A demens betegek kórházi ápolása Dobos Brigitta Szombathely 2015. 10. 08.

Az előadások a következő témára: "A demens betegek kórházi ápolása Dobos Brigitta Szombathely 2015. 10. 08."— Előadás másolata:

1 A demens betegek kórházi ápolása Dobos Brigitta Szombathely 2015. 10. 08

2 Multimorbiditás Demencia –Fogalma –Kockázati tényezője –Típusai Mikor szükséges a demens beteg kórházi felvétele? – Leggyakoribb okok A hospitalizáció veszélyei

3 A demensek és a többi beteg Demenciában szenvedők ápolása – Ápolási problémák Betegoktatás Bánásmód a demens betegekkel Mit tehetnek a hozzátartozók? Mi a megoldás?

4 Multimorbiditás Funkcióképesség, alkalmazkodóképesség csökken Mellékhatások újabb problémákat vetnek fel Az időskori betegségprofilra jellemző A multimorbiditás halmozott előfordulása Terápiás rendszerek továbbfejlesztése

5 Multimorbiditás Geriátriai „öt i”: –Immobilitás –Instabilitás –Inkontinencia –Intellektuális hanyatlás –Iatrogénia

6 Az idős korban előforduló betegségek lefolyása gyakran eltér a szokásostól -súlyos betegség járhat enyhe tünettel -enyhe betegség súlyos tünetet okozhat -idegrendszeri tünet más betegséghez kapcsolódva jelenhet meg - fájdalom, láz hiánya

7 A multimorbiditás következményei Életvitel beszűkülés –Mozgáskészség –Beszédkészség –Tápanyagok felvétele –Fájdalomérzés –Szellemi tevékenység Az egyes kórképek több területen is okozhatnak zavart. A betegséggel való megbirkózás az életkor növekedésével romlik.

8 A multimorbiditás következményei II. A funkcióképesség romlása összegződik A gondozási igény növekszik A szociális kapcsolatok csökkennek A gyógyszerigény növekszik A mellékhatások, kölcsönhatások nőnek Növekszik a kórházi ellátás igénye Nehezebb a rehabilitáció Csökken az életkilátás

9 Multimorbiditás Időskorban előforduló gyakori krónikus betegségek: -Szív- és érrendszeri betegségek -Neurológiai, pszichiátriai kórképek -Emésztőrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere betegségek -Daganatok -Fertőzések. Kiemelkedően fontos: - Szakorvosi és szociális ellátás összefogása.

10 Demencia fogalma Magasabb kortikális funkciók zavara A tudat nem homályosul el Károsodik az egyén mindennapos tevékenysége Lipowski lengyel pszichiáter 1975-ben ezt írta: „A demecia lappangó epidémia, mely várhatóan a XX. század utolsó és XXI. század első évtizede legnagyobb egészségügyi és szociális kihívása lesz.”

11 A demencia kockázati tényezője Az életkor – az életkorral az előfordulás exponenciálisan nő Magyarországon 200-250 ezer demens ember él A betegség az élet végéig gondozást igényel A hozzátartozókat a gondozás megviseli

12 Demencia típusai Alzheimer kór Vascularis demencia Egyéb betegségekhez társuló demencia

13 Mikor szükséges a demens beteg kórházi felvétele? A fő cél: - a javulás elérése - a biztonság elősegítése - a sérülések elkerülése - a nosocomialis kockázat kivédése. Ezen célok elérése érdekében a lehető legkevesebb időt töltse a demens beteg a kórházban.

14 Mikor szükséges a demens beteg kórházi felvétele? A kórházi páciensek körülbelül 12%-a demens beteg Ez az arány növekszik Sokszor a demenciára csak mellékleletként derül fény A legtöbb kórház nincs felkészülve a demens betegek ellátására. Ha a demens beteg kórházba kerül kétségbeeshet az idegen környezetben.

15 Mikor szükséges a demens beteg kórházi felvétele? Valamennyi érintettnek együtt kell működnie Ennek alapvető feltétele: -A kórházi személyzet elegendő információval rendelkezzen a betegről -Megfelelően tájékoztassa a hozzátartozókat -Elengedhetetlen a kórházi személyzet felkészültsége és szakképzettsége -A demencia alapos ismerete -A tolerancia -Minél gördülékenyebb és gyorsabb betegfelvétel

16 Mikor szükséges a demens beteg kórházi felvétele? Fontos: amíg otthon elláthatóak saját környezetükben maradjanak. Ennek ellenére a demensek tízszer gyakrabban kerülnek kórházba, mint fiatalkorban. A többféle krónikus betegség gyakoribb kórházi felvétellel és növekvő mortalitással jár. A szakorvosi területek összehangolása szükséges. A kórházi ellátás kényszerűségből helyettesíti az otthoni ápolást, ami ha hosszú idejű, további gyors állapotromlást okozhat. Ha a házi gondozószolgálat jól szervezett, a kórházi felvételek nagy része elkerülhető.

17 A hospitalizáció leggyakoribb okai - vitális paraméterek kóros változása - kiszáradás - tartós zavartság - elégtelen táplálék bevitel - akut katasztrófák : agyi, hasi, kardiális - traumák A betegek az észlelési tünetnek megfelelő osztályra kerülnek.

18 Esetismertetés Ki kell emelni a krónikus és az ápolási osztályon ellátott demenseket, akiknél állapotváltozás miatt aktív osztályra történő áthelyezés válhat szükségessé. Az alábbi példa ezt mutatja be:

19 Esetismertetés A 90 éves demens nőbeteg bal alsó végtagja lividdé, hűvös vált, fájdalmat nem jelzett. Az esetet vizit közben észlelték. Érsebészeti osztályon sikeres embolektomia történt. A beteget két nap múlva visszahelyezték osztályunkra. A demens beteg nem érzett fájdalmat, vagy nem jelezte. Az időben felismert súlyos elváltozás viszont a végtag amputációjától mentette meg. A fizikális vizsgálat, az elváltozás gyors észlelése különösen fontos a szellemi hanyatlásban szenvedők esetében.

20 Esetismertetés II. 87 éves, közép-súlyosan demens nőbeteget korábban pszichiátrián kezelték. A beállított gyógyszerek mellett sem tudta a családja otthon ellátni, ezért dózismódosítás történt. Ennek következtében a beteg néhány nap alatt fekvővé vált, kiterjedt decubitusok alakultak ki, szájon át nem volt táplálható.

21 A hospitalizáció veszélyei - Állapotrosszabbodás kockázata - Szövődmények:decubitus, pneumonia, immobilitás - Kognitív funkciók romlanak - Kiszolgáltatottság nő - Funkcionalitás csökken - A megváltozott, a beteg által nehezen felismerhető környezet önmagában is állapotrosszabbodást okoz. - Kirekesztődés a családból - Családtagok lelkiismereti problémái

22 Ellentmondások a kórházi ellátással összefüggésben 1. Nincs összhangban a beteg számára idegen kórházi környezet és a terápiás cél. 2. A gyors és hatékony ellátás és a lehető legrövidebb kórházi tartózkodás kérdése. 3. A „kórházban hagyott” demens betegek ügye.

23 Ellentmondások a kórházi ellátással összefüggésben Az akut ellátást követően a demens betegek sokszor a krónikus osztályra kerülnek A hozzátartozók a beteg hazavitelét elhárítják Ekkor elindítjuk az idősotthoni elhelyezés Még nehezebb a helyzet, ha pszichiátriai betegek otthonába kérjük a felvételt

24 A demensek és a többi beteg A nem demensek nehezen fogadják el demenseket Rendkívül nagy körültekintés és odafigyelés szükséges az együtt ellátottak esetén

25 Demenciában szenvedő beteg ápolása A demens beteg ápolása speciális felkészültséget igényel A beteg állapotának, magatartási tüneteinek és a gondviselők terhelhetőségének változásai szükségessé tehetik a demens beteg hospitalizációját. A demenciával járó hiányosságokat el kell fogadni A beteg képességeinek elvesztése végleges Az ellátás alapja a globális megközelítés. Az ápolási anamnézis felvételekor az ápoló felméri a beteg állapotát A beteg ellátásában segítséget nyújt vagy kielégíti a beteg szükségleteit

26 Ápolási problémák I. Önellátás részleges vagy teljes hiánya a csökkent motiváció és zavartság következtében. Elkóborlás kockázata a térbeli tájékozódás zavara miatt Konfliktus kialakulásának veszélye Nem tud vigyázni a saját tulajdonára Higiénés igénytelenség Széklet és/vagy vizelet inkontinencia Időszakos zavartság

27 Ápolási problémák II. Vitális paraméterek kóros változásai Kiszáradás veszélye A szükségletekhez képest alacsony kalória bevitel A kognitív funkciók romlása az agyban végbemenő leépülési folyamatok és a szellemi tevékenység csökkent volta miatt A beteg terhelhetőségi szintjének csökkenése A beteg kirekesztődése a családból

28 Ápolási problémák III. A látás-, hallásromlás és a mozgásképesség csökkenése nehezíti az idősek mobilitását. –balesetmentes környezet kialakítása –a beteg számára ápolási segédeszközök biztosítása –szükség esetén segédkezés a helyváltoztatásnál –gyógytornásszal kapcsolat felvétel

29 A mozgatást megelőző teendők Az ápoló minden mozgatás előtt felméri a páciens általános állapotát Minden esetben fontos a beteggel történő kommunikáció A beteget előkészíti

30 Ápolási problémák IV. Táplálkozási hiba a szervezet igényeihez képest csökkent energia felvétel a csökkent önellátás és a zavartság következtében: Nincs diétás megszorítás. Bő táplálék-, vitamin- és folyadékfogyasztásra ösztönözzük a beteget. Ha a beteg kiültethető, hagyni kell, hogy minél többet tegyen a maga ellátásáért. „Ha szükséges az ápoló megvajazza a kenyeret.”

31 Ápolási problémák IV. Ha a beteget etetni kell az ápoló kézmosási lehetőséget biztosítandó Az ételt úgy helyezi el, hogy a beteg lássa Minden falat után időt hagy a falat lenyelésére Gondoskodik a gyógyszerek bevételéről is

32 Ápolási problémák IV. Az étkezés befejeztével a beteg száját megtörli Szükség esetén dietetikussal kapcsolat felvétel Szondatáplálás lehet indokolt: Ha a beteg nem tudja elfogyasztani, megrágni, vagy lenyelni az ételt, de a tápanyagokat meg tudja emészteni. A táplálószondát orron keresztül vagy invazív módon készített szájadékon át lehet a gyomorba és a nyombélbe vezetni.

33 Ápolási problémák V. Funkcionális inkontinencia a csökkent mozgásképesség, a zavartság és a hólyagingerre, székelési ingerre irányuló figyelem tompulásának következtében alakul ki. –többszöri rákérdezés az ürítés szükségességére –ha a beteg állapota megkívánja nadrágpelenka használata –inkontinencia szövődményeinek kivédése Figyelmet kell fordítani az inkontinencia kialakulásakor arra, hogy katétert vagy pelenkát használjunk. Az ágy és a ruházat gyakori ellenőrzése

34 Ápolási problémák VI. Balesetek kockázata a környezet veszélyeinek fel nem ismerése miatt: –A kórteremben lévő bútorzat helyét lehetőség szerint ne változtassuk. –Helyváltoztatásnál nyújtsunk segítséget a betegnek. –Törekedjünk a balesetmentes környezet kialakítására. –Szükség esetén éjszakára használjunk ágyrácsot.

35 Ápolási problémák VII. Alvásrend zavara a környezeti változások következtében: –Éjszakára lehetőség szerint biztosítsunk a betegnek csendes, nyugodt környezetet. –Szükség esetén orvos utasítására nyugtató, altató adása. –Napirend

36 Ápolási problémák VIII. A mozgásszegénység előtérbe hozza a nyomási fekély kialakulását. Az ápoló - a Norton skála pontértékei alapján - a veszélyeztetett pácienseket a rizikó kategóriájuknak megfelelő prevencióban részesíti.

37 Ápolási problémák VIII. Önálló ápolói kompetenciában végezhető tevékenységek: Tiszta, száraz bőrfelület biztosítása. Ágyneműk folyamatos tisztán-, szárazon és ráncmentesen tartása. Speciális ágybetétek, antidekubitor matracok alkalmazása. A tartós nyomás alatt lévő bőrfelületek tehermentesítése. Aktív, passzív helyzetváltoztatás, minimum 1-2 óránként. Kényelmi eszközök alkalmazása. A tartós nyomásnak kitett bőrfelület keringésének javítása. A sérült, hámfosztott bőrt tilos maszírozni! Minőségi táplálkozás biztosítása dietetikus bevonásával. Folyadék-, elektrolitháztartás egyensúlyának biztosítása Ágyról való leeséstől, ütésektől való védelem. Száraz, sértetlen ágytál és vizelőedény használata a páciens ürítési szükségleteinek kielégítéséhez.

38 Ápolási problémák VIII. Mivel a decubitus kialakulásában jelentős szerepet játszik az ágyhoz kötöttség és a tápláltsági állapot, ezért a beteg ápolásában tevékenyen részt kell, hogy vállaljanak gyógytornászok, dietetikusok. Team munka a decubitus kezelésében!

39 Betegoktatás A demens betegekkel való foglalkozás alapszabályai Egyszerűen, érthetően kommunikáljunk a beteggel. Kerüljük a konfrontációs helyzeteket. Minden helyzetben őrizzük meg nyugalmunkat. Legyünk következetesek. Fokozatosan, egyszerre csak keveset változtassunk. Emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg orientációját. Mindig a beteg teljesítményéhez igazítsuk a feladatokat és az elvárásokat. Gyakoroltassuk a meglévő képességeket.

40 Bánásmód a demens betegekkel I. Az utasításokat tömör, rövid mondatban kell megadni. Mindig tiszta, határozott felnőtt szintű beszédmodort kell alkalmazni. Szükség esetén meg kell ismételni az információkat. Az ápoló legyen türelmes és hagyjon időt a betegnek a reakcióra vagy válaszadásra. Minden kapcsolatfelvétel esetén meg kell adni a tájékozódáshoz szükséges információkat. Az ápoló tanúsítson teljesen egyértelmű magatartást.

41 Bánásmód a demens betegekkel II. Elismerés, dicséret Túlterhelés kerülése Tovább stabilizálható a demens beteg állapota, ha a hozzátartozó megőrzi a beteg otthoni környezetének állandóságát

42 Mit tehetnek a hozzátartozók? A demens beteg kórházi felvételekor tájékoztassa a kórházi személyzetet a páciens betegségéről. Lehetőség szerint látogassa meg a beteget minél gyakrabban. A családtagok, barátok felváltva is járhatnak a beteghez. Tájékozódjon, ad-e a kórház lehetőséget arra, hogy egy-egy hozzátartozó akár éjszaka is a beteg mellett tartózkodjon. Ha a beteg nem képes önállóan döntést hozni, szükséges a meghatalmazott belegyezése.

43 Mi a megoldás? Átfogó geriátriai program kidolgozása. Csökken a kórházi halálozási arány. Fontos, hogy a kórházi felvételek elkerülhetők legyenek. Otthoni szakápolási szolgálat Az otthonukban maradó idősek tovább élnek, mint a kórházban magukra maradtak.

44 Átfogó geriátriai program kidolgozása és megvalósítása, melynek lényege Kórházi felvétel csak indokolt esetben. –Minimálisra csökkenteni a kórházi szövődmények számát. –Csökkenteni a halálozási arányt. –Csökkennek a kórházi költségek.

45 Mindig legyen a betegnél egy tájékoztató kártya, ami az alábbi fontos információkat tartalmazza A beteg háziorvosának telefonszáma. Az ápolószolgálat telefonszáma. Orvosi segélyhívó. Vészhelyzet esetén értesíthető hozzátartozók neve, címe, telefonszáma. Szedett gyógyszerek folyamatosan frissített listája. A krónikus betegségeinek felsorolása. Kiegészítve a beteg legfontosabb orvosi papírjainak fénymásolatával. Jó, ha mindez a hozzátartozóknál is kéznél van.

46 „ És érezzék egy kézfogásról rólad, Hogy jót akarsz, és te is tiszta jó vagy, S egy tekintetük elhitesse véled: Szép dolgokért élsz – és érdemes élned.” Váci Mihály

47 Köszönöm a figyelmet!