Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon.

Az előadások a következő témára: "Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon."— Előadás másolata:

1 Befektetés a jövőbe A duális képzés megvalósulása Magyarországon

2 15 ezer fő deficit

3 Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb!  2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108 000, lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő: ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%) 10%-nak 8 osztályos végzettsége sincs a korosztály 1/3-a funkcionális analfabéta

4 A duális szakképzés bevezetésének evolúciója 1993-2013  1990-1993 Válságmenedzselés: nagyüzemi képzőhelyek összeomlása  1993-as Szakképzési, illetve a 1994-es kamarai törvény  1994-1996 Szakképzési konszolidáció  1997-1998 Szakképzés új fejlődési pályára állítása: termelékenység versenyképesség, szakképzett munkaerő, uniós csatlakozás  1998-2000 NAT, kerettantervi rendszer bevezetése  2000-2010 Kiútkeresés: egyhelyben topogás, szakképzési barkácsolás tanulószerződéssel a munka világába: 2000-ben tanácsadói rendszer 2005. kamara középtávú szakképzési stratégiája 2005-2013 2004-ben 16 szakma, 2008-ban 11 szakma átvétele  2010. Fordulat éve a duális szakképzés bevezetése

5 Új időszámítás a magyar szakképzésben 2013. szeptember  A magyar duális szakképzési rendszer 2013. szeptembertől vált teljessé: 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer Híd programok rendszere a szakmatanuláshoz 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése  A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

6 A változtatások iránya  Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3 szakmai ismeret  Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer működtetésére: Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, de az üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül A munkavállalói státusz erősítése  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modellje Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen  Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a munka világába történő átmenet erősítése

7 Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: 2010. november duális képzés 48 szakmában: 2011. szeptember 1.-től a gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése 2011 szeptember – 2012 április között III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti jelleggel kerettantervek 2012. szeptember 1-től IV. Kerettantervi rendszer teljes körű bevezetése, duális képzés általánossá válása: 2013. szeptember 1. Öntanuló, önfejlesztő rendszer: gyermekbetegségek korrekciója, pedagógusok töltik meg tartalommal Életszerűbb, a tanulók számára több sikert biztosító rendszer

8 A szakképzés területén elért eredmények 2010-2013 Idejekorán elkezdett szakmatanulás Szakmatanulás került a középpontba: 2/3-os szabály Munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás modellje Ágazati szakközépiskolai rendszer: 39 ágazat A technikusképzés reneszánsza Transzparens módon kialakított szakképzési struktúra Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő új OKJ Munkakörökhöz igazodó szakképzési rendszer A modulrendszer és a tantárgyi rendszer összhangja Komplex vizsgáztatás: virtuális tudás helyett életszerű tudás 50%-kal nőtt a gyakorlati képzés óraszáma A tanulószerződés révén a munkavállalói státusz erősödése Átjárhatóság, zsákutcás jelleg mérséklése: beszámíthatóság

9 Szakképzési akadálymentesítő csomag  Eredmények konszolidálása, visszarendeződés megakadályozása  A tanulószerződés intézményrendszerének megerősítése kamarai garanciavállalással  A szakképzés integrált állami irányítása: a teljes szabályozási kör, és az intézményirányítás az NGM hatáskörébe tartozzon  A szakmafejlesztés finomhangolása: eladó-, gyakorló-fodrász és kozmetikus, gyakorló ápoló  A nappali képzésben a 21 éves korhatár felülvizsgálata  A gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítása  A középfokú képzés szerkezetének befolyásolása: általános iskola után kimeneti mérés bevezetése  Gazdálkodók képzési hajlandóságának növelése  Kamarai felelősségvállalás növelése  2018-ban az EuroSkill megrendezése Magyarországon  Kamarai egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetése

10 Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki Minél több idő eltöltése az üzemben 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

11 Érvek a duális képzés mellett Előnyök a gazdaság számára + előnyök a fiataloknak  Az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé kell tenni a duális képzést  A munkanélküliség visszaszorításának eszköze  Szakadék csökkentése az oktatás és a munka világa között  Munkahelyi környezetben történő szakmatanulás: tanulási eredmény: szakmai és készségprofil Európai dimenzió

12 Előnyök a gazdaság számára szakemberigény biztosítása betanítási költségek csökkentése motiváció és munkahelyi hűség növelése megfelelő szakképzettség +

13 Előnyök a fiatalok számára jó esélyek a munkaerőpiacon elismert bizonyítvány gyakorlatközelség szakképzési javadalmazás +

14 A duális képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve:  A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés  Gyakorlatorientált minőségi képzés  Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér  Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve:  A cég versenyképességének javítása  A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása  A cég kompetencia igényeinek megfelelő képzés  A betaníttatás költségeinek megspórolása  A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

15 A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény  A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munka világába történő átmenet segítése  A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény  47 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben  Évente kb. 11,5 milliárd Ft juttatás a tanulóknak: 12 havi  A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

16 A szakiskola kerettanterve tartalmazza  Kb. 1/3 rész általános ismeretek  Kb. 2/3 rész szakmát érintő ismeretek  A tartalmat gyakorlatorientáltan a vállalati környezet közvetíti A duális rendszerben tanul Tanulók Kerek 40% Duális képzés

17

18 Óraszerkezet: több, mint óraszám változása

19

20

21 Közép és felsőfokú képzés szerkezete  Különböző szintű képzési formákban résztvevő fiatalok a gazdaság és a társadalom szempontjából optimális száma és aránya  Szükség van e a gazdaságnak és a társadalomnak ennyi felsőfokú végzettségű szakemberre: Magyarország termelési központ kíván lenni, gazdaság reindustralizációja  A korszerű termelőüzemek nem állhatnak csak menedzserekből. Exportorientált gazdaságnak szüksége van jól képzett szakmunkásokra, technikusokra és mesterekre  Az országnak jó diplomásokra és jó szakmunkásokra egyaránt szüksége van.

22 Duális képzés: társadalmi igények  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása  A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják  A társadalom túlzottan „akadémikussá” vált. Mindenki törekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés társadalmi hasznosságát és az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezért minden erővel erősíteni kell a szakmai életpálya megismertetését, a szakmunkás tevékenység társadalmi presztízsét vissza kell állítani.  Az emberek különbözőek, ezért számukra biztosítani kell a különbözőségeiknek legjobban megfelelő iskolatípust.

23 Duális képzés: elmélet-gyakorlat  Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között  A szakmai elmélet jelentős változáson ment át: gyakorlatorientáltabb lett  Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket  A szakmai elmélet úgy alakult, hogy azt rögtön ki kell próbálni a gyakorlatban  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalni.

24 Forrás: KSH

25 Forrás: Eurostat 2009. Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag25 éves

26

27 MKIK GVI felmérés 2013. Javult az elhelyezkedők aránya: Összesen 53% dolgozik

28 Problémák: bolti eladó   Elágazások összevonásra kerültek   Részszakképesítés miatt szakma specifikus modulok (teljes képzési időre) 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

29 Megoldási lehetőségek 1. Kerettanterv módosítás 2013. szept. 1- től nem 1. Kerettanterv módosítás 2013. szept. 1- től nem 2. Nagy áruházak (TESCO, SPÁR, ….) 2. Nagy áruházak (TESCO, SPÁR, ….) 3. Teljesítési megbízott igénybevétele 3. Teljesítési megbízott igénybevétele  Határozat kiadható modulokra

30 Szakmai Versenyek (OSZTV, SZKTV) Szakmai Versenyek (OSZTV, SZKTV) Egy jó szakma felér egy diplomával szakmavilág.hu

31 SZKTV, OSZTV 2014’ Lebonyolítást az alábbiak szerint tervezzük: 2014. január – írásbelik megírása 2014. február közepéig javítás, dolgozatok visszavitele, a versenyzők megtekintik a dolgozataikat 2014. február második fele – továbbjutott versenyzők értesítése 2014. március előválogatók lebonyolítása 2014. április eleje döntőbe jutott iskolák értesítése, tájékoztatása Budapesten. 2014. április 12-14. országos döntő Budapesten. Fontos, hogy a versenyen résztvevők a www.szakmasztar.hu honlapon folyamatosan kísérjék figyelemmel az információkat!

32

33 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai a helyszínen interaktív feladatokkal várták az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhettek, szakmatotót, valamint pályaorientációs kérdőíveket tölthettek ki, szakmai tárlatvezetésen vehettek részt. A látogató diákok egyes szakmák standján a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket.

34

35 A Magyar Köztársaság Elnökének fogadásán

36

37

38 Komplex szakmai vizsgáztatás bevezetése a duális rendszerbe Kormány rendelete a komplex szakmai vizsga szabályairól A duális képzéshez fejlesztett SZVK-ek alapján készített vizsgatételek szerinti számonkérés A kamara javaslatot tehet az elnök és tagok személyére Időben rövidebb lesz a vizsga a modulrendszerűnél A gyakorlati vizsgateljesítmény 55-60%-ban számít a végső értékelésbe. Adminisztrációs feladatok jelentős csökkenése, Vizsgáztatás új rendszere nagyobb felelősségvállalást és szakmai felkészültséget vár el

39 Komplex szakmai vizsga előnyei Lecsökken a vizsgarészek, vizsgafeladatok száma Csökken a vizsga időtartama és az adminisztrációs feladat mennyisége és ezáltal a költségek Lehetőséget ad az ágazati szakmai sajátosságok munkatevékenységei hangsúlyosabban és összefüggően megjelenhessenek a vizsgákon Vizsgabizottság 3 fő helyett 4 fő, ugyanakkor 2-3 fővel csökken a vizsgában érintettek száma „kérdező illetve értékelő tanári szerepkör”

40  A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra  Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 5 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis  Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen MFKB új prioritások megjelenése

41 Átlagosan 40 korlátozás nélkül támogatott szakképesítés 34 különböző szakképesítést neveztek meg hiány- szakképesítésként a bizottságok (TOP 3: gépi forgácsoló 19, villanyszerelő 17, hegesztő 16) A nem támogatott szakképesítések már nem kizárólag a nem oktatott szakképesítéseket jelentik Vállalati adatfelvételbe a szakmánkénti kereslet meghatározásához a FEOR munkakörök becsatolása A szakmaszerkezeti javaslat általános tapasztalatai, várható új elemek: MFKB

42 Felnőttképzéshez kapcsolódó kamarai feladatok 2013. évi LXXVII. tv. szerint Szakmai programkövetelmények nyilvántartása (kamarai szakmajegyzék, felnőttképzési szvk) Akkreditált szakmai célú képzési programok felülvizsgálata Döntési jogkör a programkövetelmény elfogadásában: MKIK által működtetett Bizottság Programszakértői névjegyzék nyilvántartása Közreműködés a gyakorlati képzések ellenőrzésében

43 Szakmai programkövetelmény javaslat tartalmi követelményei Fktv. 18. § Programkövetelmény megnevezése OKJ szerinti szakmacsoport megjelölése MKKR szerinti szintjének meghatározása Bemeneti kompetenciák Szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírása Képzési formától függő minimális és maximális óraszám Szakmai követelmények leírása Elméleti és gyakorlati képzési idő aránya Szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételei Képzés munkaerő-piaci relevanciája

44 Felnőttképzés igazgatás elemei, szereplői és a szereplők együttműködése

45 „Dolgozva tanulj” Tájékoztató a „Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben” című TÁMOP 2.3.4.B projekttervről „A” alprojekt: Gyakorlati képzést végző szakemberek módszertani felkészítése 750 fő képzése „B” alprojekt: Külső képzőhelyen gyakorlati oktatást végzők mestercím megszerzésének támogatása 3 000 fő képzése: 2015 szeptembertől kötelező a gyakorlati oktatók mestervégzettsége „C” alprojekt: Gyakornoki programba belépést ösztönző szolgáltatások nyújtása, a programban résztvevő mentorok és a gyakornokok támogatása tanácsadói rendszeren keresztül

46 Indikátorok területi kamarai megoszlása Indikátorok nyilvántartása, dokumentálása: Ügyfélnapló

47 „Az ember nevelésének a cselekvéssel kell kezdődni. A fej (értelem), a szív (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a kéz normális munkaszerepéről sem megfeledkezni” Pestalozzi

48 Köszönöm a figyelmet!

49 EM a szakközépiskolák 9-12. évfolyamain  Szakképzésnek minősül  Összefüggő szakmai gyakorlatra köthető  Iskolán kívüli gyakorlat esetén kötelező  Nem kell pénzbeli juttatást fizetni  A gazdálkodó a normatíva szerint elszámolhat  Kamara: ellenjegyzés, nyilvántartásba vétel

50

51

52