Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot.

Az előadások a következő témára: "Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot."— Előadás másolata:

1 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot szerint halmazállapot szerint eredet szerint eredet szerint veszélyesség szerint veszélyesség szerint Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

2 A hulladékgazdálkodás célrendszere Biztonságos ártalmatlanítás Hulladék- képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás

3 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv:  2002 júliusában a parlament fogadta el; 2003-2008 közötti időszakra tervez  I. fejezet: Bevezetés  II. fejezet: Hulladékgazdálkodás helyzete -hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása -szabályozás és követelmények -intézményrendszer -gazdasági eszközök

4 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv III. fejezet: 2003-2008 között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök III. fejezet: 2003-2008 között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök -országos intézkedések és programok -programok nem veszélyes hull.-ra veszélyes veszélyes kiemelt anyag és hulladék áramokra kiemelt anyag és hulladék áramokra  IV. fejezet/2. : Átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer: termékdíj; adórendszer; igénybevételi járulék; betéti- és letéti díj;

5 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; Szakmai programja: 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

6 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit

7 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében Pénzügyi források: KAC, kohéziós alap, termékdíj, csomagolóanyagok licencdíja, betétdíj, letéti díj;  Kohéziós Alap: komplex lakossági hulladékgazdálkodási beruházások támogatása (korábban ISPA, PHARE)  Strukturális Alap: felhasználásuk érdekében fogadták el az NFT-t  LIFE programok: fenntartható fejlődés támogatása  INTERREG programok: határokon átnyúló kezdeményezések

8 Az I. OHT megvalósulása

9 gazdaság egészén belül a szolgáltató ágazatok növekedése összességében lassult, azonban a hulladékkezelési szolgáltatások színvonala és kínálata folyamatosan bővült gazdaság egészén belül a szolgáltató ágazatok növekedése összességében lassult, azonban a hulladékkezelési szolgáltatások színvonala és kínálata folyamatosan bővült Építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye csökkent, ami az ágazatok „hulladéktermelésének” csökkenését is eredményezte Építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye csökkent, ami az ágazatok „hulladéktermelésének” csökkenését is eredményezte a legnagyobb dinamika az ipart jellemezte, de a fejlesztések jellege következtében ez nem járt a hulladékképződés növekedésével a legnagyobb dinamika az ipart jellemezte, de a fejlesztések jellege következtében ez nem járt a hulladékképződés növekedésével a termelésből származó hulladékok mennyisége mintegy 30%-kal csökkent a termelésből származó hulladékok mennyisége mintegy 30%-kal csökkent

10 a települési szilárd hulladék képződése évi 465 kg/fő mennyiségről 2007-re 460 kg/fő-re csökkent, ami elsősorban könnyű-frakció (műanyag, papír) térnyerésének köszönhető a települési szilárd hulladék képződése évi 465 kg/fő mennyiségről 2007-re 460 kg/fő-re csökkent, ami elsősorban könnyű-frakció (műanyag, papír) térnyerésének köszönhető a képződő települési szilárd hulladék térfogata – kezeletlen állapotában – mintegy 8-10%-kal növekedett a képződő települési szilárd hulladék térfogata – kezeletlen állapotában – mintegy 8-10%-kal növekedett hulladékszállítás területén kiemelendő a 2006-ban Baden-Württemberg és Bajor tartományokból származó – illegálisan Magyarországra került – mintegy 4100 tonna hulladék részbeni visszaszállítása hulladékszállítás területén kiemelendő a 2006-ban Baden-Württemberg és Bajor tartományokból származó – illegálisan Magyarországra került – mintegy 4100 tonna hulladék részbeni visszaszállítása

11 Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések korszerűsítése, cseréje (2005. évi határidőre teljesítve); Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések korszerűsítése, cseréje (2005. évi határidőre teljesítve); Csomagolási hulladék: Az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozása (2005. évi határidőre teljesítve). Csomagolási hulladék: Az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozása (2005. évi határidőre teljesítve). 2008 végén kihirdetésre került a hulladékgazdálkodás alapfeltételeit meghatározó új hulladék keretirányelv, amely 2010. december 12-től váltja az eddigi, még 1975-ben kiadott irányelvet 2008 végén kihirdetésre került a hulladékgazdálkodás alapfeltételeit meghatározó új hulladék keretirányelv, amely 2010. december 12-től váltja az eddigi, még 1975-ben kiadott irányelvet

12 hulladékgazdálkodásban a „kiterjesztett gyártói felelősség” alkalmazásaként megjelenő azon előírások, amelyek egyes termékek gyártóit kötelezik termékeik olyan kialakítására, hogy a hulladékképződést a megelőzési prioritásnak megfelelően csökkentsék, illetve kerüljék egyes toxikus anyagok alkalmazását (többnyire higany, ólom, kadmium, króm VI) hulladékgazdálkodásban a „kiterjesztett gyártói felelősség” alkalmazásaként megjelenő azon előírások, amelyek egyes termékek gyártóit kötelezik termékeik olyan kialakítására, hogy a hulladékképződést a megelőzési prioritásnak megfelelően csökkentsék, illetve kerüljék egyes toxikus anyagok alkalmazását (többnyire higany, ólom, kadmium, króm VI) hazai, önkéntes nemzeti környezetbarát termék minősítő pályázati rendszer 1994. óta működik, fejlődése az elmúlt 10 évben töretlen volt. hazai, önkéntes nemzeti környezetbarát termék minősítő pályázati rendszer 1994. óta működik, fejlődése az elmúlt 10 évben töretlen volt. Eredményeit jól alátámasztja a kidolgozott 52 minősítési feltételrendszer és a közel 500 termék Eredményeit jól alátámasztja a kidolgozott 52 minősítési feltételrendszer és a közel 500 termék

13 2008-ra az EMAS regisztrált szervezetek számával (17 szervezet, 21 telephely) az újonnan csatlakozott tagországok viszonylatában a második helyen állunk 2008-ra az EMAS regisztrált szervezetek számával (17 szervezet, 21 telephely) az újonnan csatlakozott tagországok viszonylatában a második helyen állunk aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el 2005 óta működő Zöld Kommandó munkájában a környezetvédelmi felügyelőségek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a közlekedésfelügyelet, az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek 2005 óta működő Zöld Kommandó munkájában a környezetvédelmi felügyelőségek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a közlekedésfelügyelet, az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek

14 a hulladékok rendszerbe sorolása 2004-től az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai szerint történik a hulladékok rendszerbe sorolása 2004-től az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai szerint történik hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatások kiinduló pontja az Országos Környezetvédelmi Információ Rendszer (OKIR) részeként működő Hulladékgazdálkodási Információ Rendszer (HIR). hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatások kiinduló pontja az Országos Környezetvédelmi Információ Rendszer (OKIR) részeként működő Hulladékgazdálkodási Információ Rendszer (HIR). A HIR 2004. elejétől üzemel, évente közel 25 ezer adatszolgáltatást fogad A HIR 2004. elejétől üzemel, évente közel 25 ezer adatszolgáltatást fogad hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk nyilvánosak, a HIR-ben a bejelentett és nyilvántartott adatok feldolgozása után az információk az interneten bárki számára elérhetők hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk nyilvánosak, a HIR-ben a bejelentett és nyilvántartott adatok feldolgozása után az információk az interneten bárki számára elérhetők

15 Támogatási lehetőségek 2007. év folyamán az adózóknak lehetőségük volt a 2006. évi SZJA 1%-ának felajánlására az illegális hulladéklerakás (elhagyott hulladékok) felszámolásának feladataira. 2007. év folyamán az adózóknak lehetőségük volt a 2006. évi SZJA 1%-ának felajánlására az illegális hulladéklerakás (elhagyott hulladékok) felszámolásának feladataira. A felajánlások összege mintegy 257 millió Ft-ot tett ki, amelyet a KvVM 2008-ban teljes egészében megpályáztatott a települési önkormányzatok és a társadalmi szervezetek által szervezett felszámolási programok támogatására. A felajánlások összege mintegy 257 millió Ft-ot tett ki, amelyet a KvVM 2008-ban teljes egészében megpályáztatott a települési önkormányzatok és a társadalmi szervezetek által szervezett felszámolási programok támogatására. A pályázati keretet a tárca 350 millió Ft-ra egészítette ki, így 2008-ban összesen 133 pályázó részesülhetett támogatásban A pályázati keretet a tárca 350 millió Ft-ra egészítette ki, így 2008-ban összesen 133 pályázó részesülhetett támogatásban

16 Társadalmi attitűd legfőbb környezeti ügyek megítélésben a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik az európai átlaggal (első helyen a klímaváltozás áll), ugyanakkor pl. a biodiverzitás csökkenése és a nem fenntartható fogyasztási szokások számunkra kevésbé tűnnek fontosnak legfőbb környezeti ügyek megítélésben a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik az európai átlaggal (első helyen a klímaváltozás áll), ugyanakkor pl. a biodiverzitás csökkenése és a nem fenntartható fogyasztási szokások számunkra kevésbé tűnnek fontosnak 2009 májusában végzett szociológiai felmérés adatai szerint a magyar lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy kisebb- nagyobb erőfeszítések árán, de tudna a mindennapi tevékenységein változtatni azért, hogy védje a környezetet. 2009 májusában végzett szociológiai felmérés adatai szerint a magyar lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy kisebb- nagyobb erőfeszítések árán, de tudna a mindennapi tevékenységein változtatni azért, hogy védje a környezetet. bio- és szerves hulladékok komposztálására a háztartások közel háromnegyedének lenne lehetősége, de csak 44% komposztál rendszeresen bio- és szerves hulladékok komposztálására a háztartások közel háromnegyedének lenne lehetősége, de csak 44% komposztál rendszeresen

17 Társadalmi attitűd háztartási hulladék mennyiségének csökkentése a felnőttek közel háromnegyede szerint egyértelműen pozitív hatást gyakorolna a környezet állapotára. Az idősebbek jobban, a fiatalabbak kevésbé bíznak e pozitív hatások bekövetkeztében háztartási hulladék mennyiségének csökkentése a felnőttek közel háromnegyede szerint egyértelműen pozitív hatást gyakorolna a környezet állapotára. Az idősebbek jobban, a fiatalabbak kevésbé bíznak e pozitív hatások bekövetkeztében felnőtt népesség háromnegyede tudja, hogy mit jelent a hulladékok szelektív gyűjtése felnőtt népesség háromnegyede tudja, hogy mit jelent a hulladékok szelektív gyűjtése szelektív hulladékgyűjtést döntő többségük elsősorban a hulladékban lévő anyagok újrahasznosítása miatt tartja fontosnak szelektív hulladékgyűjtést döntő többségük elsősorban a hulladékban lévő anyagok újrahasznosítása miatt tartja fontosnak

18 Társadalmi attitűd lakosság fele úgy véli, hogy ma már a városok mellett a kisebb falvakban is van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére lakosság fele úgy véli, hogy ma már a városok mellett a kisebb falvakban is van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére Minden öt felnőttből négy biztosan tudja, hogy lakóhelyén van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére Minden öt felnőttből négy biztosan tudja, hogy lakóhelyén van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére háztartási veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a háztartások negyedére jellemző, a fémhulladékok szelektív gyűjtése pedig 10%-ukra háztartási veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a háztartások negyedére jellemző, a fémhulladékok szelektív gyűjtése pedig 10%-ukra szelektív hulladékgyűjtést kényelmesebbé tévő szolgáltatásokért (pl. háztól gyűjtés) minden tízedik válaszadó lenne hajlandó többet fizetni szelektív hulladékgyűjtést kényelmesebbé tévő szolgáltatásokért (pl. háztól gyűjtés) minden tízedik válaszadó lenne hajlandó többet fizetni

19 Az OHT-I. programjainak megvalósulása keletkező hulladék mennyisége 2000. óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően keletkező hulladék mennyisége 2000. óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára nőtt csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára nőtt Hulladék mennyiség szennyvíziszap nélkül 2008-ban: 22.647 millió tonna; Hulladék mennyiség szennyvíziszap nélkül 2008-ban: 22.647 millió tonna;

20 a képződő vörösiszap mennyiség 2004-től az ipari nem- veszélyes hulladékok között jelenik meg a képződő vörösiszap mennyiség 2004-től az ipari nem- veszélyes hulladékok között jelenik meg az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente 4-500 ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente 4-500 ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2006. között kismértékben emelkedett települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2006. között kismértékben emelkedett a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett

21 hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott (évi 30-32% között), ezen belül viszont három év alatt (2004-2006.) az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6%-kal csökkent, a termikus hasznosításé viszont 3%- kal növekedett hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott (évi 30-32% között), ezen belül viszont három év alatt (2004-2006.) az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6%-kal csökkent, a termikus hasznosításé viszont 3%- kal növekedett a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, nem teljesült a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, nem teljesült a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása. a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása.

22 Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya hazai hulladékgazdálkodásban nem játszik jelentős szerepet sem a képződő hulladék külföldön történő kezeltetése, sem az itthoni kezelő létesítményekbe történő hulladék behozatal hazai hulladékgazdálkodásban nem játszik jelentős szerepet sem a képződő hulladék külföldön történő kezeltetése, sem az itthoni kezelő létesítményekbe történő hulladék behozatal Ezek értéke 1-4 % csupán Ezek értéke 1-4 % csupán igen jelentős a tranzitforgalom, amely egyes években a 4-5 millió tonnát is elérheti igen jelentős a tranzitforgalom, amely egyes években a 4-5 millió tonnát is elérheti

23 Megvalósult projectek a legnagyobb jelentőségű előrelépést a komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszerek előkészítése és megvalósítása jelentette. a legnagyobb jelentőségű előrelépést a komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszerek előkészítése és megvalósítása jelentette. Az EU társfinanszírozású 12 ISPA projekt 3,8 millió lakos ellátását szolgálja. A projektek a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások mellett regionális lerakók kiépítését és a régi lerakók rekultivációját is tartalmazzák. Az EU társfinanszírozású 12 ISPA projekt 3,8 millió lakos ellátását szolgálja. A projektek a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások mellett regionális lerakók kiépítését és a régi lerakók rekultivációját is tartalmazzák. 2008-ra a beruházások többsége megvalósult vagy befejezéshez közelít (Hajdú-Bihar, Miskolc, Szeged, Tisza-tó, Szolnok, Duna-Tisza, Sajó-Bódva, Nyugat- Balaton, Dél-Balaton projektek). 2008-ra a beruházások többsége megvalósult vagy befejezéshez közelít (Hajdú-Bihar, Miskolc, Szeged, Tisza-tó, Szolnok, Duna-Tisza, Sajó-Bódva, Nyugat- Balaton, Dél-Balaton projektek).

24 Mind az anyagában történő, mind az energetikai hasznosítás részesedése nőtt, és ezzel párhuzamosan a lerakási hányad csökkent. Mind az anyagában történő, mind az energetikai hasznosítás részesedése nőtt, és ezzel párhuzamosan a lerakási hányad csökkent. Az eredmények ellenére azonban sem a hulladékhasznosítással, sem a hulladéklerakással kapcsolatos számszerűsített célkitűzéseket nem sikerült elérni. Az eredmények ellenére azonban sem a hulladékhasznosítással, sem a hulladéklerakással kapcsolatos számszerűsített célkitűzéseket nem sikerült elérni. A települési szilárd hulladék hasznosítási aránya az összes képződött hulladék tömegéhez viszonyítva a tervezett 40% helyett csak 24% volt, a lerakás 60% alá csökkentése helyett pedig csak 73%-os arányt sikerült elérni. A települési szilárd hulladék hasznosítási aránya az összes képződött hulladék tömegéhez viszonyítva a tervezett 40% helyett csak 24% volt, a lerakás 60% alá csökkentése helyett pedig csak 73%-os arányt sikerült elérni.

25 országban 2002-ben egy PHARE projekt 2667 db olyan helyszínt mért fel és értékelt környezeti veszélyeztetés szempontjából, ahol 1950 után települési hulladék került lerakásra országban 2002-ben egy PHARE projekt 2667 db olyan helyszínt mért fel és értékelt környezeti veszélyeztetés szempontjából, ahol 1950 után települési hulladék került lerakásra Ezek közül közel 1000 üzemelt még 2003-ban, de a programidőszakban a működő hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent Ezek közül közel 1000 üzemelt még 2003-ban, de a programidőszakban a működő hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent 2008-ban már csak 212 lerakó működött, ebből 132 lerakót 2009. július 15-ig be kellett zárni 2008-ban már csak 212 lerakó működött, ebből 132 lerakót 2009. július 15-ig be kellett zárni 2009-ben kialakult országos rendszerben a beszállítási távolság nem haladja meg az 50 km-t 2009-ben kialakult országos rendszerben a beszállítási távolság nem haladja meg az 50 km-t

26 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról I. fejezet: általános rendelkezések I. fejezet: általános rendelkezések -törvény célja -törvény hatálya -alapfogalmak -hull.gazdálkodás alapelvei  II. fejezet: Követelmények és kötelezettségek; hull.gazdálkodás általános szabályai: melléktermék, emberi egészség védelme, hulladék-hierarchia stb.  III. fejezet: hulladékgazdálkodási tevékenységek  IV. fejezet: hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségei

27 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról V. fejezet: hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok: település, ingatlan tulajdonos és közszolgáltató V. fejezet: hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok: település, ingatlan tulajdonos és közszolgáltató VI. fejezet: az egyes hulladékfajtákra vonatkozó általános szabályok: termelési és veszélyes hull. VI. fejezet: az egyes hulladékfajtákra vonatkozó általános szabályok: termelési és veszélyes hull. VII. fejezet: a hulladék jogellenes elhelyezésével ill. elhagyásával kapcsolatos szabályok VII. fejezet: a hulladék jogellenes elhelyezésével ill. elhagyásával kapcsolatos szabályok VIII. fejezet: a hull.gazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek VIII. fejezet: a hull.gazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek IX. fejezet: hull.gazdálkodás tervezése: OHT és THT IX. fejezet: hull.gazdálkodás tervezése: OHT és THT

28 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról X. fejezet: a hu..gazdálkodással kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek X. fejezet: a hu..gazdálkodással kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek XI. fejezet: záró rendelkezések – átmeneti, felhatalmazó és módosító rendelkezések XI. fejezet: záró rendelkezések – átmeneti, felhatalmazó és módosító rendelkezések Mellékletek: veszélyességi jellemzők (H1-H15), ártalmatlanítási (D1-D15) és hasznosítási műveletek (R1- R13); Mellékletek: veszélyességi jellemzők (H1-H15), ártalmatlanítási (D1-D15) és hasznosítási műveletek (R1- R13);

29 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról Hulladékgazdálkodás alapelvei újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elővigyázatosság elővigyázatosság kiterjesztett gyártói felelősség kiterjesztett gyártói felelősség megosztott felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás elérhető legjobb eljárás megelőzés megelőzés keresztfinanszírozás tilalma keresztfinanszírozás tilalma szennyező fizet szennyező fizet közelség közelség regionalitás regionalitás önellátás önellátás fokozatosság fokozatosság példamutatás példamutatás költséghatékonyság hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása költséghatékonyság hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása biológiailag lebomló hulladék hasznosítása biológiailag lebomló hulladék hasznosítása

30 Hulladékkezelés általános célok környezetterhelés csökkentése környezetterhelés csökkentése nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás fogyasztáscsökkentés fogyasztáscsökkentés környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés

31 Hulladékkezelés hulladékgazdálkodási célok az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá egy főre eső hulladéktermelés csökkentése egy főre eső hulladéktermelés csökkentése csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése

32 Hulladékkezelés az állam felelőssége o megalapozott helyzetelemzés és az eredmények közzététele o a tervezett jogszabályok megfelelő szakmai előkészítése o a jogszabálytervezetek társadalmi vitája o a jogszabályok felülvizsgálata o támogatási rendszerek környezetbarát termékek részére jogérvényesítés: o kötelező részletes adatszolgáltatás o hatósági monitoring o szabálysértési és büntetőeljárások

33 Hulladékkezelés az állam felelőssége életútelemzések életútelemzések ökocimkék fejlesztése ökocimkék fejlesztése visszavételi kötelezettség érvényesítése visszavételi kötelezettség érvényesítése reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés szakképzés szakképzés zöld közbeszerzések alkalmazása zöld közbeszerzések alkalmazása

34 Hulladékkezelés gazdálkodók felelőssége környezettudatos termékszervezés környezettudatos termékszervezés környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása környezetkímélő hulladékkezelő környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetése  EMAS= Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer; egyike az önkéntes részvételen alapuló környezet- védelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban

35 Hulladékkezelés kiemelt szereplők felelőssége közszolgáltatók: o hulladékcsökkentésre ösztönző differenciált szemétdíj alkalmazása o megállapodás a háztartásokkal hulladékgyűjtők és –feldolgozók o kiterjedt és könnyen elérhető gyűjtőhálózat o decentralizált feldolgozó rendszerek o hulladékexport háttérbe szorítása

36 Hulladékkezelés kiemelt szereplők felelőssége koordináló szervezetek: o hasznosítási arányok önkéntes növelése o anyagában hasznosítás előnyben részesítése o részvétel a kommunikációban és a szemléletformálásban

37 Hulladékkezelés koordináló szervezetek elektronikai hulladék: ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) Elektro-Waste Kht. (2005) Elektro-Waste Kht. (2005) csomagolási hulladék: ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht. ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht.gumiabroncs: Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005) HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005)

38 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai direktíva (directive) o leggyakrabban használt típus o általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg o előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni o pl. nagy teljesítményű égetőkről szóló (88/609/EEC) o speciális típus a keretdirektíva pl. hulladék-keretdirektíva (75/442/EEC)

39 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai rendelet (regulation) o környezetvédelmi jogszabályok 10%-a o konkrét lépéseket ír elő o kötelező az alkalmazásuk o minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt vissza kell vonni o pl. vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme (92/2455/EEC)

40 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai döntés (decision) o direktívák vagy rendeletek kiegészítése o specifikusak és részletesek o minden változtatás nélkül alkalmazandók o hatókörében és alkalmazásában is koncentrált

41 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 1. akcióprogram (1973-76): vízvédelem 1. akcióprogram (1973-76): vízvédelem 2. akcióprogram (1977-81): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok 2. akcióprogram (1977-81): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok 3. akcióprogram (1982-86): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) 3. akcióprogram (1982-86): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) 4. akcióprogram (1987-92): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a 4. akcióprogram (1987-92): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a Környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás joga direktíva (90/313/EEC)

42 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 5. akcióprogram (1993-2000): konkrét célok, intézkedések, kiszélesítette a környezetpolitikai eszközök skáláját; hulladékgazdálkodás fejezete: az Európai Unió országai hulladékgazdálkodás alapján három csoportba sorolhatók; 1. minimális figyelmet fordítanak a hulladék megelőzésére és az újrahasznosításra pl. Görögország; Finnország; Portugália

43 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 2. a kommunális hulladék döntő többségét égetéssel ártalmatlanítják pl. Belgium; Franciaország; Svédország 3. nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az újrahasználatra pl. Ausztria; Hollandia

44 Hulladékkezelés 5. akcióprogram céljai általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése

45 Hulladékkezelés 5. akcióprogram eredményei elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt

46 Hulladékkezelés 6. akcióprogram 2001-2010 között: a „mi jövőnk, a mi választásunk” o éghajlatváltozás megállítása o természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése o környezet-egészségvédelem, humánegészségügy o természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és hulladékgazdálkodás A korábbinál sokkal nagyobb mértékben vár el aktív közreműködést és felelősségvállalást a társadalom minden alrendszerétől.

47 Hulladékkezelés 6. akcióprogram céljai hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al

48 Hulladékkezelés 6. akcióprogram megvalósításhoz szükséges feladatok:  veszélyes anyagok, termékek meghatározása; gyártók ösztönzése ezek visszavételére és kezelésére  fogyasztók ösztönzése olyan termékek és szolgáltatások igénybevételére, melyek kevesebb hulladékkal járnak  ökotermékek támogatása

49 1999-ben Magyarországon a tszh. gyűjtés és lerakás átlagos költsége Ft/fő Költség Többletköltség alapesethez képest Ömlesztett begyűjtés és védelem nélküli lerakás 28440 Ömlesztett begy., korszerű lerakó működési költsége 3050206 Ömlesztett begy., korszerű lerakó működési k., beruházás megfizettetése 3167323 Ömlesztett begyűjtés, korszerű lerakó + komposztálás működési költsége 3069225 Előző típus + beruházás megfizettetése 3517673 Szelektív gyűjtés, előkezelés + korszerű lerakás működési k. beruházás megf. 44521608 Szelektív gyűjtés, előkezelés, korszerű lerakás, komposztálás műk. költ. 41191275 Előző típus + beruházás megfizettetése 48021958

50 Hulladékgazdálkodás-költségek Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell. A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell.

51 Hulladékgazdálkodás-költségek magáncégek csúcsajánlata a TWM magáncégek csúcsajánlata a TWM ideális TWM rendszerben a hulladék ártalmatlanítása már csak kivételesen szükséges ideális TWM rendszerben a hulladék ártalmatlanítása már csak kivételesen szükséges a minél nagyobb mértékű recycling a termék- és szolgáltatási minőség egyik fokmérőjévé vált a minél nagyobb mértékű recycling a termék- és szolgáltatási minőség egyik fokmérőjévé vált

52 Hulladékgazdálkodás-költségek szektorok közötti verseny Németországban vegyes hulladék válogatásáért német hulladéktörvény magánhatáskörbe utalta, így a községek versengenek, hogy náluk maradjon vegyes hulladék válogatásáért német hulladéktörvény magánhatáskörbe utalta, így a községek versengenek, hogy náluk maradjon verseny lehet a közszférán belül is verseny lehet a közszférán belül is olcsó lerakók konkurálnak a műszakilag és ökológiailag is magas színvonalú égetőműkkel olcsó lerakók konkurálnak a műszakilag és ökológiailag is magas színvonalú égetőműkkel hulladéklerakás díja: 30-400 DEM / t hulladéklerakás díja: 30-400 DEM / t égetésé: 180-600 DEM / t égetésé: 180-600 DEM / t

53 Hulladékgazdálkodás-költségek lerakás költsége az EU-ban: lerakás költsége az EU-ban: Dánia50,3 euro/t Dánia50,3 euro/t Hollandia13 - 78,8 euro/t Hollandia13 - 78,8 euro/t Ausztria5,8 - 101,6 euro/t Ausztria5,8 - 101,6 euro/t Finnország15,1 euro/t Finnország15,1 euro/t Svédország31,1 euro/t Svédország31,1 euro/t Egyesült Királyság3,2 - 19,3 euro/t Egyesült Királyság3,2 - 19,3 euro/t

54 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking azt a fölmérési eljárást jelöli, amely szerint egy adott területen pontokat benchmarking azt a fölmérési eljárást jelöli, amely szerint egy adott területen pontokat rögzítenek távolságok becsléséhez magyar megfelelői teljesítményértékelés teljesítményértékelés teljesítmény-összemérés teljesítmény-összemérés versenyelemzés versenyelemzés

55 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking módszerével összemérhetők:  termékek, ill. szolgáltatások  termelő vagy általánosabban üzleti folyamatok  szervezetek  stratégiák

56 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking-projekt Németországban o örökzöld vitatéma a hulladékkezelési díjak emelkedése o résztvevők: o GmBH= Gesellschaft mit begrenzter Haftung= Korlátolt Felelősségű Társaság o saját gazdálkodású üzemek (Regiebetrieb) o teljesen települési / önkormányzati irányítás alatt álló egységek (Eigenbetrieb)

57 Hulladékgazdálkodás-költségek hulladékkezelési díjszabásban célszerű megkülönböztetni:  teljesített szolgáltatástól független és az állandó (fix) költséget térítő alap-  teljesítmény  és minimális díjakat  harc a hulladékért: felhasználónak a szolgáltatás nagyobb igénybevételéért adott díjkedvezmény

58 Hulladékgazdálkodás-költségek alapvető összehasonlító sík az egy kiszolgált lakosra számított költség  begyűjtés különböző rendszerekben  átvétel a hulladéklerakónál és hulladékudvaron  külön gyűjtött frakciók hasznosítása  hulladékártalmatlanítás lerakón vagy égetőműben, valamint irányítás és ügyvitel

59 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmark eredményei elviteli rendszerben 100 DEM/t elviteli rendszerben 100 DEM/t más rendszerben 100-200 DEM/t más rendszerben 100-200 DEM/t efölötti érték változtatást, pl. ritkított elvitelt igényel efölötti érték változtatást, pl. ritkított elvitelt igényel hasznosítható hulladék átvétele önálló hulladékudvarban fajlagosan 100 DEM/t hasznosítható hulladék átvétele önálló hulladékudvarban fajlagosan 100 DEM/t míg lerakónál 50 DEM/t míg lerakónál 50 DEM/t

60 Hulladékgazdálkodás-költségek hulladék kiemelt anyagainak hasznosítása (összegyűjtéstől az egyes szállításokon át az értékesítésig vagy feldolgozásig terjedő műveletlánc) hulladék kiemelt anyagainak hasznosítása (összegyűjtéstől az egyes szállításokon át az értékesítésig vagy feldolgozásig terjedő műveletlánc) fajlagos költsége 28-48 DEM/t fajlagos költsége 28-48 DEM/t tisztán a recycling-fázisé 15-36 DEM/t tisztán a recycling-fázisé 15-36 DEM/t a legnagyobb költséget a szerves hulladék gyűjtése igényli (13-33 DEM/fő/év), ezt a papíré követi a legnagyobb költséget a szerves hulladék gyűjtése igényli (13-33 DEM/fő/év), ezt a papíré követi

61 Hulladék lerakás 1. és 2. rész az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják Európában átlagosan 63%-os a lerakás Európában átlagosan 63%-os a lerakás pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65% pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65%

62 Hulladék lerakás hazánkban 2600-2700 települési hulladéklerakó üzemel hazánkban 2600-2700 települési hulladéklerakó üzemel ebből 730 közszolgáltatás keretében működik ebből 730 közszolgáltatás keretében működik ezeknek csupán 10%-a korszerű ezeknek csupán 10%-a korszerű 1300 lerakót már nem használnak 1300 lerakót már nem használnak évente mintegy 100-150 helyi lerakó szűnik meg évente mintegy 100-150 helyi lerakó szűnik meg

63 Hulladék lerakás az új, korszerű lerakók átlagos élettartalma min. 10 év, de sok esetben meghaladja a 12-15 évet is; az új, korszerű lerakók átlagos élettartalma min. 10 év, de sok esetben meghaladja a 12-15 évet is; a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet szabályozza a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet szabályozza

64 Hulladék lerakás hulladéklerakó típusok építési mód alapján: gödör típusú gödör típusú dombépítéses típusú dombépítéses típusú terepadottságok alapján: felszín-közelben kialakított felszín-közelben kialakított védőgáttal kiemelt védőgáttal kiemelt hányószerűen kialakított hányószerűen kialakított lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó

65 Hulladék lerakás tilos elhelyezni a hulladéklerakón: folyékony hulladékot folyékony hulladékot nyomás alatti gázt nyomás alatti gázt robbanásveszélyes, maró, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más helyről származó klinikai hulladékot robbanásveszélyes, maró, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más helyről származó klinikai hulladékot használt gumiabroncsot használt gumiabroncsot előkezelés nélküli szennyvíziszapot előkezelés nélküli szennyvíziszapot állati hulladékot állati hulladékot

66 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei behajtó- és üzemi út: teljes hosszában a kétirányú forgalmat kell biztosítani; üzemi út mentén, a hídmérleg után legalább 2 állásos tehergépkocsi parkolót kell kialakítani a szállítmányok ellenőrzésére behajtó- és üzemi út: teljes hosszában a kétirányú forgalmat kell biztosítani; üzemi út mentén, a hídmérleg után legalább 2 állásos tehergépkocsi parkolót kell kialakítani a szállítmányok ellenőrzésére dolgozók és látogatók számára megfelelő számú személygépkocsi parkoló helyet kell kialakítani dolgozók és látogatók számára megfelelő számú személygépkocsi parkoló helyet kell kialakítani lerakó bejáratánál kell elhelyezni a lerakó üzemeltetésére vonatkozó információs táblát lerakó bejáratánál kell elhelyezni a lerakó üzemeltetésére vonatkozó információs táblát

67 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei üzemviteli és szociális épület: üzemviteli helyiségek pl. az irodák, labor és a hulladékminta raktár; üzemviteli és szociális épület: üzemviteli helyiségek pl. az irodák, labor és a hulladékminta raktár; regionális, több évtizeden át működő telepeken konténeres szociális épület telepítése nem javasolt regionális, több évtizeden át működő telepeken konténeres szociális épület telepítése nem javasolt

68 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei hídmérleg, mérlegház: fő feladata a beléptetés ellenőrzése és az adatnyilvántartás; hídmérleg, mérlegház: fő feladata a beléptetés ellenőrzése és az adatnyilvántartás; Min. 16 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg telepítése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 10%-nál nagyobb. Min. 16 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg telepítése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 10%-nál nagyobb. a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon

69 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei abroncsmosó: víz mélysége minimum 30 cm legyen, hosszúsága a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni; abroncsmosó: víz mélysége minimum 30 cm legyen, hosszúsága a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni; Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő hulladéklerakó felületre lehet üríteni. Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő hulladéklerakó felületre lehet üríteni. Alkalmazható vegyszerek a klórmész vagy a hypo. Alkalmazható vegyszerek a klórmész vagy a hypo.

70 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei kocsimosó és konténermosó: konténerek szárítására és tárolására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. kocsimosó és konténermosó: konténerek szárítására és tárolására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. mosónál keletkező rácsszemét elhelyezése egy nyitott konténerbe történhet; mosónál keletkező rácsszemét elhelyezése egy nyitott konténerbe történhet;

71 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei olajelválasztó: olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni olajelválasztó: olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni üzemanyagtöltő állomás: töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni az előírt védőtávolságokat, és hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni; üzemanyagtöltő állomás: töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni az előírt védőtávolságokat, és hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni;

72 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei hulladék betöltő rámpa, kompaktor út: rámpán kétirányú forgalom biztosítása szükséges 6,0 m pályaszélességgel, melyet célszerű visszabontható vasbeton-panelekből készíteni hulladék betöltő rámpa, kompaktor út: rámpán kétirányú forgalom biztosítása szükséges 6,0 m pályaszélességgel, melyet célszerű visszabontható vasbeton-panelekből készíteni a tűzoltók számára is megközelíthető legyen a tűzoltók számára is megközelíthető legyen pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő

73 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés: lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele; csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés: lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele; csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába. csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába. csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a medence szigetelő rendszer sértetlenségét ellenőrizni kell. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a medence szigetelő rendszer sértetlenségét ellenőrizni kell. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani

74 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti

75 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból. A passzív módszer csak akkor használható hatékonyan, ha metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból. A passzív módszer csak akkor használható hatékonyan, ha metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik

76 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei csapadékvíz elvezetés: a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket csapadékvíz elvezetés: a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket burkolt árkokat vagy csatornát kell kialakítani a karbantarthatóság miatt burkolt árkokat vagy csatornát kell kialakítani a karbantarthatóság miatt kerítés, kapu: idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védeni a területet kerítés, kapu: idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védeni a területet

77 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei tűzvédelemi létesítmények: hulladéklerakó felülete „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik tűzvédelemi létesítmények: hulladéklerakó felülete „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik a telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz, vagy a telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz, vagy a csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek a csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek hulladékfogó háló: mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie hulladékfogó háló: mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie

78 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei véderdő: véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása véderdő: véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni. A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni.

79 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei meteorológiai állomás: monitoring rendszer része meteorológiai állomás: monitoring rendszer része nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell mérendő adatok: mérendő adatok: szélsebesség, szélerősség mérő szélsebesség, szélerősség mérő levegőhőmérséklet levegőhőmérséklet légnyomás, páratartalom légnyomás, páratartalom párolgás (liziméter) párolgás (liziméter)

80 Hulladék lerakás emissziók ellenőrzése csurgalékvíz csurgalékvíz depóniagáz: aktív gázkinyerő rendszer nélkül épült lerakók bűzhatásainak elkerülésére utólagos gázelszívó rendszerek kiépítése szükséges depóniagáz: aktív gázkinyerő rendszer nélkül épült lerakók bűzhatásainak elkerülésére utólagos gázelszívó rendszerek kiépítése szükséges

81 Hulladék lerakás szemrevételező ellenőrzések: (hetente egyszer) a lerakott hulladék vizuális értékelése a lerakott hulladék vizuális értékelése csurgalékvíz rendszer működőképessége csurgalékvíz rendszer működőképessége depóniagáz rendszer működőképessége depóniagáz rendszer működőképessége a depónia felületről szél által kihordott hulladékok a depónia felületről szél által kihordott hulladékok kiporzás, szaghatás kiporzás, szaghatás csapadékvíz elvezető rendszer csapadékvíz elvezető rendszer úthálózat állaga úthálózat állaga hídmérleg állag hídmérleg állag

82 Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása lezárás feladata: o növeli a biztonságot az aljzatszigetelő rendszer esetleges meghibásodása esetén o biztosítható a gázemisszió kontrollja o megakadályozza a lerakón lefutó csapadék érintkezését a hulladékkal o megakadályozza a szennyeződés szél általi továbbjutását o csökkenti a lerakó felületén az eróziót, elősegíti a rekultivációt

83 Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása szigetelésnél jelentős teret hódítanak a geoszintetikus anyagú szigetelők szigetelésnél jelentős teret hódítanak a geoszintetikus anyagú szigetelők lezáró szigetelés alatt, a lerakott hulladékréteg felett a települési hulladéklerakónál egy min. 0,5 m vastag kiegyenlítő és gáztalanító réteg kerül kiépítésre lezáró szigetelés alatt, a lerakott hulladékréteg felett a települési hulladéklerakónál egy min. 0,5 m vastag kiegyenlítő és gáztalanító réteg kerül kiépítésre szigetelőrétegnek mélyebben kell lennie, mint a fagyhatár. A felső humuszos talajborítás ezért min. 1m vastag. Ez az eredményes rekultivációhoz is szükséges. szigetelőrétegnek mélyebben kell lennie, mint a fagyhatár. A felső humuszos talajborítás ezért min. 1m vastag. Ez az eredményes rekultivációhoz is szükséges.

84 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója ha a terület további művelésre alkalmas, akkor jöhet szóba a régi lerakó megújítása ha a terület további művelésre alkalmas, akkor jöhet szóba a régi lerakó megújítása célja az eredeti területen hatékonyabb, kapacitásnövelő rendezett lerakási módszerrel a lerakás élettartalmának növelése célja az eredeti területen hatékonyabb, kapacitásnövelő rendezett lerakási módszerrel a lerakás élettartalmának növelése általában elegendő a felső hulladékréteg átdolgozása általában elegendő a felső hulladékréteg átdolgozása átrostálás és utána kompaktoros tömörítés átrostálás és utána kompaktoros tömörítés

85 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója a régi lerakó felszíni vagy teljes átdolgozásának megelőző intézkedései: a régi lerakó felszíni vagy teljes átdolgozásának megelőző intézkedései: poremisszió csökkentés poremisszió csökkentés gázemisszió csökkentés gázemisszió csökkentés biológiai kezelési módszerek az eredeti hulladéktömeg 20- 30%-os térfogat redukcióját eredményezhetik biológiai kezelési módszerek az eredeti hulladéktömeg 20- 30%-os térfogat redukcióját eredményezhetik gyorsított komposztálódás az átrakási területen is megoldható gyorsított komposztálódás az átrakási területen is megoldható

86 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja rekultiváció: felszíni zárószigetelést kiegészítő, azzal együtt végzendő növénytelepítési munkálatokat foglalja magába rekultiváció: felszíni zárószigetelést kiegészítő, azzal együtt végzendő növénytelepítési munkálatokat foglalja magába lezárt hulladéklerakó felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának megakadályozása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembe vételével lezárt hulladéklerakó felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának megakadályozása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembe vételével

87 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja dombépítéses lerakónál folyamatos rekultiváció szükséges dombépítéses lerakónál folyamatos rekultiváció szükséges körtöltések magasítását, külső felületeik lezárását, termőfölddel borítását és füvesítését jelenti körtöltések magasítását, külső felületeik lezárását, termőfölddel borítását és füvesítését jelenti rézsűfelületre min. 10 mm bentonitszőnyeg, ezután geotextil rétegek között széles műanyag térháló és végül humuszos gyeprács kerül rézsűfelületre min. 10 mm bentonitszőnyeg, ezután geotextil rétegek között széles műanyag térháló és végül humuszos gyeprács kerül termőföldborítás 20-40 cm füves növényzethez termőföldborítás 20-40 cm füves növényzethez

88 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik min. szennyezési kockázat esetén a lezárás: min. szennyezési kockázat esetén a lezárás: egy réteg ásványi agyag vízzáró réteg; egy réteg ásványi agyag vízzáró réteg; felszíni vízelvezető réteg és felszíni vízelvezető réteg és termőtalajjal történő lefedés termőtalajjal történő lefedés

89 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja utógondozás és monitoring:  talajvíz szintváltozásának és minőségének kontrollja  biogázképződés ellenőrzése  lerakó szintjének süllyedési adatai  csurgalék- és felszíni víz mennyiségi és minőségi kontrollja  műszaki berendezések ellenőrzése  fenntartási munkák elvégzése

90 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja utógondozás: fák, cserjék, gyepfelület utógondozás: fák, cserjék, gyepfelület gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt rekultivált lerakó területén 30 évig építmények elhelyezése tilos rekultivált lerakó területén 30 évig építmények elhelyezése tilos ha a lerakó stabil és 15-20 éve már nem működik, akkor a rekultiváció tájba illesztési feladattá redukálódik ha a lerakó stabil és 15-20 éve már nem működik, akkor a rekultiváció tájba illesztési feladattá redukálódik

91 Hulladéklerakók lezárása és rekultuivációja

92 A lezárásra vonatkozó előírások hulladéklerakó felső záró-rétegét egy ütemben, végleges felső lezárással kell megvalósítani hulladéklerakó felső záró-rétegét egy ütemben, végleges felső lezárással kell megvalósítani 30-50 cm vastagságú kiegyenlítő réteg, anyaga: a terület egy részéről felszedett hulladék, 30-50 cm vastagságú kiegyenlítő réteg, anyaga: a terület egy részéről felszedett hulladék, és az alatta 0,5 m mélységben felszedett talaj, melyet tömörítenek, formáznak, valamint a és az alatta 0,5 m mélységben felszedett talaj, melyet tömörítenek, formáznak, valamint a további kiegyenlítéshez igazoltan szennyeződésmentes föld, talaj; felület lejtése megközelítőleg 1 % lesz további kiegyenlítéshez igazoltan szennyeződésmentes föld, talaj; felület lejtése megközelítőleg 1 % lesz

93 A lezárásra vonatkozó előírások gázelvezető réteg nem szükséges gázelvezető réteg nem szükséges szigetelő réteg, anyaga:30 cm vastagságú agyag. szigetelő réteg, anyaga:30 cm vastagságú agyag. szivárgó réteg, anyaga: 30 cm vastagságú mosott kavics. szivárgó réteg, anyaga: 30 cm vastagságú mosott kavics. fedőréteg, anyaga: alsó része 20 cm vastagságú, erősen kötött anyag vagy osztályozott fedőréteg, anyaga: alsó része 20 cm vastagságú, erősen kötött anyag vagy osztályozott építési,bontási törmelék, felső része 30 cm vastagságú humusz vagy komposzt építési,bontási törmelék, felső része 30 cm vastagságú humusz vagy komposzt

94 A lezárásra vonatkozó előírások szigetelő réteg vízzáróságának megfelelőségét a kivitelezési munkák során mérni és dokumentálni kell. szigetelő réteg vízzáróságának megfelelőségét a kivitelezési munkák során mérni és dokumentálni kell. A felső-záró rétegrend kialakításához nem a lerakóból származó hulladék a környezetvédelmi hatóság külön engedélye alapján használható fel. A felső-záró rétegrend kialakításához nem a lerakóból származó hulladék a környezetvédelmi hatóság külön engedélye alapján használható fel. A lezárási munkafolyamatokról ún. építési naplót kell vezetni A lezárási munkafolyamatokról ún. építési naplót kell vezetni üzemi út por-és szennyezés mentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. üzemi út por-és szennyezés mentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. A lerakó területén és környezetében hulladékégetés tilos. A lerakó területén és környezetében hulladékégetés tilos.

95 Az utógondozásra vonatkozó előírások lerakó lezárását követően 25 évig kell végezni lerakó lezárását követően 25 évig kell végezni lezárt felületek erózió elleni védelmét füvesítéssel, vagy egyéb növénytelepítéssel kell biztosítani. lezárt felületek erózió elleni védelmét füvesítéssel, vagy egyéb növénytelepítéssel kell biztosítani. A talajvíz állapotának nyomon követése céljából minimum 3 db monitoring kútból álló megfigyelő rendszert kell kialakítani. A talajvíz állapotának nyomon követése céljából minimum 3 db monitoring kútból álló megfigyelő rendszert kell kialakítani. A talajvíz áramlás irányában minimum (2 db), A talajvíz áramlás irányában minimum (2 db), illetve a háttérben (1 db) kialakítandó monitoring kutak illetve a háttérben (1 db) kialakítandó monitoring kutak

96 Az utógondozásra vonatkozó előírások monitoring kutakban negyedévente mérni kell a vízszintet, monitoring kutakban negyedévente mérni kell a vízszintet, és laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit és laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell elvégeztetni mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell elvégeztetni Amennyiben a vizsgálatok során az előző mérési eredményhez képest jelentős eltérés figyelhető meg, azonnal jelenteni kell a felügyelőségnek Amennyiben a vizsgálatok során az előző mérési eredményhez képest jelentős eltérés figyelhető meg, azonnal jelenteni kell a felügyelőségnek

97 A lezárásra és az utógondozásra egyaránt vonatkozó előírások A lezárási és utógondozási időszak alatt évente április 30-ig az üzemeltetőnek jelentéskészítési és adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn. A lezárási és utógondozási időszak alatt évente április 30-ig az üzemeltetőnek jelentéskészítési és adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn. A tájbaillesztési időszakban a jelentést és adatszolgáltatást ki kell egészíteni A tájbaillesztési időszakban a jelentést és adatszolgáltatást ki kell egészíteni az elvégzett tájbaillesztési tevékenység részletes ismertetésével, illetve a tájba illesztett felületek méretarányos helyszínrajzon való bemutatásával. az elvégzett tájbaillesztési tevékenység részletes ismertetésével, illetve a tájba illesztett felületek méretarányos helyszínrajzon való bemutatásával. A lezárás és utógondozás során és azt követően is meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást A lezárás és utógondozás során és azt követően is meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást

98 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET A HULLADÉKLERAKÁS, VALAMINT A HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK ÉS UTÓGONDOZÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL ÉS EGYES FELTÉTELEIRŐL engedélynek tartalmaznia kell különösen: a hulladéklerakó kategóriáját a hulladéklerakó kategóriáját hulladéklerakóban lerakható hulladékok jegyzékét: hulladéklerakóban lerakható hulladékok jegyzékét: a hulladékok típusainak meghatározását, a hulladékok típusainak meghatározását, a hulladéklerakón elhelyezhető hulladék össz- mennyiségét, valamint szükség szerint az egyes hulladéktípusok maximálisan elhelyezhető mennyiségét a hulladéklerakón elhelyezhető hulladék össz- mennyiségét, valamint szükség szerint az egyes hulladéktípusok maximálisan elhelyezhető mennyiségét

99 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET a hulladéklerakó kiépítésre engedélyezett teljes befogadóképességét a hulladéklerakó kiépítésre engedélyezett teljes befogadóképességét a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének kiépítését, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építmények, berendezések kiépítését, illetve beszerzését a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének kiépítését, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építmények, berendezések kiépítését, illetve beszerzését a hulladék átvételre és a lerakás technológiai eljárásaira vonatkozó követelményeket a hulladék átvételre és a lerakás technológiai eljárásaira vonatkozó követelményeket a hulladéklerakó megfigyelési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó követelményeket a hulladéklerakó megfigyelési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó követelményeket

100 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET a lezárás és utógondozás előzetes követelményeit a lezárás és utógondozás előzetes követelményeit az engedélyesnek a felügyelőség számára történő évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségeit az engedélyesnek a felügyelőség számára történő évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségeit a települési szilárdhulladék-lerakóban technológiai céllal (lerakóhelyi útépítés, takarás, területkiegyenlítés stb.) felhasználható inert hulladék mennyiségét a települési szilárdhulladék-lerakóban technológiai céllal (lerakóhelyi útépítés, takarás, területkiegyenlítés stb.) felhasználható inert hulladék mennyiségét Az üzemeltetési terv: hulladéklerakó üzemeltetését a felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési terv szerint kell végezni

101 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET ezen belül kárelhárítási terv: tartalmaznia kell az esetleges üzemzavarokból, ezen belül kárelhárítási terv: tartalmaznia kell az esetleges üzemzavarokból, továbbá a rendkívüli külső hatásokból eredő környezetszennyezés megelőzéséhez, továbbá a rendkívüli külső hatásokból eredő környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve a bekövetkező károk elhárításához szükséges intézkedéseket, illetve a bekövetkező károk elhárításához szükséges intézkedéseket, a felhasználható anyagokat és felszereléseket, valamint a védekezés rendjét a felhasználható anyagokat és felszereléseket, valamint a védekezés rendjét

102 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást biztosítania kell a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást biztosítania kell hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően a beszállításkor - illetve ugyanazon típusú hulladék sorozatos beszállítása esetén az első alkalommal - a hulladék birtokosának igazolnia kell annak eredetét; hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően a beszállításkor - illetve ugyanazon típusú hulladék sorozatos beszállítása esetén az első alkalommal - a hulladék birtokosának igazolnia kell annak eredetét;

103 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET nyilvántartás vezetése: a hulladék eredetéről, a termelő, birtokos megjelöléséről, a termelő, birtokos megjelöléséről, a beszállítás időpontjáról, a beszállítás időpontjáról, veszélyes hulladék lerakásakor a lerakás pontos helyéről; veszélyes hulladék lerakásakor a lerakás pontos helyéről; reprezentatív mintavételből származó vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább 1 hónapig meg kell őrizni; reprezentatív mintavételből származó vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább 1 hónapig meg kell őrizni;

104 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET meglévő hulladéklerakók esetében Hgt. 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján 2003. január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni; meglévő hulladéklerakók esetében Hgt. 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján 2003. január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni; a lerakó kiválasztásánál figyelembe kell venni: a lerakó kiválasztásánál figyelembe kell venni: a hulladéklerakó határának lakó- és üdülőövezetektől, vízi utaktól, csatornáktól, felszíni vizektől, mezőgazdasági és lakott területektől való távolsága, a hulladéklerakó határának lakó- és üdülőövezetektől, vízi utaktól, csatornáktól, felszíni vizektől, mezőgazdasági és lakott területektől való távolsága, ivóvízbázisok védőidomainak, védőterületeinek helyzete, előfordulása, a terület külön jogszabályok szerinti szennyeződés érzékenysége, ivóvízbázisok védőidomainak, védőterületeinek helyzete, előfordulása, a terület külön jogszabályok szerinti szennyeződés érzékenysége, a terület földtani és hidrogeológiai adottságai, a terület földtani és hidrogeológiai adottságai, árvíz, felszínsüllyedés, felszínmozgás (csúszás) veszély a területen, árvíz, felszínsüllyedés, felszínmozgás (csúszás) veszély a területen,

105 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET Hulladéklerakó nem telepíthető: a területfejlesztési és területrendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmatlannak ítélt területeken, a területfejlesztési és területrendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmatlannak ítélt területeken, erősen erózióveszélyes területeken, erősen erózióveszélyes területeken, felszíni mozgásveszélyes területeken, felszíni mozgásveszélyes területeken, minden olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt közetösszletű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkő, dolomit van; minden olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt közetösszletű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkő, dolomit van; természeti oltalom alatt álló területen, és energiaszállító vezeték védősávjában természeti oltalom alatt álló területen, és energiaszállító vezeték védősávjában

106 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. fokozatú a Medvegyev-Sponhauer-Karnik skálán, olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. fokozatú a Medvegyev-Sponhauer-Karnik skálán, árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkező területen árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkező területen magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelőrendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint min. 1.0 m-re legyen); magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelőrendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint min. 1.0 m-re legyen);