Csődeljárás, felszámolás számvitele. Alkalmazandó jogszabályok A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi XLIX.

Az előadások a következő témára: "Csődeljárás, felszámolás számvitele. Alkalmazandó jogszabályok A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi XLIX."— Előadás másolata:

1 Csődeljárás, felszámolás számvitele

2 Alkalmazandó jogszabályok A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi XLIX. törvény A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Első számviteli alapelv: a vállalkozás folytatásának elve, azaz a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

3 Eljárási szabályok: 1.A számviteli törvény előírásait kell alkalmazni, ha a csődtörvény nem tartalmaz ettől eltérő rendelkezést. 2.A csődtörvény egyes esetekben másképpen szabályoz, mint a számviteli törvény. - vagyoni eszközök: befektetett eszközök + forgóeszközök - értékelési eljárások 3.A csődtörvényben szabályozásra kerültek olyan kérdések is, amelyek a számviteli törvényben nincsenek szabályozva.

4 A csődeljárás A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Kezdeményező: a gazdálkodó szervezet vezetője Kezdeményezés módja: a bírósághoz kérelmet nyújt be (hitelezők névsora, a hitelek összege és lejáratok időpontját) Csatolni kell egy mérleget: - három hónapnál nem régebbi - sajátos célú közbenső mérleg - számvitel törvény előírásai szerint - a valódiságot leltárral kell igazolni - könyvviteli számlák nem kerülnek lezárásra A csődeljárás kezdő időpontja: a kérelemnek a bírósághoz való megérkezésének napja

5 Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében 30 napon belül tárgyalást tart, melynek eredményét három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki, feladata a hitelezői érdekek védelmében figyelemmel kísérni az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében áttekinti az adós vagyoni helyzetét, áruállományát, szerződéseit, felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül megkötött szerződését, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes vagy feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet. A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. - pénzügyi helyzetről készített kimutatások - likviditási tervek, mérlegek

6 A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli., melyet számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a mérlegben meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1%-a. Könyvviteli elszámolása: T: 529 Igénybevett szolgáltatásokK: 384 Bankszámla T: 51-53, 86K: 384 Bankszámla (igazolt költségek számla alapján) Közzétételi költség T: 531Egyéb szolgáltatásokK: 384 Bankszámla

7 A csődegyezség Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a hitelezők hozzájárulnak. Az egyezséget írásba kell foglalni, mely tartalmazza: a hitelezők által elfogadott programot a hitelezők követeléseinek elengedését vagy egymástól való átvállalását új személy jelentkezését az adós kötelezettségének átvállalására a hitelezők tulajdonszerzését az adós vagyonában mindazt, amit az adós és a hitelezők a fizetőképesség helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen felszámolási eljárás folytatását rendeli el.

8 Az egyezséghez kapcsolódó könyvelési tételek 1.A „Szállító” Kft felé fennálló tartozást átvállalja egy harmadik személy: T: 454 Szállítói kötelezettségK: 98 Rendkívüli bevételek 2.A „Kölcsönadó” Kft elengedi a felé fennálló kötelezettséget: T: 451 Rövid lejáratú kötelezettségekK: 98 Rendkívüli bevételek Amennyiben meglévő eszközhöz kapcsolódik a rendkívüli bevétel, akkor halasztott bevételként kell kimutatni a passzív időbeli elhatárolások között. T: 98K: 48 Feloldása a költségelszámolással arányosan történik. T: 48K: 98 3. „Anyavállalat” Kft a fenn maradó követelése fejében tulajdont szerez: T: 454 Szállítói kötelezettségK: 411 Jegyzett tőke 4. Kötelezettség nyilvántartásba vétele T: 1,2,3 EszközökK: 43-47 Kötelezettségek

9 Példa csődegyezség könyvelésére Az „A” kft ügyvezetője csődegyezséget kötött egy szállítójával, akitől egy 100 mFt értékű gépet szerzett be, de a számlát csak részben (40%) tudta kiegyenlíteni. A csődegyezség keretében az „A” Kft anyavállalata („B” Kft) átvállalta a még fennálló tartozást. A gép várható hasznos élettartama 10 év, maradványértéke 10 mFt. A gép aktiválására a csődegyezség napján, június 30-án került sor. Könyveljük le a tartozásátvállalást! 1.A kötelezettség kivezetése T: 45 Beruházási szállítóK: 98 Rendkivüli bevétel60.000 2. A rendkivüli bevétel időbeli elhatárolása T: 98 Rendkivüli bevételK: 48 Passzív i.e.60.000 3. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T: 57 Terv szerinti écs.K: 14 Műszaki berendezés 4.500 4. Passzív időbeli elhatárolás feloldása T: 48 PIEK: 98 Rend. bevétel 2.700

10 A felszámolás A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező a végelszámoló kérelmére vagy a cégbíróság értesítése alapján folytatható le. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja. A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót.

11 A hitelező vagy a felszámoló kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Az gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

12 Tevékenységet lezáró beszámoló Mérlegfordulónap: a felszámolás kezdőpontját megelőző nap Elkészítendő dokumentumok: -Záróleltár (a nulla könyv szerinti értékűek is) -Tevékenységet lezáró beszámoló -Adóbevallás -Zárómérleg A felszámolás kezdőpontját követő 45 napon belül kell elkészíteni és átadni a felszámolónak és az adóhatóságnak. A számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni, kivéve: -Értékhelyesbítést nem tartalmaz T: 417K: 117-177 -Időbeli elhatárolásokat előtte meg kell szüntetni (kivéve fejlesztési támogatás miatti halasztott bevétel) T: 5,8,9 K: 39, T: 48K: 5,8,9 -Nem tartalmazhat mérleg szerinti eredménytT: 419K: 413

13 A tevékenységet lezáró beszámoló könyvviteli előkészítése során el kell végezni mindazokat a műveleteket, amelyeket az éves beszámolónál el kell végezni, különösen: -követelések, kötelezettségek egyeztetése, eltérések rendezése -Leltáreltérések rendezése -Terven felüli értékcsökkenések, visszaírás -Értékvesztés, visszaírás -Céltartalékok képzése -Behajthatatlan követelések leírása -Költségvetéssel szembeni követelések, kötelezettségek rendezése -Önellenőrzés, adóellenőrzés megállapításainak rendezése. A könyvviteli számlákat a mérlegfordulónappal le kell zárni: T: 492K: 1,2,3 T: 4K: 492

14 A felszámolás időszaka alatti számviteli feladatok A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, független annak időtartamától. Könyvviteli számlák megnyitása: T: 1,2,3K: 491 T: 491K: 4 A felszámoló a számlarendet indokolt esetben írásban módosíthatja: -ha nem folytat vállalkozási tevékenységet, akkor minden eredményt érintő tételt közvetlenül 499. Felszámolás eredményelszámolása főkönyvi számlára kerül - ha folytat vállalkozási tevékenységet, akkor a korábbi elszámolásának megfelelő főkönyvi számlákra.

15 A nyitó felszámolási mérleg eltérései a zárómérlegtől: -El kell különíteni a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket (pl. vagyonkezelői szerződés) és forrásukat - El kell különíteni a nem a gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, de a könyveikben értékkel kimutatott eszközöket (pl. lízing) és forrásukat. Speciális könyvviteli elszámolások: 1.Hitelező által bejelentett, elfogadott, a könyvekben még nem szereplő követelések állományba vétele T: 499K: 45-47 2.A hitelezők által a követelés nyilvántartásba vétele miatt a bíróság gazdasági hivatalához befizetett összeg állományba vétele T: 499K: 479 3. Ha a hitelező nem kívánja megfizetni a nyilvántartásba vételi összeget T: 43-47K: 499 4. A nyitó felszámolási mérlegben szereplő, de egy éven belül be nem jelentett kötelezettség kivezetése T: 43-47K: 499

16 5. A nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, de az adós által elismert, realizálható követelés nyilvántartásba vétele: T: 31-36K: 499 6. A nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, de behajthatatlan követelés kivezetése T: 499K: 31-36 7.A kötelezettségbe beszámítható a hitelezővel szembeni követelés T: 454 „B Kft”K: 31 „B Kft” 8.Elengedett kötelezettség (felszámolási egyezség) T: 43-47K: 499 9. Eszközök minősítése alapján Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztésT: 499K: 1,2,3 Visszaírás, felértékelésT: 1,2,3K: 499 „0” eszközök piaci értékenvaló felvételeT: 1,2,3K: 499 10. Vagyoni eszközök értékesítése T: 31K: 499, 467 T: 499K: 1,2,3

17 A közbenső felszámolási mérleg Készítése: -Ha a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be -Évente kötelező, ha elhúzódik a felszámolás. Formája megegyezik a felszámolási zárómérlegével. Kapcsolódik hozzá: -A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás -Szöveges jelentés -Részleges vagyonfelosztási javaslat A közbenső mérleg alapján kifizetett összeg elszámolása: T: 43-47K: 384 Az adós számlájáról kifizetett felszámolói díj elszámolása T: 499K: 384

18 A felszámolási zárómérleg Mérlegfordulónap: a felszámolás befejezésének napja, a felszámoló határozza meg. Eszközök: piaci értéken Források: könyv szerinti értéken Kapcsolódik hozzá: -A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás -Zárójelentés -Vagyonfelosztási javaslat -Záró adóbevallás A zárómérleg előkészítése során könyvelendő rendező tételek: 1.A vagyoni eszközök könyv szerinti és piaci értékének különbözete T: 1,2,3K: 499vagyT: 418K: 1,2,3 2.Eredményszámlák átvezetése T: 499K: 8ésT: 9K: 499 3.Eredményelszámolás számla egyenlegének átvezetése T: 499K: 413vagyT: 413K: 499

19 EszközökForrások Pénzeszközök Könyv szerinti értéken Tartozások (kötelezettségek) Könyv szerinti értéken Felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök Könyv szerinti értéken Felszámolásba be nem vonható vagyon Eszközök között feltüntetett összegben Felszámolásba bevonható vagyoni eszközök Piaci értéken Felosztható vagyon Egyenlegként meghatározva Be nem hajtott követelések Piaci értéken Fedezetlen kötelezettség (-) Egyenlegként meghatározva Eszközök összesenForrások összesen

20 + Eszközök összesen - Tartozások - Felszámolásba be nem vonható vagyon +_ Felosztható vagyonFedezetlen kötelezettség

21 Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról Bevételek: -A tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételek, költségek, ráfordítások -Értékesített vagyontárgyak árbevételei, bevételei, ráfordítási -A követelések behajtásából származó összegek -A már kiegyenlített felszámolási költségek Ráfordítások: -A tevékenység folytatásával kapcsolatos költségek, ráfordítások -Értékesített vagyontárgyak ráfordítási -A már kiegyenlített felszámolási költségek

22 Vagyonfelosztási javaslat Elismert kötelezett ség Rendelkez ésre álló Eszközök Felosztási javaslat Felszámolásba be nem vonható vagyon Felszámolási költségek Zálogjoggal biztosított követelések Tartásdíjak Magánszemély követelése Tb. kötelezettségek Adó- és köztartozások Egyéb kötelezettségek Késedelmi kamat Tartozások összesen Felosztható vagyoni eszközök ÖSSZESEN

23 Könyvviteli elszámolás a vagyonfelosztási javaslat alapján A felszámolt vállalkozásnak nincs további könyvelési teendője. Az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők közti felosztása illeték- és áfamentes. Könyvelés a hitelezőnél: Kapott eszközök állományba vétele T: 1,2,3K: 454 Követelés kivezetéseT: 454K: 31-36 Különbözet elszámolásaT: 86K: 454 vagyT: 454K: 96 Tulajdonosnál: Részesedés kivezetéseT: 88K: 17 Kapott eszközökT: 1,2,3K: 98 különbözet

24 Példa felszámolásra A Tönkrement Rt-nél 2001. október 1-én megkezdődött a felszámolási eljárás. A 2001. szeptember 30-ával összeállított tevékenységet lezáró beszámoló mérlege és az azt alátámasztó záróleltár rendben elkészült. A felszámolási időszak alatti események: 1.A határidőben bejelentett, a felszámoló által elfogadott hitelezői igények (belföldi szállítók), amelyek az RT könyveiben nem szerepeltek 1.500 E Ft. A kisértékű tárgyi eszközök piaci értéke 3.000 E Ft. 2.A hitelezők megállapodtak, az egyezség szerint minden hitelező lemondott követelésének 30 %-áról. 3.A felszámolás időszakában késztermék készleteiket 20% hozammal (felülről számított, fedezeti hányad) értékesítették. 4.A vevő az értékesített késztermék értékét átutalta és az Rt rendezte Áfa fizetési kötelezettségét. 5.A műszaki gépeket eladta 30.000 E Ft (+ Áfa) készpénzért. Az áfát a vállalkozás rendezte.

25 6. Az Rt rendezte a kötelezettségeit a beruházási és fejlesztési hitelek kivételével. 7.A vevőköveteléseikből 5.000 E Ft-ot, a váltóköveteléseket 3.200 E Ft összeggel átutalták. A fennmaradó vevőkövetelések behajthatatlannak minősültek. 8.A nem hasznosítható eszközöket kivezették a könyvekből. 9.Átutaljuk a felszámoló cég által benyújtott számlát. 10.Befizetjük az elszámolási betétszámlára a pénztárban található készpénzt, banki értesítés megérkezett. 11.A felszámolás végén meglévő hasznosítható eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke megegyezik a könyv szerinti értékkel. Kontírozzuk a gazdasági eseményeket! Állítsuk össze a felszámolási zárómérleget és a kimutatást a bevételek és költsége alakulásáról!

26 Nyitótételek után a saját tőke elemeinek összevezetése: T: 412 TőketartalékK: 412 Eredménytartalék 700.000 T: 413EredménytartalékK: 419 MSZE50.000.000 1.Elfogadott hitelezői igények felvétele T: 499K: 454 Szállítók 1.500.000 Kisértékű tárgyi eszközök felvétele T: 132 Kisértékű tárgyi eszközökK: 499 3.000.000 2. Elengedett kötelezettség T: 444 Beruházási hitelK: 49924.000.000 T: 454 Belföldi szállítóK: 499 3.450.000 T: 46-47 Egyéb köt.K: 499 690.000 3. Késztermékkészlet értékesítés T: 499K: 251 Késztermék10.000.000 T: 311 VevőkövetelésK: 49912.500.000 T: 311 VevőkövetelésK: 467Fizetendő Áfa 3.125.000

27 4. Vevőtől befolyt pénz T: 384Elsz. betétszámlaK: 311 Vevők15.625.000 Áfa befizetése T: 468 Áfa elszám számlaK: 384 3.125.000 5. Műszaki gépek értékesítése T: 381 PénztárK: 49930.000.000 T: 381 PénztárK: 467 7.500.000 T: 468K: 384 7.500.000 6.Kötelezettségek rendezése T: 454 SzállítókK: 384 8.050.000 T: 46-47 Egyéb köt.K: 384 1.610.000 Bank által elengedett kötelezettség T: 444 Beruházási hitelK: 49910.000.000 7. Vevőkövetelések átutalása T: 384Elsz. BetétszámlaK: 311Vevők 5.000.000

28 Váltókövetelések átutalása T: 384K: 341 Váltókövetelés3.000.000 T: 384K: 499 200.000 Behajthatatlan követelés elszámolása T: 499K: 3115.000.000 8. Nem hasznosítható eszközök kivezetése T: 499K: 115 Üzleti v. cégérték2.000.000 T: 499K: 111 Alapítás akt. É. 600.000 T: 414 Lekötött tartalékK: 413 Eredm. Tart. 600.000 Visszavásárolt saját részvény kivezetése: T: 499K: 373 Saját rv 10.500.000 T: 411 Jegyzett tőkeK: 499 15.000.000 T: 414K: 413 15.000.000 Céltartalék kivezetése T: 42 CéltartalékK: 4995.000.000

29 9. Felszámoló díjának átutalása T: 499K: 384 1.000.000 T: 466K: 384 250.000 10. Készpénz befizetése T: 389ÁtvezetésK: 38137.700.000 T: 384K: 38937.700.000 11. Áfa számlák rendezése T: 467 FizetendőK: 468 10.625.000 T: 369 Egyéb követelésK: 466 250.000 12. Felszámolás eredményszámla egyenlegének átvezetése az eredménytartalékba T: 499K: 413 28.740.000

30 Felszámolási zárómérleg EszközökÖsszegForrásokÖsszeg Fel nem osztható vagyon- - Pénzeszközök41.490Tartozások 56.000 Vagyoni eszközök: Szellemi termék Tárgyi eszköz Anyagok, áruk 51.000 4.000 45.000 2.000 Felosztható vagyon jegyzett tőke eredménytartalék 38.740 75.000 -36.260 Be nem hajtott követelés 2.250 ESZKÖZÖK94.740FORRÁSOK94.740

31 Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról MegnevezésÖsszeg 1. Árbevételek, bevételek98.840.000 árbevétel12.500.000 bevételek86.340.000 2. Költségek, ráfordítások60.100.000 költségek11.000.000 ráfordítások49.100.000 EREDMÉNY38.740.000