Munkaerő-piaci egyensúly - egyensúlytalanság Dr.Szilágyiné Baán Anna titkár Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Az előadások a következő témára: "Munkaerő-piaci egyensúly - egyensúlytalanság Dr.Szilágyiné Baán Anna titkár Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara."— Előadás másolata:

1 Munkaerő-piaci egyensúly - egyensúlytalanság Dr.Szilágyiné Baán Anna titkár Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara

2 Munkaerő-piaci kereslet-kínálat előrejelzés jelentősége Egy térség versenyképességének meghatározó eleme, a befektetői döntések egyik alapja a rendelkezésre álló munkaerő minősége, mennyisége, szakmai összetétele Munkaerő képzés, előállítás – hosszú folyamat, folyamatos korrekcióval Befolyásolható: - társadalmi párbeszéd, információ, valós kép (média szerepe az értékek megjelenítésében) - szakképzésre, felsőfokú képzésre fordított összegek irányítása - aktív pályaorientációs technikák és eszközök - értékrend

3 A kutatás alapelvei Technológia alapú foglalkoztatási- szakmaszerkezeti becslés - Kiinduló pont: a technológiák lassan változnak Méret-kategóriák Gazdasági ágazatok Demográfiai változások

4 Megállapítások: Szerkezeti változások: középszintűek helyett jelentős arányban diplomások Szakmunkás arány növekedés Készségek, képességek (számítógép, idegen nyelv, motiváció, rugalmasság)

5 Hiányosság: A gazdaság és a munkaerőpiac szerkezetében nem számol változásokkal, a jelenlegi helyzetet extrapolálja néhány ma ismert változás figyelembevételével (demográfia)

6 Várható, a munkaerőpiacot jelentősen befolyásoló tényezők 1.Gazdasági szerkezet alapvető változása, szakmák eltűnése, új szakterületek megjelenése új követelményekkel: Befektetők mozgása (elsősorban a stratégiai befektetők „biztosak” amíg a stratégiai feltételek nem változnak : pl. EU-bázis megszerzése nem EU-tagállamnak; kelet-európai-ázsiai piacok közelsége, EU keleti határa; innovatív tevékenység, befektetés a munkaerőbe) Befektetők által generált szekunder munka-helyek (beszállítói kör) Az UMFT és a Pólus programok által generált új hangsúlyos tevékenységek (nano-technológia, űripar, biotechnológia, egészségipar, környezet-ipar), vállalkozások klaszteresedése Erőteljes világgazdasági hatások: Kína, India előretörése

7 Változási kényszer a közigazgatásban, közszférában Olcsóbb állam, önkormányzatiság (B-A-Z megye 365 település) Hatékonyabb iskolarendszer, szakképzési rendszer Regionális szervezeti átalakulás (valós!)

8 Változás a felsőoktatásban Bolognai folyamat. Bsc, Msc képzések rendszere Egyetemek, főiskolák koncentrálódása

9 EU tagság következményei Szabad munkaerő-vándorlás „Agyelszívás” Határon átnyúló munkaerőmozgások

10 Demográfiai változások Csökkenő népességen belül növekvő roma-lakosság –speciális problémákkal (rosszabb egészségi állapot, rossz életminták – harmadik generációs munkanélküliség, növekvő analfabétizmus) A szakmunkás-tanulók jelentős hányada már ma is roma származású

11 Szociálpolitika Ellenérdekeltség a munkavállalásban Segélyből élés Bűnözés, vagyon- és életbiztonság hiánya

12 Speciális csoportok Építőipar – a gazdaság dinamizmusának indikátora. Infrastruktúrális fejlesztések EU forrásokból: átmeneti, csak szűk csoportot érint Kereskedelem:multinacionális láncok – költségminimalizálás (próbaidőre játszás, minimálbér) Nagy befektetők, tőzsdei cégek: a döntések távol születnek, a helyi környezet nem befolyásoló tényező, legfeljebb a makrogazdasági mutatók

13 Munkaerő-piaci információk Megállapítások: szükséges - pályaválasztás, pályaorientáció - képzési struktúra alakítása (megj: a fenntartók és a munkáltatók kapcsolata gyenge – ez természetes, a foglalkoztatottak 70 %-a a 99 % KKV- szektorban van) - iskolák ellenérdekeltsége

14 Munkaerő után-követés szükségessége Egy működő „EMMA” rendszerrel megoldható lenne Valós kép az elhelyezkedésről, bérekről, karrier-lehetőségekről Reális pályaorientáció (média-támogatás szükségessége)

15 Információs rendszer Polarizálódás - értelmiségi munkakörök: fejvadász cégek - hiányszakmákban a munkanélküliek iránt nincs bizalom - fiatalok: Internet mint egyetlen információforrás, munkahelykeresés - kkv-k ismeretének hiánya (pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerző programja)

16 És végül: Kamarák Önkéntes tagság, „bizalmatlanság” – köztestület Példa: tanulószerződések száma 4 év alatt 300- ról 3700-ra nőtt, a cégek 40 %-a nem kamarai tag ROP program: 700 beiskolázás helyett 2600 Kamarai gondozásban 25 szakma – szintvizsga, átdolgozott tananyag Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, akkreditációja

17 Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok A munka világának szavazati többsége Regionális szakképzési modell Felmérések, közvetlen információk – döntések konzekvenciákkal

18 Határon átnyúló munkaerő- mozgások Regionális Kompetencia- (és vizsga-) központ Határon átnyúló szakképzés

19 Köszönöm a figyelmet