Gyakorlati képzőhely ellenőrök felkészítése PMKIK.

Az előadások a következő témára: "Gyakorlati képzőhely ellenőrök felkészítése PMKIK."— Előadás másolata:

1 Gyakorlati képzőhely ellenőrök felkészítése PMKIK

2 2014. 11. 07.22 A képzőhely ellenőrzést meghatározó szabályozási rendszer Vonatkozó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

3 2014. 11. 07.33 8/2006 (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 133/2011. (VII. 18.) korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről (a 133/2010. (IV. 22.) korm. rendelet módosítása) 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Szakképzési Önkormányzati Szabályzata

4 2014. 11. 07.44 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó előírásai 2. § (1)2 Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. 4. § 33. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet is

5 2014. 11. 07.55 5. § c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a - a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével - kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be (a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás szakasza), d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.

6 2014. 11. 07.66 26. § (1)63 A nevelő és oktató munka az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

7 2014. 11. 07.77 (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.

8 2014. 11. 07.88 A tanítási év rendje, pihenőnapok, szünetek 30. § (1) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. (4) A tanulónak - a tanév rendjében (tanévenként külön rendelet) meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.

9 2014. 11. 07.99 A tanulók kötelessége és jogai 45. § (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,

10 2014. 11. 07. 10 b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, Egyéb kötelezettségek: -óvja saját és társai testi épségét, egészségét -megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket -az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa

11 2014. 11. 07.11 A tanulók jogai: -A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak -A nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki

12 2014. 11. 07.12 A tanuló részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

13 2014. 11. 07.13 A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti Megszűnik a tanulói jogviszony -ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján -ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján -ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján

14 2014. 11. 07.14 -Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább - Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott -Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján

15 2014. 11. 07.15 A tanuló kötelességének teljesítése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt

16 2014. 11. 07.16 A képzőhely ellenőrzéshez kapcsolódó kifejezések fogalma, jelentése a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről alapján Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. Az OKJ tartalmazza a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá d) a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket.

17 2014. 11. 07.17 Az OKJ-ban kell meghatározni a) a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését, b) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés- szervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot), c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását, d)annak a megjelölését, hogy a szakképesítés az esti, a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,

18 2014. 11. 07.18 e) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg. Teljes lista megtalálható az alábbi honlapon: szakkepesites.hu

19 2014. 11. 07.19 Példa: Régi (modul rendszerű) szakképesítés ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 582 04 1000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló és tapétázó 3. Szakképesítések köre: 3.1 Részszakképesítések Azonosítószám: 33 582 04 0100 21 01 Megnevezés: Mázoló, lakkozó Azonosítószám: 33 582 04 0100 21 02 Megnevezés: Plakátragasztó Azonosítószám: 33 582 04 0100 31 01 Megnevezés: Szobafestő Azonosítószám: 33 582 04 0100 31 02 Megnevezés: Tapétázó 3.2 Szakképesítés-elágazások Nincsenek 3.3 Szakképesítés-ráépülés Azonosítószám: 33 582 04 0001 33 01 Megnevezés: Műemléki díszítő, festő

20 2014. 11. 07.20 Példa Új duális képzés AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04 1.2. Szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó Főbb változás: 15 helyett 7 számjegyű azonosító szám. Megszűnt a részszakképesítés és a szakképesítés elágazás. Modul képzés már csak „kifutó” rendszerben van. 2013. szeptembertől a szakiskolák csak az új duális rendszerben indíthatták a képzést.

21 2014. 11. 07.21 A szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők: a) a szakképesítés OKJ-ban szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám, b)a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények teljesítése, valamint az előírt gyakorlat,

22 2014. 11. 07.22 c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatprofil), e)az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének legkésőbbi időpontja, f)a szakképesítéshez (a részszakképesítéshez, szakképesítés- ráépüléshez) tartozó, kormányrendeletben meghatározott szakmai követelménymodul(ok) azonosító száma,

23 2014. 11. 07.23 g) a komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények közül ga) a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételek, gb) a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei, gc) a vizsgatevékenységek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, gd) a vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok,

24 2014. 11. 07.24 ge) a vizsgatevékenységek és a komplex szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat) meghatározottaktól eltérő szempontjai, h) a képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék, i) az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama, 24

25 2014. 11. 07.25 Az egyes szakmákhoz tartozó SZVK-k elérhetőek az alábbi weboldalról: www.nive.hu (szakképzési dokumentumok)

26 2014. 11. 07.26 A szakképzési kerettanterv (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik. (2)A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

27 2014. 11. 07.27 (3) A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra.

28 2014. 11. 07.28 (4) A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. Szakmánként letölthető: www.nive.hu (szakképzési dokumentumok)

29 2014. 11. 07.29 A szakmai elméleti és gyakorlati képzés A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.

30 2014. 11. 07.30 Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. A gyakorlati képzést lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással kell megszervezni. Ettől a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola közötti megállapodással lehet eltérni.

31 2014. 11. 07.31 A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül - a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.

32 2014. 11. 07.32 A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló törvény biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.

33 2014. 11. 07.33 Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.

34 2014. 11. 07.34 A szintvizsga A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.

35 2014. 11. 07.35 A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére bekezdésben meghatározottakon túl - a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. A szintvizsga feladatbank nyilvános, letölthető az alábbi címről: www.isziir.hu (letölthető dokumentumok)

36 2014. 11. 07.36 A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények Szakképzési Törvény 30-31. § A szakképző iskolában közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként elsősorban pedagógus végzettséggel vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező gyakorlati oktatót kell alkalmazni. A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart.

37 2014. 11. 07.37 A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik (2015. 09. 01-től) c) büntetlen előéletű, és d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.

38 2014. 11. 07.38 A tanulók gyakorlati képzése Szakképzési Törvény 35-41 § (1) A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. (2) A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. (3) A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

39 2014. 11. 07.39 A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján. A gyakorlati képzést szervező - az együttműködési megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető.

40 2014. 11. 07.40 A gyakorlati képzést szervező szervezet a képzési kötelessége teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott teljesítési megbízott közreműködését. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

41 2014. 11. 07.41 Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

42 2014. 11. 07.42 A gyakorlati képzés ideje A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor a) az elméleti képzési napokon, b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező, c) a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

43 2014. 11. 07.43 A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

44 2014. 11. 07.44 A mulasztás és a foglalkozási napló Szakképzési Törvény 39-41. § A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza.

45 2014. 11. 07.45 Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor.

46 2014. 11. 07.46 Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

47 2014. 11. 07.47 A tanulószerződés (letölthető: www.pmkik /szakképzés/)

48 2014. 11. 07.48

49 2014. 11. 07.49

50 2014. 11. 07.50

51 2014. 11. 07.51 A tanulószerződésekre vonatkozó jogszabályokat a Szakképzési Törvény 42-55. §-ai tartalmazzák. A gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval, az állam által elismert szakképesítésre köthető. Amennyiben a gyakorlati képzési idő részaránya több mint 40% csak tanulószerződés köthető. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel. A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti.

52 2014. 11. 07.52 A nyilvántartás tartalmazza a)a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét, gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét, b) azon szakképesítés(ek)nek a megnevezését és azonosító számát, amelyekre a gyakorlati képzőhely a felkészítést nyújtja, c) a nyilvántartásba vétel időpontját, d) a nyilvántartásba vételi eljárást lefolytató, területileg illetékes gazdasági kamara nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, továbbá a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő szakértő(k) nevét,

53 2014. 11. 07.53 e) a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre fogadható tanulók számát szakképesítésenkénti csoportosításban, továbbá f) a hatályos, szabályozottak szerint - szüneteltetett, a megszűnt tanulószerződést és együttműködési megállapodást, továbbá ezeknek a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt adatait.

54 2014. 11. 07.54 A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el. A gyakorlati képzést szervező szervezet megszűnése esetén a nyilvántartást vezető szerv a szervezetet törli a nyilvántartásból a szervezet bejelentése alapján vagy hivatalból. A nyilvántartásba vétel során a nyilvántartást vezető szerv által hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezést az állami szakképzési és felnőttképzési szerv bírálja el. A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba vételi eljárás részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg Ez a kormányrendelet még nem jelent meg!

55 2014. 11. 07.55 A tanulószerződés megkötése A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv (kamara) tartja nyilván. A tanulószerződést, a módosított tanulószerződés valamennyi példányát a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a nyilvántartást vezető szervnek. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának. A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május hó tizenötödik napjáig jelenti be a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának.

56 2014. 11. 07.56 A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni. A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel e törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának. A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos. A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra - a tanévkezdést követően megkötött tanulószerződést kivéve - a tanév kezdő napjától jogosult.

57 2014. 11. 07.57 A tanulószerződés megszűnése a) ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

58 2014. 11. 07.58 e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, g)azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, h) a tanuló halála napján. A felmondást írásban kell közölni. A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles.

59 2014. 11. 07.59 A tanulószerződés alapján a tanulót megillető juttatások Pénzbeli juttatás: Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri a) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2- szerese

60 2014. 11. 07.60 c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1- szerese, d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9- szerese, f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8- szerese, g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7- szerese. Példa: Pincér szakmánál a gyakorlati képzési arány: 70% Így pincér szakmánál az első szakképzési évfolyamon a minimális juttatás havi mértéke: 111.000*0.15*1.2= 19.980 Ft A minimálbér 18 %-a. A szerződésen célszerű %-ban feltüntetni a juttatást a minimálbér esetleges változása miatt!

61 2014. 11. 07.61 A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A juttatás teljes hónapra szól. Igazolatlan hiányzás esetében arányosan kell csökkenteni a mértékét.

62 2014. 11. 07.62 A foglaltakon túl a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének legkésőbbi időpontját, a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatás a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt a tanulószerződésben kell rögzíteni. A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

63 2014. 11. 07.63 A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján - a bekezdésben foglalt kivétellel - a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint - csökkenteni kell. -Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. -A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti.

64 2014. 11. 07.64 -A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg -A tanulót a 67. § (1) bekezdése alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. -A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályai figyelembevételével kell kifizetni a tanuló részére. -A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

65 2014. 11. 07.65 A tanulókat megillető egyéb juttatások: − kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások(Szt. 68. § (1)), 4/2002. OM rendelet A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. Az étkezésről meleg - kivételesen indokolt esetben hideg - élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.

66 Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - adómentes összegénél. Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utaztatás illeti meg. 2014. 11. 07.66

67 − a teljes képzési időre felelősségbiztosítást (Szt. 70. § (3)) − rendszeres orvosi vizsgálatokat (Szt. 35. §. (3)), − szünetet és felkészülési időt (Szt. 66. §). A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti. 2014. 11. 07.67

68 2014. 11. 07.68 Együttműködési megállapodás Az együttműködési megállapodás a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet között jön létre. A javasolt formanyomtatványok a kamara honlapján található: www.pmkik.hu (szakképzés) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alá tartozó intézmények esetében külön nyomtatvány szükséges. Az alábbi esetekben alkalmazható: a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb, b) a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot (nyári gyakorlat) szervezi meg,

69 2014. 11. 07.69 c) a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy d) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.

70 2014. 11. 07.70 Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola.

71 2014. 11. 07.71 Együttműködési megállapodás alapján a díjazás az összefüggő gyakorlatra a gazdálkodó szervezetnél (nyári gyakorlat): A havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szeresénél. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege az bekezdés alapján fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része. Például egy három hetes nyári gyakorlat esetében: 111.000*0.15*1.3=21.465 Ft 21.465/4= 5.411 Ft 5.411*3= 16.233 Ft

72 A szakképzési hozzájárulás elszámolása 2011. évi CLV. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (bruttó kötelezettség). A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét 2014. évre vonatkozóan 453.000 Ft/fő/év (szakmánként változik, 240/2012. (VIII. 30.) korm. rendelet) összegben meghatározott alapnormatíva alapján, a későbbiekben az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti. 2014. 11. 07.72

73 Bevallás és visszatérítés A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, a csökkentő tétel és a levonás éves összegét, az éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett az év 1–11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára vagy visszaigényli. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A kötelezettségeit meghaladóan elszámolt kötelezettségcsökkentő részösszeg a „17-es átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez" elnevezésű nyomtatvány benyújtásával igényelhető vissza. 2014. 11. 07.73

74 2014. 11. 07.74 A gazdasági kamara komplex ellenőrzése a gyakorlati képzés során (SZT 58-62. §) A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból. Az ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskola képviselője, amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző iskola, amennyiben nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott határozattal, azokra észrevételt tehet. A szakképző iskola képviselője ellenőrzés során tett észrevételét az ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a határozat záradékaként csatolni kell.

75 2014. 11. 07.75 Az ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: -Személyi és tárgyi feltételek -A gyakorlati képzés a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folyik-e? -A szakoktató alkalmazási feltételei -Maximális csoportlétszám -Tanulói terhelés -Tanulói kedvezmények és juttatások biztosítása -Munka- és balesetvédelem -Foglalkozási napló vezetése -Egyenlő bánásmód követelményei -Eszköz- és felszerelési jegyzék

76 2014. 11. 07.76 A területileg illetékes gazdasági kamara végzéssel kötelezi a gyakorlati képzést folytató szervezetet a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére és a hiányzó feltételek tizenöt napon belül történő pótlására, amennyiben az ellenőrzése során azt észleli, hogy a) a gyakorlati képzést folytató szervezet tárgyi vagy személyi feltételei nem felelnek meg a gyakorlati képzés folytatására vonatkozó jogszabályoknak, b) a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést nem a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja, c) a tanulószerződés nem felel meg e törvény előírásainak, d) a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz maradéktalanul eleget

77 2014. 11. 07.77 Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet az (1) bekezdés szerinti végzésben előírt kötelezettségének a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a területileg illetékes gazdasági kamara a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten - tizenöt napos határidővel - kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti, c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy

78 2014. 11. 07.78 d) a gyakorlati képzés folytatásának e törvényben meghatározott feltételeit továbbra sem biztosítja, és ezzel a tanuló komplex szakmai vizsgára történő eredményes felkészítését veszélyezteti, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetet törli a nyilvántartásból, és három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától. Erről a jogsértést megállapító határozat egyidejű megküldésével a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskolát, a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gyámot) tájékoztatni kell. A területileg illetékes gazdasági kamara a nyilvántartásból törlő és a gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek.

79 2014. 11. 07.79 Ha a területileg illetékes gazdasági kamara nyilvántartásba vétel hiányában nyújtott gyakorlati képzés folytatásáról szerez tudomást, a gazdasági kamara a gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában nyújtót figyelmezteti, és gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a jogszabályoknak megfelelően folyjon, és erről egyidejűleg értesíti a szakképző iskolát. a) Ha a figyelmeztetésben részesített az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére a gyakorlati képzést továbbra is nyilvántartásba vétel hiányában nyújtja, vagy b) a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozat ellenére nyújtott gyakorlati képzés folytatásáról szerez tudomást,

80 2014. 11. 07.80 a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést azonnal felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtóval szemben bírságot szab ki, továbbá haladéktalanul gondoskodik a tanulót tanulószerződés keretében foglalkoztató gyakorlati képzést szervező szervezet kiválasztásáról. Ebben az esetben a gazdasági kamara a gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában vagy eltiltó határozat ellenére nyújtót a döntés közlésétől számított három évre eltiltja gyakorlati képzés folytatásától.

81 2014. 11. 07.81 A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni - a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül - a gyakorlati képzéssel összefüggésben a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára. A gyakorlati képzést folytató szervezetek ellenőrzésének részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. (Még nem jelent meg!)

82 2014. 11. 07.82 A hatósági eljárás az ellenőrzés tükrében 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A hatósági eljárás fogalma: Jogszabály felhatalmazása alapján, hatóságként eljáró szerv és az eljárás más alanyainak, aktív közreműködésével, jogilag szabályozott, olyan cselekvési rend, amely jog, vagy kötelezettség megállapítására irányul

83 2014. 11. 07.83 A képzőhely ellenőrzés során használt dokumentumok Végzések: - ellenőrzés elrendelése - hiánypótlás megállapítása Határozatok: - az ellenőrzés alapján nem felelt meg - hiánypótlás elmulasztása alapján nem felelt meg - megfelelt, a gyakorlati képzés folytatására jogosult - eltiltó határozat

84 2014. 11. 07.84 A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet előírásai Szakképzés megkezdésére és folytatására iskolai rendszerű szakképzés esetén a pedagógiai program részeként kidolgozott szakmai programmal, felsőfokú szakképzés esetén a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal (a továbbiakban együtt: szakmai képzési program) rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult.

85 2014. 11. 07.85 A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a gyakorlati képzési helyek létesítéséről az Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést szervező gondoskodik. 13. § (1) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tanpostán, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben (a továbbiakban együtt: tanműhely), valamint központi képzőhelyen is meg lehet szervezni.

86 2014. 11. 07.86 A szakmai alapképzésre épülő gyakorlati képzést - munkahelyi körülmények között - csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni. A tanműhely létesítése szerint lehet a) iskolai tanműhely, b) gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tanműhely, c) több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhely (a továbbiakban: üzemközi tanműhely), valamint d) regionális képző központ által működtetett tanműhely.

87 2014. 11. 07.87 A tanműhelyben folyó gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervező gondoskodik. A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni. Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a Kt.- ben előírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik.

88 2014. 11. 07.88 (3) Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételei körében a) a tanműhelyvezetőről, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja, b) a gyakorlati oktatóról, továbbá c) a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról a gazdálkodó szervezet gondoskodik

89 2014. 11. 07.89 Szakképzési kerettanterv A nemzetgazdasági miniszter 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelete a szakképzési kerettantervekről Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítések, szakképesítés ráépülések, valamit az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítésekre vonatkozik. A szakképző iskola a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógiai szakaszokhoz, meghatározott iskolatípusra (szakiskola, szakközépiskola, speciális szakiskola), továbbá az egyes sajátos szakképzési célok teljesítéséhez alkalmazza a szakképzési kerettanterveket.

90 2014. 11. 07.90 A kerettanterv a szakiskola, szakközépiskola és speciális szakiskola óraterveit tartalmazza. A szakképzési kerettanterv az egyes évfolyamok között az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott összefüggő szakmai gyakorlati óraszámokat határoz meg. Az óraszámok az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkoznak, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell. A szakképző iskola a szakképzési kerettanterveket a kerettanterv szerinti tanévenkénti tagolásban építi be a szakmai programjába, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. Nem kötelező elemeket is tartalmaz, melyet a szakképző iskola a szakmai programjában szabadon alkalmazhatja vagy eltérhet tőle.

91 2014. 11. 07.91 A kerettantervek felépítése: I.A szakképzés jogi háttere (jogszabályok, rendeletek) II.A szakképesítés alapadatai - a szakképesítés azonosító száma - megnevezése - szakmacsoport, ágazati besorolás - évfolyamok száma, elmélet, gyakorlat aránya, ideje III.A szakképzésbe történő belépés feltételei (előképzettség, gyakorlat, bemeneti kompetenciák) IV.A szakképzés szervezésének feltételei (személy, tárgyi feltételek) V.A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

92 2014. 11. 07.92 Az MKIK Szakképzési Önkormányzati Szabályzata Letölthető: www.mkik.hu (szakképzéssel kapcsolatos dokumentumok) A területi kamarák szakképzéssel kapcsolatos közjogi feladatai: - tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartása, - gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, nyilvántartása, - vizsgabizottsági elnökök és tagok delegálása, tagi névjegyzék nyilvántartása, kezelése, - országos és nemzetközi szakmai versenyek szervezésében és lebonyolításában való közreműködés,

93 2014. 11. 07.93 - szintvizsga szervezése és lebonyolítása, - munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer működtetésével kapcsolatos területi szintű feladatok, - mesterképzés és - vizsgáztatás szervezése, bonyolítása, - kapcsolattartás és együttműködés a szakképzés helyi szereplőivel, - az ISZIIR-ben a területi adatok rögzítése és karbantartása, - szakmai munkát kísérő anyagok, dokumentumok véleményezése, - helyi szinten ellátja a kormányzati és egyéb szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartást, együttműködést, illetve az ezzel járó feladatokat és képviseli a gazdaság érdekeit a szakképzés területén.

94 2014. 11. 07.94 A tanulószerződések és együttműködési megállapodások nyilvántartása és felügyelete (5.-11. §) A gazdálkodó szervezet, amennyiben tanulószerződést kíván kötni, szándékát be kell jelentenie a területileg illetékes gazdasági kamarának a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig, igénybejelentő nyomtatványon. Adott gyakorlati képzőhelyre csak érvényes ellenőrzési határozat és nyilvántartásba vétel alapján köthető tanulószerződés.

95 2014. 11. 07.95 A gyakorlati képzőhelyek felügyelete, ellenőrzése (12-19. §) A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés szakmai, hatósági ellenőrzését és felügyeletét a Ket. rendelkezései alapján az illetékes területi kamara látja el. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara – a feltételek biztosítása mellett – az érintett szakképző iskola(k) közreműködésével látja el. A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése bevezető ellenőrzés, vagy köztes ellenőrzés formájában lehetséges.

96 Jogszabályok, további információk elérhetősége www.nive.hu (jogszabályok) www.pmkik.hu (szakképzés) www.mkik.hu (szakképzés és mesterképzés) 2014. 11. 07.96

97 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Tóth Ferenc PMKIK toth.ferenc@pmkik.hu 70/320-0264 2014. 11. 07.97