Klaszterek a turizmusban Rabb Szabolcs Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2011. Június 2., Siklós.

Az előadások a következő témára: "Klaszterek a turizmusban Rabb Szabolcs Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2011. Június 2., Siklós."— Előadás másolata:

1 Klaszterek a turizmusban Rabb Szabolcs Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2011. Június 2., Siklós

2 A magyar tér vonzóképessége A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010) Régiók:  Közép-Magyarország;  Közép-Dunántúl;  Nyugat-Dunántúl;  Dél-Dunántúl;  Észak-Magyarország;  Észak-Alföld;  Dél-Alföld

3 SK A SLO HR YU RO UA Vác Tornyosném eti Dunaújváros Eger Veszprém Tatabánya Kaposvár Szekszárd Székesfehér vár Kecskemét Békéscsab a Nyíregyháza Füzesabony Emőd Polgár BÉCS felé POZSON Y, PRÁGA felé Szolnok Duna Tisza Pécs Miskolc Debrece n Szege d Győr BUDAPES T Duna-Dráva-Száva Eurorégió Tisza-Maros Eurorégió Kárpátok Eurorégió Biopolis Technopolis Autopolis Mura Eurorégió Qualitypolis

4 Szemlélet- és kultúraváltás A fenntartható és tartós gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához szemlélet- és kultúraváltás kell az gazdasági/turisztikai aktorok részéről: Az együttműködés kultúrája, A verseny kultúrája, A hatékonyság kultúrája, A „szellemi” termékek hatékonyabb hasznosítása (ötlettől a piacig).

5 .. Az Új Széchenyi Terv A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja Az ÚSZT programjai és kitörési pontjai EgészségiparZöld gazdaságHálózatos gazdaság Tudás gazdaságOtthonteremtésMunkahelyterem tés Közlekedés Gyógyító Magyarország Egészségipari program Megújuló Magyarország Zöldgazdaságfejl esztési program Vállalatfejlesztés és üzleti környezet javítási program Tudomány, Innováció és növekedés program Otthonteremtési és lakásépítési programok Foglalkoztatási Program Közlekedésfejles ztési program Alapelvek IntegrációGlobális vagy európai versenyképessé g Új piacok megteremtése Magas hozzáadott érték Versenyképesség növelése Cél: A foglalkoztatottság terén áttörés 1 millió új munkahely 10 év alatt Ágazatii prioritásokHorizontalális prioritások A versenyképesség növelésének főbb elemei Adócsökkentés Adók számának a csökkentése A vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése A hazai és EU-s támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése A versenyt torzító egyensúlyhiány megszüntetése A korrupció radikális visszaszorítása Restoring legal certainty for the benefit of the economy A magyar gazdaság számára a hét kitörési pont

6 A magyar klaszterpolitikában alkalmazott EU kezdeményezések 1.A klaszterek közötti transz-nacionális együttműködések erősítése 2.A K+F+I alapok klaszterekbe történő becsatornázása 3.A kiváló, világszínvonalú klaszterek támogatása 4.A „felhasználó-vezérelt” innovációs folyamatokban a klaszterek szerepének beazonosítása 5.A szolgáltatási innováció területén a klaszterek szerepének a növelése 6.A tudás-technológia intenzív, növekedési potenciállal bíró szektorok, ágazatok klasztereken keresztül történő támogatása 7.Új eszközök és megoldások a klaszterek minősítésére (branding) és marketingjére A klaszterek fejlesztésének jelenlegi EU kezdeményezései és programjai Eszközök és gyakorlatok a magyar klaszterfejlesztési politikában 1.Nemzetközi workshopok (pl.: Ostrava (CZ) – 11/2009; SEE and CE projects 2.A klasztertag vállalatok részére két dedikált pályázati felhívás 3.A négy lépcsős klaszterfejlesztési modell bevezetése és alkalmazása 4.K+F infrastruktúra fejlesztés, tudományos park projektek, „living labs”, „test beds” 5.A magyar klaszterek legtöbb közös innovációs projektje a szolgáltatás fejlesztési területen 6.12-15 akkreditált innovációs klaszter Magyarországon a növekedési potenciállal bíró szektorokban működik (zöld gazdaság, IKT) 7.Az akkreditált innovációs klaszter cím egy márkanév és referencia a többi klaszter számára Forrás:Pólus Porgram Iroda (PPI)

7 Új Széchenyi Terv Hálózatos gazdaság Vállalkozásfejlesztés és üzleti környezet javítása Alapelvek ÁgazatiHorizontális Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Beavatkozási területek ▪Járműgyártás ▪Termál és egészségipari klaszter ▪Logisztika ▪Magyarország tranzitszerepével kapcsolatos iparágak ▪Üzleti, pénzügyi és ingatlanpiaci szolgáltatások ▪Regionális klaszterek ▪A Kárpát-medencei gazdasági terület kiépítése Forrás: Új Széchenyi terv

8 Fogalmi háttér (ismétlés) A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010) EU-ban használt angol nyelvű szóhasználattal CLUSTER / CLUSTERING = fürt / fürtösödés. Elfogadott magyar fonetikus megfelelője: KLASZTER. Klaszter "…olyan horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja, melyek a kapcsolódó társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak, …Regionálisan közel állnak egymáshoz, …piaci versenyzők és együttműködők, …összeköti Őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költség csökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele…" (Forrás: OECD-LEED, Enterprise DG, Regional Clusters in Europe alapján) klaszter földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást kiegészítő mivoltuk köt össze.„ (Michael E. Porter, 1998) Horizontális (1 iparág), Vertikális (kapcsolódók is) és Diagonális (értéklánc – minden egyes cég értéket ad) (Braun, 2005) „Egyedi” fogalom: A klaszter kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha egy behatárolt területen nagy számban fordulnak elő olyan, egymástól független gazdálkodó egységek, akik egymással versenyeznek és/vagy a kölcsönösen előnyös együttműködés keretében egymást kiegészítő tevékenységet végeznek, „egymással sajátos vásárlói, beszállítói, kutatás-fejlesztési stb. kapcsolatban vannak, szimbiózist alkotnak”.

9 Klaszter és üzleti hálózat HálózatokKlaszterek ElőnyMeglévő olcsó speciális szolgáltatások Igényelt speciális szolgáltatások odavonzása TagságMeghatározott (zárt) tagságNyitott szerveződés Együttműködés alapjai Szerződéses kapcsolatokTársadalmi értékek PozícióViszonylag stabilRugalmasan változik Kapcsolat jellegeEgyüttműködésen alapulóEgyüttműködésen és rivalizáláson alapul KohézióKözös üzleti célokKollektív vízió RésztvevőkVállalatokVállalatok, intézmények, szakmai szervezetek Forrás: Imreh – Lengyel, 2003 A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)

10 Hálózati integráció szerepe Célja új üzleti lehetőségek teremtése együttműködés által –Új piaci szegmensek (összeadódó kompetenciák) –Beszállítói készség fokozása (jó gyakorlatok megosztásának lehetősége) Piaci er ő fokozása (a beszállítói láncban) –Képességek –Erőforrások –Piacismeret Igények közös megjelenítésének, kielégítésének lehetősége –Anyag és eszközök –Ágazati sajátosságokból adódó speciális szolgáltatások –Humán erőforrás, képzettség –Hálózat tagjai nem homogén szereplők - kiegészítő kompetenciák A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)

11 Konkrétan a turisztikai klaszterekről TDM és Turisztikai Klaszterek Turisztikai klaszter: Egy konkrét turisztikai formához kapcsolódó szolgáltató szervezetek önkéntes együttműködése bizonyos közös célok elérése érdekében. Partnerség alapja Jogi forma Tagság

12 Konkrétan a turisztikai klaszterekről II. Klaszter Kutatás, innováció, marketing (közös arculat,pozícionálás, termékfejlesztés, kommunikáció, értékesítés), humán erőforrás fejlesztés (tanfolyamok,képzések), pályázás. TDM A turizmus egészének a menedzselésére jön létre, a desztináció tervezésével, fejlesztésével, és általában a működtetésével kapcsolatos valamennyi tevékenység a feladatkörébe tartozik. DESZTINÁCIÓS MENEDZSER Forrás: MATUR

13 Együttműködés Együttműködés területei Klaszter szintek TDM szintek

14 A MI LISTÁNK KAMARAI MEGÁLLAPODÁST ALÁÍRT KLASZTEREK –Audiovizuális Ipari Klaszter –Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter –Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter –Dél-Dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter –Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter –Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter –Információmenedzsment Innovációs Klaszter –Környezetvédelmi Klaszter –Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszter –Dél-Dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter –Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter –Kék Innovációs Klaszter –EGYÉB POTENCIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDŐ KLASZTEREK –Dél-Dunántúli Porcelán és Kerámia Klaszter –Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület –Pécsi Kesztyűs Klaszter –Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter EGYÉB, REGIONÁLIS KLASZTEREK –Dél-dunántúli Építőipari és Innovációs Klaszter –Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter, –Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Kompetencia Központja –Dél-dunántúli Regionális Élelmiszer Kompetencia Központ (Kaposvár) –Szekszárdi Autóipari Klaszter –Szigetvári Turizmus Klaszter

15 Köszönöm a figyelmet.