I. Hit - lex credendi II. Ünneplés - lex celebrandi III. Élet - lex vivendi IV. Imádság - lex orandi.

Az előadások a következő témára: "I. Hit - lex credendi II. Ünneplés - lex celebrandi III. Élet - lex vivendi IV. Imádság - lex orandi."— Előadás másolata:

1 I. Hit - lex credendi II. Ünneplés - lex celebrandi III. Élet - lex vivendi IV. Imádság - lex orandi

2 IV. A KERESZTÉNY IMÁDSÁG  IV. 1.Az imádság a keresztény életben  IV. 2.Az Úr imádsága: Miatyánk

3 IV.1. Az imádság a keresztény életben (534-556)  Isten ajándéka, aki elébe siet az ember kéréseinek  Az imádság a lélek fölemelése Istenhez,  Isten jelenlétébe helyezkedés  Azon javak kérése amik üdvösségünkre szolgál/ megegyezik Isten akaratával  A Szentháromság egy Istennel, az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel való elő és éltető kapcsolat IV.1.1. Az imádság kinyilatkoztatása  Egyetemes meghívás az imádságra  A teremtő oltja az ember szívébe a vágyat, amit bukása után is megőriz  Tanúsítják az összes vallások és az Üdvtörténet  Isten vonz minden személyt  Az imádság kinyilatkoztatása az Ószövetségben  Ábrahám  Mózes  A szemlélődő imádság modellje  A csipkebokorban szemtől szembe beszélt vele, mint az ember barátjával beszél (Kiv 33,11)  A templom és a király  Próféták  Zsoltárok

4  Az imádság teljes kinyilatkoztatása Jézus Krisztusban  Kitől tanulta  Mikor  Hogyan imádkozott a szenvedésben  Hogyan tanított bennünket imádkozni  Miért hatékony a mi imádságunk  Hogyan imádkozott a Szűzanya  A Magnificat  Az imádság az Egyház idejében  A jeruzsálemi közösség imája  A Szentlélek az imádságban  Az imádság fajtái  Áldás  Imádás  Kérés  Közbenjárás  Hálaadás  Dicséret

5 IV.1.2. Az imádsághagyománya  A hagyomány jelentősége az imádságban  A Szentlélek tanítja imádkozni Isten fiait  Nem egy belső indíttatás spontán kifejeződése csupán  A tapasztalt lelki valóságok szemlélésére, tanulmányozására és megértésére való törekvés  Az imádság forrásainál  Isten Igéje,  Az Egyház liturgiája  Az isteni erények  A mindennapi helyzetek  Az imádság útja  Különféle történelmi, társadalmi és kulturális helyzetekhez kötődő útjai vannak  A Tanítóhivatal és a katekéták szerepe  A keresztény ima útja Krisztus  Legalább bennfoglaltan Jézus nevében kell imádkozunk, hogy a Szentlélekben a Fiú által az Atyához járulhassunk  A Szentlélek szerepe  Az ima belső mestere. Azt sem tudjuk hogy kell imádkozni. Gyöngeségünkben a Lélek siet segítségünkre (Róm 8,26)  A máriás keresztény ima  A tökéletes „Orans”  Hodigitria – megmutatja nekünk az utat, Jézus Krisztust  Hogyan kérjük Mária közbenjárását  Üdvözléggyel, Rózsafűzér, Paraklisz, Akathisztosz  Szívesen imádkozik Máriával és az ő közbenjárást kérve  Az imádságra vezetők  A szentek közbenjárás  Lelkiségi típusok  Kedvező helyek  Bárhol lehet, de segít a templom; kolostor, búcsújáró, zarándok hely; otthoni imasarok

6 IV.1.3. Az imaélet (567-577)  Az imádságnak legkedvezőbb időpontok  Minden időpont megfelel  Az Egyház javasol egy ritmust  Reggeli és esti, étkezés előtt és után, imaórák, vasárnapi Szentmise, liturgikus év ünnepei, jámborsági gyakorlatok. Az imádság módjai  A szóbeli ima  Összekapcsolja a testet a szív belső imádságával  A legbensőségesebb ima sem mondhat le róla  Személyes hitből kell fakadnia  Miatyánk – Jézus által megtanított tökéletes szóbeli ima  Az elmélkedő ima  Imádságos reflexió elsősorban a Szentírásból  Tevékenységre indítja az értelem, a képzeletet, az érzelmeket, a vágyóképességet, hogy elmélyítse hitünket, erősítse akaratunkat Krisztus követésében, munkálja a szeretetben való egyesülést Istennel.  A szemlélődő ima  Isten egyszerű szemlélése hitben és szeretetben.  Isten ajándéka Krisztusban és a Szentlélekben.  Bensőséges barátság Istennel, tudva, hogy szeret bennünket.  Szavakkal leírhatatlan élmény, „hétköznapi misztika”.

7 Az imádság küzdelme  Miért küzdelem?  Az ima kegyelem, de határozott válasz követel  Küzdelem saját figyelmetlenségünkkel állhatatlanságunkkal, környezetünkkel és a Kísértővel  Az ember úgy imádkozik, amint él, mert úgy él, amint imádkozik.  Kifogások az imával szemben  Nincs időm  Az ima haszontalan  Kedvtelenség a látszólagos eredménytelenség miatt  Legyőzésük: alázattal, bizalommal és állhatatossággal lehet.  Az ima során jelentkező nehézségek  Szórakozottság  Elkalandozás – bevonni azt is az imába  Visszatérni az Úrhoz  Szárazság  Akkor is hittel ragaszkodunk, ha semmi vigasztalást nem érzünk  Lustaság  A lelki restség, ellenszere az éberség és a szív őrzése  A bizalom megerősítése  Isten meghallgatott és nemet mondott – Legyen meg az ő akarata, ne az enyém  Szüntelenül imádkozzatok  Időnk a feltámadt Krisztus ideje  Jézus ima  Jézus „Órájának” imája  Főpapi imája az Utolsó Vacsorán

8 IV.2. Az Úr imája (578-598)  Az apostolok kérésére Jézus tanított meg minket erre (Lk 11,1)  Az Egyház a liturgiában a Szent Máténál olvasható szöveget imádkozta (Mt 6,9-13) IV.2.1. Az egész evangélium összefoglalása  Helye  A Hegyi Beszéd (Mt 5-7) közepén áll  Az evangélium szintézise (Tertullianus)  A „legtökéletesebb imádság” (Aquinói Szent Tamás)  Neve azért az „Úr imája” (Oratio Dominica), mert maga Jézus tanított meg bennünket erre  Kiemelkedik az Egyház imádságai közül  A keresztelésben adják át  Az Eukarisztia fejezi ki teljes tartalmát, a már most és a még nem feszültségében:  a már megvalósult Üdvösség misztériuma  és a második eljövetelkor teljes meghallgatásra találó kérések között  Része az imaórák liturgiájának is

9 Miatyánk, aki a mennyekben vagy (582-586)  Teljes bizalom  Jézus által  Gyermeki bizalom  Örömteli biztonság  Alázatos bátorság  Bizonyosság  Isten szeret és meghallgat/ üdvösségre vezet  „Mi atyánk”  Az Isten/Atya fogadott fiai vagyunk a Fiú által a Szentlélekben  Az egyházban egymás testvérei  Az ima missziós lelkülete  Legyenek mindnyájan egy -  A keresztények közös kincse (ökumené),  Az emberiséggel és az emberiségért, hogy megismerje a világ  Aki a mennyekben vagy  Nem hely hanem létmód  Isten fönsége, szentsége, de a szívben való jelenléte is  Az atyai ház, ami felé úton vagyunk

10 A hét kérés  Az Úr imájának szerkezete  Hét kérés  Az első három inkább Istenre vonatkozik  A név megszentelése  Országának eljövetele  Akaratának megvalósulása  A második négy az ember szükségleteire, vágyaira  Eledelt  Bocsánatot  A kísértésben való kitartást  A Gonosztól való szabadulást kér.

11  Mit jelent: „Szenteltessék meg a te neved”  Olyan dicséret, ami szentnek ismeri el Istent  Isten szentnek nyilatkoztatta ki nevét Mózesnek  Azt akarta, hogy népe is szent legyen  Szent  más mint a profán,  Minden érték, az igaz, a jó és szép foglalata  Annak vágya,  hogy Isten neve általunk is megszentelődjék a világban,  Ismerje meg minden ember Isten nevét és áldja  Mit jelent: „Jöjjön el a te országod”  Az Egyház Krisztus második, dicsőséges eljövetelét kéri  Isten Országa növekedjék az emberek megszentelődése által az igazságosság és a béke szolgálatával a „Boldogságok” szerint  A Lélek és a Menyasszony kiáltása is: „Jöjj el, Urunk, Jézus” (Jel 22,20)  Mit jelent: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben,úgy a földön is!”  Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,3)  Jézus tökéletesen megvalósította az Atya akaratát  Kérjük hogy az ő akaratával egyesüljünk, Szűz Máriát és a szenteket példáját követve  Ismerjük föl Isten akaratát, és állhatatosan teljesíthesük azt.

12  Mit jelent ez a kérés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”  Kérjük a szükséges napi táplálékot Istentől, aki jobb mindenkinél  Kérjük, hogy cselekvésünk révén az igazságosság és a javak megosztása lehetővé tegye, hogy egyesek bősége fedezhesse mások szükségletét  „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Isten szájából származik” (Mt 4,4)  Sajátosan keresztény tartalma szerint vonatkozik  Isten Igéjére  az Eukarisztiában kapott Krisztus testére  és a Szentlélek utáni éhségre  A mai nap Isten mai napja ami elővételezi az Ország Lakomáját  Miért mondjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”  Bűnösnek valljuk magunkat az Atyaisten előtt, de megvalljuk az Ő irgalmasságát is  Kérésünk akkor talál meghallgatásra, ha mi is megbocsátottunk.  A megbocsátás a Szentléleknek való önátadásban lehetséges, hogy Krisztushoz hasonlóan tudjunk a szeretet végleteiig elmenni (ellenségeknek való megbocsátás)  A megbocsátás részesedés Isten irgalmasságában, az ima egyik csúcspontja  Mit jelent: „Ne vígy minket a kísértésbe”  Azt kérjük, hogy Isten ne hagyjon minket egyedül a kísértésben  A Szentlélektől kérjük,  hogy különbséget tudjunk tenni a bennünket a jóban gyarapító próbatétel és a bűnbe és halálba vivő kísértés között  A megkísértettség és a kísértésbe való beleegyezés között  Kérjük a virrasztás és a végső állhatatosság kegyelmét

13  Miért ezzel fejezzük be: „de szabadíts meg a gonosztól”  A gonosz a Sátán személyét jelenti, aki szembeszegül Istennel és félrevezeti az egész földkerekséget (Jel 12,9)  Az ördögöt Krisztus már legyőzte.  Azért imádkozunk, hogy az emberiség családja szabaduljon meg a Sátántól és műveitől.  Kérjük a béke drága ajándékát, Krisztus állhatatos várását, aki végleg meg fog szabadítani bennünket a gonosztól.  Mit jelent a befejező „Amen”  „Úgy legyen”  Megpecsételed mindazt amit ez az Istentől kapott imádság tartalmaz. (Jeruzsálemi Szent Cirill)

14 Kívülről tudni kell  Miatyánk  A két főparancsolat  A tíz parancsolat  A hét főbűn  Az irgalmasság testi cselekedetei  Az irgalmasság lelki cselekedetei