Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetfejlesztési Főosztály Felelős műszaki vezető – Szakmai nap című továbbképzés Budapest, 2016. február 08.

Az előadások a következő témára: "Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetfejlesztési Főosztály Felelős műszaki vezető – Szakmai nap című továbbképzés Budapest, 2016. február 08."— Előadás másolata:

1 Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetfejlesztési Főosztály Felelős műszaki vezető – Szakmai nap című továbbképzés Budapest, 2016. február 08. Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás

2 I.Jogszabályi háttér II.A 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet III.A HKI-ben meghatározott kötelezettség IV.A hulladék fogalma V.A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése VI.A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása VII.Az építési és bontási hulladék szabályozása VIII.Az építési és bontási hulladék fogalma Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás

3 IX.Az építési és bontási hulladék kezelése X.A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek XI.Az építési és bontási hulladék átadása és átvétele a hulladéklerakóban XII.A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége XIII.A felelős műszaki vezető építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás

4 A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet A hulladékjegyzékről szóló a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet Jogszabályi háttér

5 A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet A 2014-2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 2055/2013. (XII. 31.) Korm. határozat Jogszabályi háttér

6  A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: HKI) megállapította: a hulladékgazdálkodás céljait és elveit, az előírásait többek között a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény vezette be Magyarországon, a HKI előírásainak megfelelően minden uniós tagállamnak országos tervet kell készíteni. A 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervet a 2055/2013. (XII. 31.) Korm. határozattal fogadta el a Kormány. Jogszabályi háttér

7  Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv I. időszakára (2003 és 2008 között) készült el és vált hatályossá a 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet.  Jelenleg a Ht. végrehajtási rendeleteként határozza meg az építési és bontási hulladék kezelésével kapcsolatos előírásokat.  A 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az elmúlt években több módosításon esett át, a felülvizsgálata a Ht. hatályba lépését követően (2013. január 01.) jelenleg is folyamatban van. Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás

8  A Kormány felhatalmazást kapott a Ht. 88. § (1) bekezdésének 15. pontja alapján arra, hogy Korm. rendeletben állapítsa meg: - az építési és bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek részletes szabályait, valamint - az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait.  A készülő végrehajtási rendelet a Ht-hoz és egyéb jogszabályokhoz kapcsolódóan figyelembe veszi az időközben megváltozott jogszabályi, fogalmi rendszert és az építési-bontási hulladék vonatkozásában felmerült szakmai igényeket. A 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet

9 A HKI-ben meghatározott kötelezettség Az építési és bontási hulladék kezelésével és hasznosításával kapcsolatos célokat a Ht. 92. § ának (3) bekezdése határozza meg – az uniós előírásoknak megfelelően:  2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék (a föld és a kő kivételével) – újrahasználatra előkészítésének, – újrafeldolgozásának és – egyéb, anyagában történő hasznosításának (ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot) együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

10 A HKI-ben meghatározott kötelezettség  Ezen tagországi kötelezettség teljesítését Magyarországnak igazolnia szükséges: – a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról szóló 2011/753/EU Bizottsági Határozat alapján  A hasznosítási arány hányadosa: – Hasznosítási arány = az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosításon átesett mennyiség/ a képződött építési és bontási hulladék összmennyisége.

11 A HKI-ben meghatározott kötelezettség  A 2011/753/EU Bizottsági Határozat értelmében építési és bontási hulladéknak minősül: – A 2000/532/EK bizottsági határozat mellékletének 17. főcsoportjába tartozó kódoknak megfelelő hulladék, – Kivétel: a veszélyes hulladékok és a 170504 kategóriában meghatározott, természetesen előforduló anyagok (veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek)

12 A hulladék fogalma  Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa: - megválik, - megválni szándékozik vagy - megválni köteles  A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel: - a hulladék fogalomi meghatározással, - valamint a melléktermékre vagy - a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni. (Ht. 2. § (4) bek.) Hulladék fogalma /2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja, a Ht. 2. § (1) bek. 23. pontja/ (Mikor válik valami hulladékká?):

13 A hulladék fogalma  A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletnek a 3. mellékletében az Útmutató a hulladékjegyzék használatához elnevezésű 6. pontja kimondja, hogy valamely anyagnak a hulladékjegyzékben történő meghatározása nem jelenti azt, hogy az anyag minden körülmények között hulladék.  Az adott anyag csak abban az esetben minősül hulladéknak, ha a Ht. 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalom-meghatározás érvényesül, azaz hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.  Hasonló rendelkezést fogalmaz meg a Ht. 63. § (4) bekezdése: a hulladékjegyzékben felsorolt anyag vagy tárgy akkor minősül hulladéknak, ha megfelel a 2. § (1) bekezdésének 23. pontjában foglaltaknak. Hulladék fogalma

14 A hulladék fogalma  Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő együttes feltételek teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni: - az anyag vagy tárgy további felhasználása biztosított, - az anyag vagy tárgy előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható, - az anyagot vagy tárgyat az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, - az anyag vagy tárgy a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, - az anyag vagy tárgy további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak. (Ht. 8. § a)-e) pontok) Melléktermék /2008/98/EK irányelv 5. cikk, a Ht. 8. § a)-e) pontok/:

15 A hulladék fogalma  Az olyan anyag vagy tárgy, amely hasznosítási műveleten már átesett, a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő együttes feltételek teljesülése esetén: - az anyagot vagy tárgyat meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, - az anyag vagy tárgy rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, - az anyag vagy tárgy megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és - az anyag vagy tárgy használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. Hulladékstátusz megszűnése /2008/98/EK irányelv 6. cikk, a Ht. 9. § (1)-(2) bek./:  Azt az anyagot vagy tárgyat, amely ezen együttes feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni. (Ht. 9. § (2) bek.)

16 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése a hulladék gyűjtése, a hulladék kezelése, a hulladék szállítása, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, a hulladékkezelő létesítmények utógondozása. Hulladékgazdálkodás:

17 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése 2. A Ht. szerint: Fogalmak:  hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van,  hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében (a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes jellemzője) vagy összetételében változást eredményez,  gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi,

18 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése 1. Hulladék gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából a hulladék előzetes válogatása a hulladék előzetes tárolása.  A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti. (Ht. 12. § (1) bek.)  A gyűjtő tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi. (Ht. 12. § (2) bek.)  A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. (Ht. 12. § (3) bek.)

19 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése 2. Hulladék kezelés: hasznosítási műveletek, ártalmatlanítási műveletek, a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítés. 2.1. Hulladék előkezelés: a hasznosítást megelőző előkészítő művelet ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet

20 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése 2.2. Hulladék hasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy: olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót: - akár az üzemben, - akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse. a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját a Ht. 3. melléklete tartalmazza, R1 – R13 (pl.: R1 Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása)

21 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése A hasznosításnak két alapvető formája: - Hulladék anyagában történő hasznosítása - Hulladék energetikai hasznosítása 2.2.1. Hulladék anyagában történő hasznosítása (bármilyen hasznosítási művelet az energetikai hasznosítás kivételével)  Hulladék újrahasználata: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy a hulladéknak nem minősülő alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált,

22 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése  Hulladék újrahasználatra előkészítése: olyan hasznosítási művelet, amelyet - tisztítással, - javítással, - ellenőrzéssel végeznek,  amelynek során a hulladékká vált terméket vagy  a hulladékká vált alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen,  Hulladék újrafeldolgozása: olyan hasznosítási művelet, amelynek során  a hulladékot termékké vagy  a hulladékot anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra,  ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását,  Nem tartozik ide: - az energetikai hasznosítás és - az olyan anyaggá történő feldolgozás, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel

23 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése A hasznosításnak két alapvető formája: - Hulladék anyagában történő hasznosítása - Hulladék energetikai hasznosítása 2.2.2. Hulladék energetikai hasznosítása : olyan hasznosítási művelet, amelynek során  a hulladék energiatartalmát kinyerik,  a biológiailag lebomló hulladékból történő energia- előállítás,  az olyan anyaggá történő feldolgozás, amelyet üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel;

24 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése 2.3. Hulladék ártalmatlanítás:  minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás  a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel: - anyagkinyerést vagy - energiakinyerést eredményez;  az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját a Ht. 2. melléklete tartalmazza - D1-D15 (pl.: D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba (például hulladéklerakás) 3. Hulladék szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása.

25 A hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése 3.1. Kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely: - a hulladékot saját nevében megvásárolja vagy - a hulladékot más nevében megvásárolja, - és azt a követően hulladékot eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa. 3.2. Közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet - kivéve az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget -, amely: - más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy - más nevében szervezi a hulladék ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.

26 A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása Jogszabályok:  A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.)  A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet) 1. Hulladék nem kerül a kereskedő és a közvetítő birtokába Nyilvántartásba vétel szükséges:  A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi (Ht. 13. § (1) bek.)  A kereskedő és a közvetítő a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne. (Ht. 13. § (5) bek.)

27 A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása 1.1. Nyilvántartásba vétel iránti kérelem:  A közvetítőnek és a kereskedőnek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a tevékenységének megkezdése előtt a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. (439/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (1) bek.)  A közvetítő és a kereskedő a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az 439/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 1. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltése útján: - 1 darab nyomtatott példányban és - 1 darab elektronikus adathordozóra rögzített példányban nyújtja be. (439/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (2) bek.)  A közvetítő és a kereskedő nyilatkozik: - az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem tartalmának a nyomtatott példánnyal való megegyezőségéről. (439/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (3) bek.)

28 A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása 1.2. Nyilvántartás:  A környezetvédelmi hatóság 8 napon belül közli: - a nyilvántartásba vételt szóló döntését (A közvetítő, a kereskedő a hulladékgazdálkodási tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg) vagy - a kérelem elutasításáról szóló döntését.  A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartást a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerben (HIR) vezeti a nyilvántartásba vett közvetítőről, kereskedőről.  A nyilvántartás a benne foglalt adatokat naprakészen és közhitelesen tartalmazza.

29 A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása 2. Hulladék a kereskedő és a közvetítő birtokába kerül Hulladékgazdálkodási engedély szükséges:  A kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, akkor a tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti. (Ht. 13. § (2) bek.)  A kereskedő és a közvetítő az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek - változatlan, vagy - legfeljebb előkezelt formában adja át. (Ht. 13. § (4) bek.)  A kereskedő és a közvetítő a hulladékot csak kezelés céljából (ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik), a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti. (Ht. 13. § (3) bek.)

30 A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása 3. Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani Kivételek:  a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot - hulladékgyűjtő pontra, - hulladékgyűjtő udvarba, - átvételi helyre vagy - hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint  a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja. (Ht. 14. § (1) bek. a) és b) pontjai)

31 A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása 4. Felelősség:  A hulladék szállítója felelős: - a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.  A hulladék szállítója gondoskodik szállításból eredő szennyezés esetén: - az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, - a terület szennyezésmentesítéséről, - a hulladék elszállításáról.  A hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik: - kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

32 A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása 5. Hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelem a gyűjtési, szállítási, közvetítési, kereskedelmi tevékenység végzésére:  A hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. (439/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 6. § (1) bek.)  A hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet: -1 darab nyomtatott példányban és -1 darab elektronikus adathordozóra rögzített példányban kell benyújtani. (439/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 6. § (1) bek.)  A kérelmező nyilatkozik: -az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem tartalmának a nyomtatott példánnyal való megegyezőségéről. (439/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 6. § (2) bek.)

33 Az építési és bontási hulladék szabályozása Jogszabályok:  A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.)  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)  Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rend.)  Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kivitelezési Korm. rend.)  A hulladékjegyzékről szóló a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet)

34 Az építési és bontási hulladék szabályozása 1. A 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet hatálya:  Étv. 2. §-ának 8. pontjában meghatározott és az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet (az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) hatálya alá tartozó: építmények építése és építmények bontása során keletkező hulladékra, /A 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet hatálya bizonyos sajátos építményfajtákra nem terjed ki!/  az építési és bontási hulladék kezelésére,  a keletkezett építési és bontási hulladék mennyiségének tervezésére  keletkezett építési és bontási hulladék mennyiségének elszámolására terjed ki.

35 Az építési és bontási hulladék szabályozása 2. Nem terjed ki a hatály:  Az építési és bontási tevékenység során keletkező veszélyes hulladék kezelésére, amelyre külön jogszabályokban (a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet) foglaltak az irányadók.  A rendelet 8–11. §-a (hulladékkezelés szabályozása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során) nem alkalmazandó - a kihirdetett veszélyhelyzetet követő romeltakarítás, - a kihirdetett veszélyhelyzetet követő helyreállítás, - a kihirdetett veszélyhelyzetet követő újjáépítés esetére.

36 Az építési és bontási hulladék fogalma 1. Jogi fogalom:  Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes - megépítése, átalakítása, bővítése, - felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, - lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési munka vagy bontási munka végzése (Étv. 2. § 36. pont) 1.1. Az Étv. szerinti építési tevékenységből származó hulladék (Ht. 2. § (1) bekezdés 10. pont)

37 Az építési és bontási hulladék fogalma 1. Jogi fogalom:  Az építési és bontási hulladékok csoportosítása 1. Kitermelt talaj 2. Betontörmelék 3. Aszfalttörmelék 4. Fahulladék 5. Fémhulladék 6. Műanyag hulladék 7. Vegyes építési és bontási hulladék 8. Ásványi eredetű építőanyag-hulladék 1.2. Az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék (45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet 2. § a) pont)

38 Az építési és bontási hulladék fogalma 2. Nyilvántartással kapcsolatos fogalom: 2.1. A hulladékképződést eredményező tevékenységnek megfelelő 17 építési-bontási hulladék (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) főcsoport számú azonosító kóddal (72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklete) 2.2. A 2000/532/EK bizottsági határozat szerint: építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) = EWC (European Waste Catalogue = Európai Hulladékkatalógus) 17 főcsoport.

39 Az építési és bontási hulladék fogalma A hulladékjegyzék főcsoportjai

40 Az építési és bontási hulladék fogalma A hulladékjegyzék főcsoportjai

41 Az építési és bontási hulladék fogalma A hulladékjegyzék főcsoportjai

42 Az építési és bontási hulladék fogalma A szennyezett föld kérdése A Ht. szerint a törvény hatálya nem terjed ki a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, amelybe beletartoznak:  a ki nem termelt szennyezett talaj, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építmények, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületek is. (Ht. 1. § (3) bek. d) pont)  a szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel. ( Ht. 1. § (3) bek. e) pont)

43 Az építési és bontási hulladék kezelése 1. Az építtető kötelezettségei:  Elkülönített gyűjtés - Amennyiben a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja az előírt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot a többi csoporthoz tartozó építési és bontási hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. - Az elkülönített gyűjtés célja: a hulladék további könnyebb hasznosíthatóságának elősegítése. (45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rend.3. § (2) bek.)

44 Az építési és bontási hulladék kezelése Mennyiségi küszöb érteke az építési és bontási hulladék anyagi minősége szerinti csoportoknál

45 Az építési és bontási hulladék kezelése 1. Az építtető kötelezettségei:  Az elkülönített gyűjtést elvégzése: - a keletkezés helyén, építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is. (kivitelezési Korm. rend. 2. § a) pont) - vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hulladékkezelő létesítményben.

46 Az építési és bontási hulladék kezelése 1. Az építtető kötelezettségei:  Az építtetőnek lehetősége van, hogy - Amennyiben az elkülönítetten gyűjtött építési és bontási hulladékot az építés során felhasználja, ha ez műszakilag megoldható. - Minden más esetben az elkülönítetten gyűjtött hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek köteles átadni /A Ht. hatálya nem terjed ki a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel. (Ht. 1. § (3) bek. e) pont) /

47 Az építési és bontási hulladék kezelése 2. Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából - a hulladék előkezelésére áttelepíthető, - telepített berendezések alkalmazhatók. Ezek feladata a hasznosítandó hulladék:  aprítással,  osztályozással és  minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése.  Amennyiben a megvalósítás helyszínéül választott településen hulladéklerakó üzemel, a telepített hulladék előkezelő berendezés kialakítása a hulladéklerakóhoz kapcsolódóan is megvalósítható.  Az építési vagy bontási helyszínen létesített áttelepíthető hulladék előkezelő létesítmény az adott helyszínen legfeljebb egy évig üzemeltethető.

48 Az építési és bontási hulladék kezelése 2. Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából  Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni: - A kezelt építési és bontási hulladékból, illetve - a kezelt építési és bontási hulladék felhasználásával készült termékek építési célra szolgáló forgalomba hozatalánál. 3. Ha a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége bármely csoportban nem éri el az előírt mennyiségi küszöbértéket  akkor az ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni.

49 Az építési és bontási hulladék kezelése 4. A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag: - inert hulladéklerakón vagy - Nem veszélyes hulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásainak betartásával.

50 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek Jogszabályok:  Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rend.)  A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rend.)

51 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 1. A 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet szerint: Ha az építési és bontási hulladék mennyisége valamely csoportban eléri ezen rendelet mellékletében előírt mennyiségi küszöbértéket, az építtető:  Köteles elkészíteni az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően: - az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a kivitelezési Korm. rend. szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve - a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a kivitelezési Korm. rend. szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot

52 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 1. A 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet szerint:  Köteles benyújtani a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak: - a bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint - a hulladékot kezelő átvételi igazolását. Ennek elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság:  szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint  az adott területre új építési engedélyhez szakhatósági hozzájárulást nem adhat.  Ahhoz, hogy építtető teljesíteni tudja a bejelentési kötelezettségét, szükséges a kivitelező általi adatszolgáltatás a képződött hulladékokról.  Amennyiben az építési és bontási hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el az előírt mennyiségi küszöbértéket, az építtető mentesül a fenti kötelezettségek alól.

53 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2. A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint: A 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendeletben foglaltakon túl az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. alapján is eleget kell tenni.  A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. hatálya kiterjed a Ht. hatálya alá tartozó hulladékra, így az építési és bontási hulladékra (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. 1. § a) pont ) valamint  a hulladéktermelőre, a hulladékbirtokosra, a gyűjtőre, a szállítóra, a közvetítőre, a kereskedőre és a hulladékkezelőre (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. 1. § b) pont)

54 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2. A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint: Fogalmak:  adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott részének hozzáférhetővé tétele és átadása az adatkezelésre jogosult hatóságnak vagy szervezetnek,  adatszolgáltatásra kötelezett: a hulladéktermelő, a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő;  nyilvántartás: a Ht.-ben meghatározott hulladékgazdálkodási tevékenység végzésével kapcsolatban keletkező adatoknak a rendeletben meghatározott módon történő megőrzése, rögzítése. (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. 2. §)

55 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2. A Ht. szerint: Fogalmak:  hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van,  hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében (a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes jellemzője) vagy összetételében változást eredményez,  gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi,

56 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2. A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint: 2.1. A hulladéktermelő a nyilvántartási kötelezettsége:  A hulladéktermelő a nyilvántartást hulladéktípusonként és technológiánként vezeti. (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. 4. § (1) bek.) Nyilvántartás vezetése:  veszélyes hulladék esetén a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pontja,  veszélyes hulladék esetén a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal szükséges. (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. 4.§ (3) bekezdés a) és b) pontjai)

57 2. A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint: 2.2. A hulladéktermelő adatszolgáltatási kötelezettsége (2015. január 1-jétől elektronikus úton): - telephelyenként és - hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról. (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend.11. § (1) bek.)  A hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot. A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

58 2. A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint: 2.2. A hulladéktermelő adatszolgáltatási kötelezettsége veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, nem veszélyes hulladék esetén – a nem veszélyes építési-bontási hulladék kivételével – a 2000 kg-ot, nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend.11. § (2) bek.)  A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rend. 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal kell teljesíteni, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége

59 A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2. A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint:  Ha a hulladéktermelő telephelyén a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége nem éri el ezen mennyiséget, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie (309/2014. (XII. 11.) Korm. rend.11. § (4) bek.)  Az adatszolgáltatásnak az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) segédprogrammal történő elkészítéséhez és benyújtásához a hulladéktermelőnek KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) és KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) jellel kell rendelkeznie, amennyiben a fent hivatkozott mennyiségi korlátot tárgyévben előreláthatólag eléri, vagy meghaladja. Ezen számok megkérését követően minden évre vonatkozóan be kell nyújtani az adatszolgáltatást.  Amennyiben ezen azonosítókkal még nem rendelkezik – az adatszolgáltatás beküldését megelőzően Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR) adatszolgáltatást kell beküldenie és ezzel a szükséges KÜJ és KTJ azonosítókat meg kell kérnie. A KÜJ azonosítóval az ügyfél önmagát, a KTJ azonosítókkal pedig a telephelyét azonosítja.

60 Az építési és bontási hulladék átadása és átvétele a hulladéklerakóban Jogszabályok:  A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbaikban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet)

61 Az építési és bontási hulladék átadása és átvétele a hulladéklerakóban  A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint végrehajtott - alapjellemzéséből (a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének 1.1. pontja tartalmazza az alapjellemzés tartalmi követelményeit) - megfelelőségi vizsgálatából (a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének 1.2. pontja tartalmazza a rendszeresen képződő hulladékok esetében a megfelelőségi vizsgálatra vonatkozó követelményeket) - helyszíni ellenőrző vizsgálatából.

62 Az építési és bontási hulladék átadása és átvétele a hulladéklerakóban  A hulladéktermelő feladata: - az alapjellemzés elvégzése, - a megfelelőségi vizsgálat elvégzése, - ezek eredményeinek jegyzőkönyvben történő rögzítése - amennyiben a hulladéktermelő nem ismert, erről a hulladék tulajdonosa, birtokosa (együtt: a hulladék átadója) köteles gondoskodni  A hulladék átadója felelős: - Az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban rögzített adatok helytállóságáért, amit a jegyzőkönyv cégszerű aláírásával igazol. - A jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadója köteles a hulladék átvevőjének átadni, illetve – az alapjellemzésben rögzített információk kivételével – a hulladék előkezelését végző gazdálkodó szervezetnek átadni.

63 Az építési és bontási hulladék átadása és átvétele a hulladéklerakóban  Az alapjellemzést a lerakásra szánt valamennyi hulladékfajtára el kell készíteni, Kivéve: Alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehető inert hulladékok

64 Az építési és bontási hulladék átadása és átvétele a hulladéklerakóban  Az alapjellemzéshez kötött hulladékok átvételét alapjellemzés hiányában a hulladéklerakó üzemeltetője megtagadja.  Ha a hulladéklerakó üzemeltetője a hulladék átvételét megtagadja, a hulladék átadója köteles:  A hulladéklerakó üzemeltetője elismervényt állít ki (a hulladéktermelőnek kell kérnie): - a hulladékot az arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba, illetve - más hulladékkezelő létesítménybe vagy - a saját telephelyére szállítani. - az átvett hulladék megnevezéséről, - az átvett hulladék kódszámáról, - az átvett hulladék mennyiségéről.

65 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége Jogszabályok:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)  Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kivitelezési Korm. rend.)

66 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége A kivitelezési szerződés tartalmazza:  az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését, (kivitelezési Korm. rend. 3. § (2) bek. h) pont) 1.A vállalkozó kivitelező feladata: az építési munkaterületen keletkezett: építési és bontási hulladék mennyiségének és az építési és bontási hulladék fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban (kivitelezési Korm. rend. 12. § (2) bek. c) pont)

67 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 2. A fővállalkozó kivitelező átadja az építtetőnek: (A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően az építési munkaterületet), továbbá átadja: - az építési és bontási hulladék tárolására, és az - az építési és bontási hulladék elszállítására vonatkozó, a kivitelezési Korm. rend 5. mellékletnek megfelelő tartalmú hulladék-nyilvántartó lapot ( kivitelezési Korm. rend.33. § (1) bek. a) pont)  Építési hulladék nyilvántartó lap (az építési tevékenység végzése során keletkező hulladékhoz)  Bontási hulladék nyilvántartó lap (a bontási tevékenység végzése során keletkező hulladékhoz)

68 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 3. Az építtető és a kivitelező együttesen felelőssége:  az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa,  a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja,  a környezetben okozott károkat megszüntesse. (Étv. 43. § (2) bek.)

69 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 4. Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie (építésügyi hatósági kötelezés):  Az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett: - építési hulladék, - maradék építőanyag és - építési segédeszközök elszállítását,  a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy  a környezetnek és a terep felszínének az engedélyezett állapotban történő kialakítását,  a környezetben okozott károk megszüntetését. (Étv. 47. § (2) bek. e) pont)  Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni. (Étv. 47. § (3) bek.)

70 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 5. Építési napló  Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során naponta keletkező építési és bontási hulladék mennyisége,  az építési és bontási hulladék fajtájának megnevezése,  az építési és bontási hulladék EWC kódja [a hulladék jegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet alapján],  az építési és bontási hulladék elszállításának ténye,  az építési és bontási hulladék elszállításának helye,  az építési és bontási hulladék elszállításának bizonylata, 5.1. A kivitelezési Korm. rend. 2. sz. melléklete szabályozza, hogy az építési napló napi jelentésben szükséges rögzíteni:

71 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 5. Építési napló  az építési és bontási hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve,  az építési és bontási hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény címe,  az építési és bontási hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel), KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) száma (idecsatolandók az átvételt igazoló számlák is) a külön jogszabályban (a környezeti alapnyilvántartásról szóló 8/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet) foglaltak szerint. 5.1. A kivitelezési Korm. rend. 2. sz. melléklete szabályozza, hogy az építési napló napi jelentésben szükséges rögzíteni:

72 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 5. Építési napló  az építési munkaterületen keletkezett építési és bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban (45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet) előírt mértéket,  az építési és bontási hulladékot az előírások szerint kezelték és  az építési és bontási hulladékot az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor az építési munkaterületről elszállították-e, 5.2. Az építési napló összesítő lapja tartalmazza A fővállalkozó kivitelező(k) vagy annak felelős műszaki vezetője(ik) nyilatkozata az építési naplóban tett alábbi bejegyzésekről:

73 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 5. Építési napló Az e-főnapló és vezetése:  a fővállalkozó kivitelezőnek vagy  fővállalkozó kivitelező megbízása esetén a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata. Az e-alnapló vezetése:  az alvállalkozó kivitelezőnek vagy  az alvállalkozó kivitelező megbízása esetén az alvállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének a feladata. (kivitelezési Korm. rend. 26. § (2) bek.) 5.3. Az elektronikus építési főnapló (e-főnapló) és az elektronikus építési alnapló (e-alnapló) mellékletei tartalmazzák: az építési és bontási hulladék-nyilvántartást (kivitelezési Korm. rend. 27. § (5) bek. c) pont)

74 A kivitelező építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 5. Építési napló Minden átvállalt e-alnapló vezetése:: Az átvállaló vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének:  a saját napló vezetésétől elkülönülten,  külön-külön kell végeznie (kivitelezési Korm. rend. 26. § (6) bek.)

75 A felelős műszaki vezető építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége  A kivitelezési Korm. rend. hatálya kiterjed az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő felelős műszaki vezető feladataira (kivitelezési Korm. rend. 1. § (1) b) pont)  Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát a felelős műszaki vezető irányítja. (kivitelezési Korm. rend. 13. § (1) bek.) 1. Építési napló vezetése: – a saját elektronikus építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőjét. – az erre irányuló megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzíteni. (kivitelezési Korm. rend. 12. § (5) bek.) A vállalkozó kivitelező:

76 A felelős műszaki vezető építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége – ha az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 39. § (6) bekezdése (aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet) szerint folyik, és építési napló vezetési kötelezettség áll fenn, az építési naplót a felelős műszaki vezető vezeti. (kivitelezési Korm. rend. 12. § (6) bek.) Az építési napló vezetése: 2. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor: – az építési napló alapján a kivitelezési Korm. rend 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése, – hulladék nyilvántartó lap építtetőnek történő átadása ( kivitelezési Korm. rend. 13. § (3) bek. i) pont)

77 A felelős műszaki vezető építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége 3. Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság értesítése: – ha az építési munkaterületen keletkezett építési és bontási hulladék mennyisége eléri 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendeletben előírt küszöbértéket (kivitelezési Korm. rend. 13. § (3) bek. n) pont) 4. A felelős műszaki vezető : az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok bontott építési termékek szükség szerinti szakértővel történő vizsgálatát követően dönt: azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. ( kivitelezési Korm. rend. 13. § (4) bek.)

78 A felelős műszaki vezető építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége Építési hulladék nyilvántartó - Bontási hulladék nyilvántartó lap Kezelési mód megnevezése: - 1-es kódszám: a hulladék hulladékkezelőnél kerül hasznosításra - 2-es kódszám: a hulladék ártalmatlanításra kerül - 3-as kódszám: a hulladék további felhasználás céljából a helyszínen marad Kezelési mód helyszíne: - A hulladékkezeléshez igénybe vett létesítmény neve, -A hulladékkezeléshez igénybe vett létesítmény címe, -A hulladékkezeléshez igénybe vett létesítmény KÜJ száma -A hulladékkezeléshez igénybe vett létesítmény KTJ száma.

79 A felelős műszaki vezető építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége Építési hulladék nyilvántartó - Bontási hulladék nyilvántartó lap Külön sorban kell feltüntetni: az egy csoporton belül a különböző EWC kódszámú hulladékokat, az egy csoporton belül a különböző kezelési mód alá tartozó hulladékokat.  Az építési és bontási hulladékok jegyzékét és EWC kódszámát a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 17. főcsoportja tartalmazza.

80 A felelős műszaki vezető építési és bontási hulladékkal kapcsolatos feladatai és felelőssége

81

82 Köszönöm a figyelmet! A kérdéseket kérem az alábbi e-mail címre szíveskedjenek megküldeni : csaba.jozsef.petrus@fm.gov.hu Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetfejlesztési Főosztály