HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. Vehet-e az állam pénzért.

Az előadások a következő témára: "HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. Vehet-e az állam pénzért."— Előadás másolata:

1 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Vehet-e az állam pénzért foglalkoztatást? - Pár gondolat a „munkahelyteremtésről” Balás Gábor 2016. május 10.

2 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A vendég bemutatkozik A HÉTFA Kutatóintézet: – Magánalapítás, függetlenség, 2009 óta – Cél és hozzáállás: Hazánk megismerése és jobbá tétele, használható tudást adni a közügyekről gondolkodóknak, együttműködésben és felelősséggel Mottónk: A használható tudásért – tudományos igényességgel, de a felhasználóknak befogadhatóan dolgozunk Megközelítésünk: intézményi közgazdaságtani alapú – milyen ösztönzők vezetnek az adott helyzethez – Amit teszünk és akikkel tesszük: Csapatunk: főleg közgazdászok, szociológusok, geográfusok – 30 ember és sok szakmai partner Hatásvizsgálunk, programot értékelünk, kutatunk, stratégia alkotásban, kapcsolatépítésben segítünk Balás Gábor – Közgazdász a HÉTFA egyik alapító-ügyvezetője – Fő témák: fejlesztéspolitika, közpolitikaalkotás és hatásvizsgálat

3 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Amiről beszélni fogok Foglalkoztatás és fejlesztéspolitika az elmúlt években Ki gépen száll fölébe … - amit az aggregátumok elfednek Ment-e a pénz által elébb a világ: – Mikro hatásvizsgálatok – Az egyiknek sikerül a másiknak nem – Makro hatások Mit tud és mit nem tud megváltoztatni a fejlesztéspolitika – teremthet-e tartósan munkahelyeket?

4 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Foglalkoztatás és fejlesztéspolitika A foglalkoztatás szintje 2009-es 55%-ról 2015-re felment 63,9%-ra, 458e fővel nőtt A fejlesztéspolitika ebben az időszakban kifizetett 9 000 Mrd forintot Kulcs kérdés: volt-e szerepe és ha igen, akkor mekkora az uniós forrásoknak a foglalkoztatás bővülésében?

5 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A foglalkoztatás és a fejlesztéspolitika is sokszínű

6 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Ki gépen száll fölébe…

7 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Ki gépen száll fölébe…

8 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Ki gépen száll fölébe… Foglalkoztatottak ágazati megoszlása

9 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Ki gépen száll fölébe… mire költöttünk az adott megyében

10 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A beavatkozásoknak foglalkoztatási hatásai – mikro szint Klasszikus ökonometriai hatásvizsgálat – csak a nagy elemszámú programokról készül, de ezek mellet sok a kisvolumenű, kísérleti mintaprogram – Számos esetben még időben nem jelentkezhetnek a hatások (pl. közoktatási beavatkozások) – Vagy az adatokban még nem mérhetőek a hatások tartóssága – Foglalkoztatási beavatkozásokról nemzetközi összevetésben 15 cikk – 31 becsült eredménye alapján pl. azt állíthatjuk: foglalkoztatottanként 1M forintnyi beavatkozás: Az első évben várhatóan 0,63%-kal növeli a foglakoztatási esélyt (DE: min: -0,28%; max: 1,28%) A 2-5 év között: várhatóan 2%-kal (DE: min: -3,04%; max: 7,03%) 5 év után várhatóan -0,78%-ra leesik (min: -3,07%; max: 1,51%) Az aktív eszközök sikere alig kimutatható és akkor is csak bizonyos célcsoportokon (általában a fiataloknál és az m.piacra visszatérő anyáknál) – De a vállalati támogatások hatására is nőhet a foglalkoztatás: A BI 2013-as vizsgálata szerint: a GOP211-ben átlag 2,5-3%-kal nőtt a támogatott vállalatok foglalkoztatása a kapacitásépítés miatt Agenda-Expanzió-KTI (2010) a GVOP 2.1.1-nél 14,6%-os növekedést mért egy évvel a program után, de csak 5,9% árbevétel növekedést – Infrastruktúra fejlesztés a humán szférában ritkán siker, pl. Lovász-Szabó-Morvai, 2016 szerint ahol van munkakereslet ott a bölcsődei férőhelyek növelése növelte az anyák munkakínálatát

11 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A beavatkozásoknak foglalkoztatási hatásai – mikro szint – Időben hullámzó és nem egyértelműen pozitív hatások – Aki talált pozitív hatást a költség-haszon elemzésen gyakran az is elbukik – A foglalkoztatási beavatkozás leginkább a fiataloknál működik és ott meg is térül, másutt kérdéses – A vállalati on-the-job működik jövedelemben, de az nem a sérülékeny célcsoportról szól – A vállalati támogatások (eszköz, K+F) rövid távon munkatermelékenységromlás mellett hoznak foglalkoztatás bővülést, hosszabb távon a bővülő vállalkozások foglalkoztatást is bővítenek – A hosszú távú humán tőke befektetések a nemzetközi irodalomban bizonyítottan sikeresek Ha vagyunk olyan jók, mint a benchmark és Ha elsősorban a humán tőke elemekre és kevésbé az infrastrukturális elemekre összpontosítunk – Az eredmények csak parciálisak – általános egyensúlyi hatások, kiszorítás ezt árnyalja – A pénz nagy részének nem volt célja a foglalkoztatás bővülés (infrastruktúra) – A végrehajtás intézményrendszere fontosabb, mint a támogatás tartalma – ugyanazon tartalmú programok is nagy szórást mutatnak országonként és programonként

12 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Az egyiknek sikerült a másiknak nem… A területiség szerepe! Túlcsordulás és elvándorlás (HÉTFA-Revita, 2013) A KMR-be kihelyezett források visszahatottak a többi kistérségbe is Az átképzési programok – javították az érintett járások foglalkoztatottságát, kivéve, – ha a munkanélküliség magas volt a térségben, mert ott az elvándorlást növelte!

13 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Makro hatások becslése A HÉTFA makromodellje: – Általános egyensúlyi keret – CGE – Több szektoros modell – Foglalkoztatás bontva képzett, képzetlenre – Csak közép távú hatásokat becslünk a kínálati oldalon Becslésünk szerint: 81e fővel járult hozzá a fejlesztéspolitika a foglalkoztatás bővüléshez 2014-re (a 458e-ből), ebből – 17e képzett és 64e képzetlen munkahely jött létre, de – a hatások 81-83%-a csak keresleti hatás mindkét csoportban, így a források kifutásával megszűnnek, alig 16e munkahely marad meg tartósan – Ami megmarad az a vállalati tőkeállomány növekedés és a termelékenységjavulás következménye – A gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási és az energiahatékonysági források hatnak ezeken a csatornákon

14 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Magasan képzett foglalkoztatás bővülés – makro becslés

15 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Magasan képzettek foglalkoztatására gyakorolt hatások 200920102011201220132014 Alappálya (efő)2359,052364,782387,832356,572390,492439,95 Uniós források hatása a képzettek foglalkoztatására forrástípusonként: Gazdaságfejlesztés0,411,111,843,194,394,34 Oktatás0,331,802,501,763,331,65 Foglalkoztatás2,102,562,323,652,853,73 Egészségügy0,070,260,350,160,150,38 Közigazgatás0,370,340,290,160,151,36 Közlekedés2,282,112,022,791,463,06 Energiahatékonyság0,020,060,090,280,260,31 Egyéb0,260,581,101,741,002,29 nem magyarázott0,030,110,140,19-0,27-0,04 Összesen (efő)5,888,9210,6513,9313,3317,09

16 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Alacsonyan képzett foglalkoztatási hatás – makro becslés

17 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Alacsonyan képzettek foglalkoztatására gyakorolt hatások 200920102011201220132014 Alappálya (efő)1269,901265,481299,841242,221300,481378,62 Uniós források hatása a képzettek foglalkoztatására forrástípusonként: Gazdaságfejlesztés1,282,654,645,498,7610,56 Oktatás0,612,211,610,961,741,10 Foglalkoztatás0,681,471,401,572,252,04 Egészségügy0,271,151,711,141,091,70 Közigazgatás0,040,280,190,070,25-0,38 Közlekedés10,389,7210,4511,775,7223,26 Energiahatékonyság0,090,260,461,260,991,97 Egyéb1,182,685,977,543,3717,07 nem magyarázott0,311,102,012,320,607,29 Összesen (efő)14,8421,5228,4332,1224,7664,61

18 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Képzett munkaerő foglalkoztatására gyakorolt hatás Mértékegység: fő/milliárd forint A 2008-2015 időszak átlagában mért hatások

19 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Képzetlen munkaerő foglalkoztatására gyakorolt hatás Mértékegység: fő/milliárd forint A 2008-2015 időszak átlagában mért hatások

20 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Teremthet-e az állam több és jobb munkahelyet? A közvetlen csatornák rövid távúak, a közvetettek hosszúak és szabályozási környezet, intézményi minőség függvénye – Rövid távon vehet, de ez a pénz kifutásával eltűnik – Közép távon csak néhány célcsoportnál, néhány beavatkozás látszik nyereségesnek – hosszú távon bizonyos beavatkozásokkal vehetne (korai fejlesztés, közoktatás), ha a jövő generációiba fektetünk Tartósan nyereségesen – a vállalati szférával együttműködve jobb munkahelyeket (on-the-job) és termelékenyebb, növekvő vállalkozásoknál több munkahelyet teremthet – ha nem rontja el – A könnyen mobilizálható csoportoknál pályakezdő, de nem képzetlen csoportok és gyermekes anyukáknál egyszeri befektetéssel segíthet első munkatapasztalat, tanulás-munka átmenet család-munka összehangolást segítő intézményhálózat fejlesztés – Ott ahol van munkaerőpiac és van hova mobilizálni az embereket ott működik

21 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Teremthet-e az állam több és jobb munkahelyet? És a többieknél? – Nehéz politikai döntést kell hozni a fejlesztéspolitika ott csak segíteni tud, de fejleszteni csak veszteségesen A leghatékonyabb befektetés nem mindig a legméltányosabb – Vannak vidékek, ahol a közfoglalkoztatást rehabilitálnunk kell és a vidékfejlesztési kezdeményezések mellé kell állni (lásd pl. Gyulaj vagy Rozsály esetét), de itt „hősök” mellé állunk mert csak a leszakadás és az elnéptelenedés alternatíváját kínálhatja ezek nélkül az állam A felhasználó intézmény minősége dönt, de intézményeket a fejlesztéspolitika nem tett bizonyíthatóan hatékonyabbá, de tőkét tehet bele, ami nem mindig hasznos A fejlesztéseket a hosszú távú humán befektetésekre fókuszáljuk, de ez nem építési, hanem szervezési, szabályozási kérdés Rövid és közép távon a vállalkozói környezet javításával, a vállalkozó kedv ösztönzésével operáljunk, de ez is elsősorban szabályozást jelent

22 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Köszönöm a figyelmet! Hétfa kutatóintézet és Elemző Központ 1051 Budapest Október 6.utca 19. www. hetfa.hu Balás Gábor balasgabor@hetfa.hu