionális stressz kerülése). Játékosság, szórakozás, kötetlenség. (Az újdonságot szeretik, de ne okozzunk túl nagy izgalmat.) Sikerek elismerése (+önértékelés növekszik). Vázlatkészítésre megtanítani. Előre kiszámítható tervek, átállások előkészítése.

19 KOGNITÍV FUNKCIÓK ZAVARAI Olyan tanulókra jellemző, akiknek az intelligenciája legalább átlagos (nem értelmi fogyatékosak), de a tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak. Oka lehet: Genetikai (X kromoszóma) Környezeti (vírusfertőzés, asphixia, Pb-szennyezés, családi modellek) MCD Nem megfelelő információfeldolgozási folyamat. Éretlenség.

20 KOGNITÍV STÍLUS A PERCEPCIÓ PROBLÉMÁI: Mezőfüggő: nehezen emeli ki a releváns ingert a háttérből. Mezőfüggetlen: a részekre koncentrál. Reflektív : körültekintő összehasonlítások. Impulzív: csak egy lehetőséget vesz figyelembe, rendszerint az elsőt. A mezőfüggő-impulzív stílus okozza a problémát. Mezőfüggő- reflektív Mezőfüggetlen- reflektív Mezőfüggő- impulzív Mezőfüggetlen- impulzív

21 AZ EMLÉKEZET PROBLÉMÁI SZEN- ZOROS TÁR RTMHTM ingerek optikai akusztikus haptikus figyelemismétlés motiváció procedurális szemantikusepizódikus deklaratív

22 GONDOLKODÁSI ZAVAROK Operatív intelligencia fejletlensége. Tipikus műveleti problémák: megfordíthatóság absztrakció analógiás következtetések Lelassult műveletvégzés.

23 SZEKVENCIÁLIS SZERVEZŐDÉS A dolgokat nem képes megfelelő sorrendbe állítani: utasítások követése, időészlelés, naptár használata. Nem tud gyorsan öltözni. Nem a megfelelő könyveket teszi a táskájába. Nem találja a megfelelő osztálytermet.

24 HELYESÍRÁS PROBLÉMÁI Fonéma - graféma átírási nehézségek (gyújt – gyűjt, őszt – őzt…) Betűk felcserélése (nyuszi – Gyuszi, gyanús – lyanús…) Betoldási, kihagyási hibák (bicili, korokodil…) Retroaktív gátlás.

25 BESZÉDFEJLŐDÉSI ZAVAROK A nyelv elsajátításának normál folyamata zavart. Az állapot direkt módon nem következik idegrendszeri vagy beszédmechanizm usok sérüléséből, szenzoros károsodásból, mentális retardációból. 1. Belső nyelv: saját tapasztalatok megértése. 2. Receptív nyelv : a beszédértés alapja. 3. Expresszív nyelv : kommunikálni képes. A probléma annál súlyosabb, minél korábbi fázisban következik be a sérülés.

26 BESZÉDFEJLŐDÉSI ZAVAROK Fonológiai zavar: a kornak és a dialektusnak megfelelő beszédhangok használatának hibája. Megkésett beszédfejlődés. Dadogás: tónusos (szótag) és klónusos (hang). Elektív mutizmus: helyzethez kötött hallónémaság. Nyelvi nehézségek: Nyelvi kifejezés: tárgyak megnevezésének problémája, szavak kihagyása, betoldása mondatba, szórend felcserélése. Megértés: bizonyos szavakat, szófajokat, nyelvtani szerkezeteket nem ért meg. Verbális diszpraxia.

27 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

28 KIEMELTEN TEHETSÉGES GYEREK, TANULÓ Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (4.§ 13. 2011. évi CXC. tv.) Joseph Renzulli modellje: V

29 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

30 HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK HÁTRÁNYOS HELYZETŰ A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos… HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ Ezen belül az, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen Akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába, iskolába járatásához anyagi támogatást kapjon. Hátrányos helyzet (disadvantage): A tanulók sajátos nevelési igényei elsődlegesen szociális-gazdasági, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkből erednek.

31 MIT TEHET AZ ISKOLA?