2015. évi változások Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, kisadózó vállalkozók tételes adója, egyszerűsített foglalkoztatás.

Az előadások a következő témára: "2015. évi változások Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, kisadózó vállalkozók tételes adója, egyszerűsített foglalkoztatás."— Előadás másolata:

1 2015. évi változások Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, kisadózó vállalkozók tételes adója, egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Nagyné Budai Erika

2 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

3 Bővül a biztosítási kötelezettség alól kivont személyek köre A külföldi előadóművész mentesül a biztosítási kötelezettség alól, ha az Szja tv.1/B. §-a szerinti speciális adózási szabályokat választja.  meghatározott FEOR szám alá tartozó tevékenység,  a bevétel nem kifizetőtől származik,  Magyarországon adóköteles jövedelem,  bármely 12 hónapos időszakban nem tartózkodik 183 napnál többet Magyarországon,  a Tbj. 4. § u) pontja alapján nem belföldi. A jövedelmet 30 százalék átalányköltség levonásával állapítja meg, a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba. Nem fizet adót Magyarországon, ha a bevételének összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg.

4 Külföldi előadóművész egészségügyi hozzájárulása, bevallása A külföldi előadóművész a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. Bevallás: 53INT Bevallási, befizetési határidő:  Magyarországról való távozását megelőzően,  ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig

5 Nem biztosított külföldi kiküldöttek Nem változott [11. § b) pont] : A biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő- kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; Változás [65. §]: A kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013. január 1-je helyett 2013. július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség, legkorábban 2015. július 1-jével jöhet létre. A szabályt alkalmazni kell a 2013. július 1-jét megelőzően kezdődött kiküldetés esetén is.

6 Járulékalapot képező jövedelem 1. Az Szja. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

7 Kiegészítő tevékenységet folytató ügyvezetők nyugdíjjárulék alapja A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után  a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot,  a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja:  a társas vállalkozónak a személyes közreműködése,  a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.

8 Egészségügyi szolgáltatási járulék Havi összege 6.930 forint, napi összege 231 forint Az Art. 20. §-a kiegészül a (7c) bekezdéssel : Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

9 Családi járulékkedvezmény A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor  a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,  a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

10 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény

11  Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a Magyar Államkincstár által, az egészségkárosodást szenvedett bányászoknak folyósított kereset-kiegészítés után.  A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A kifizető a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után (juttatás x 1,19) 14 százalékos, az egyes meghatározott juttatások után pedig 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

12 Szociális hozzájárulási adó Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény

13 Az adóalap megállapításának különös szabálya A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi [458. § (6) bekezdés.]. A minimum adóalap után a szociális hozzájárulási adót csak egy jogviszonyban kell megfizetni!

14 Megszűnő kedvezmények 1. A költségvetési szerv kifizető 2015. január 1-jétől nem érvényesíthet adókedvezményt:  a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott,  a tartósan álláskereső személy,  a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti, valamint  a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő, illetve részesült munkavállalója után [463/A. §] 2. A START-kártyás kedvezmény 2014. december 31-el megszűnt! DE A 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a kedvezmény érvényesíthető.[Pftv. 17/B. §]

15 Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesítető adókedvezmény 1. Az adókedvezmény érvényesítésére van lehetőség, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag:  2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy  ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

16 Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesítető adókedvezmény 2. A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesített adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amit  2014.12.31-ig kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.  2015.01.01-jétől kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.

17 Részmunkaidős kedvezmény 1.  A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott,  a tartósan álláskereső személy,  a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti munkavállaló, valamint  a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásokat megillető kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak,  a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként kutatóhelynek minősülő – kifizető a kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak,  a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelöltet foglalkoztató – vállalkozásként kutatóhelynek minősülő – kifizető a kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg.

18 Részmunkaidős kedvezmény 2. A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-től nem kell alkalmazni a „kisgyermekes szülők” után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjának megállapítása során.

19 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

20  Megszűnik az adóalanyiság a megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;  A kisadózóként történő bejelentéskor a TAJ számot is be kell jelenteni, valamint főállású kisadózó esetén azt is, hogy a kisadózó biztosítotti jogállása e bejelentéssel jött-e létre.  Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, és emiatt nem kell a tételes adót megfizetnie a hónap egészére, azt külön nem kell bejelentenie az adóhatósághoz.  Ha a kisadózó azért nem minősül főállású kisadózónak, mert máshol munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó, és a bevételének több mint 50 százaléka nem attól a cégtől származik, ahol biztosított, akkor (legálabb még egy feltétel teljesülése esetén!) a feltételezett munkaviszony vélelme megdőltnek tekinthető.

21 Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

22 Mentesített keretösszeg A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy ez a bevétel nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát. A 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó- kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb!

23