Műszaki mentőeszközök

Az előadások a következő témára: "Műszaki mentőeszközök"— Előadás másolata:

1 Műszaki mentőeszközök
Hidraulikus eszközök általános

2 Az 1996. Évi XXXI . Tv a tűzoltóság kötelező feladatává tette a műszaki mentést.
A tűzoltóság a műszaki mentési tevékenységet: - Önállóan (saját készenléti állományával és technikai eszközeivel ) - Együttműködve más szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban végezheti.

3 Az országosan regisztrált személyi sérüléses balesetek 19%- a igényelt tűzoltói műszaki mentési beavatkozást . .A közlekedési balesetek 96%- a közúton 1,6%-a vasúton 0,7% a vízen történik. Magyarországon a gépjárműállomány meghaladja a db ot. Ezek kora műszaki állapota igen változatos

4 Közlekedési balesetek 96% -a közúton történik

5 A balesetek 1,6%-a vasúton történik

6 A balesetek egy része nem igényel tűzoltói
beavatkozást.

7 Balesettípusok Károsodás Teendők Oldalsó ütközés 42% Frontális
Hátsó panel , első ajtó Középső oszlop ütközés oldali ajtók károsodnak Az első ajtó és a B oszlop eltávolítása , vagy B oszlop és a küszöb eltávolítása Frontális Ütközés47% A motorblokk , a hűtőrács és a kerékűr hátrafelé tolódik Lábtér szabaddá tétele Műszerfal, kormányoszlop húzatása, feszítés mentőhengerrel. Károsodott tetőszerke- Zet –3% A szélvédő és a szélvédőoszlopok teljes,a tetőszerkezet részleges összeomlása Az első jármű levontatása, vagy megemelése, ajtó lefeszítés , tetőszerkezet eltávolítása, lábtér szabaddá tétele

8 Balesettípusok 2 Károsodás Teendők Fejreállt jármű -2% Hátsó karambol
Tetőszerkezet teljes, vagy részleges összeomlása, oldalajtók nen nyílnak Mentőhengerek,emelőpárnák alkalmazásával szabad tér kialakítása Ajtók lefeszítése Hátsó karambol 6% Üzemanyagtartály sérülés Üzemanyagfolyás megszüntetése,helyszín biztosítás Totálkáros jármű Különböző balesettípusok konbinációja A beavatkozást gátló tényezők kiküszöbölése mellett az előzők szerint

9 Totálkáros jármű

10 Fő feladatok TŰZOLTÓK Mentősők Rendőrök +felderítés tájékozódás
Beavatkozás feltételének és módjának megválasztása Működési terület lezárása, forgalomelterelés Sérültek vizsgálati feltételeinek megteremtése Sérültek osztályozása Sérültek ellátásához szükséges tér biztosítása, kialakítása Életfunkciók biztosítása A kimentéshez szükséges nyílás létrehozása Folyamatos figyelés, stabilizálás

11 Fő feladatok folyt. TŰZÓLTÓK Mentők Rendőrség Sérült kiemelése
Szállításban közreműködés Szállítás előkészítése További károk megakadályozása Helyszínbiztosítás Balesetvizsgálat Forgalom helyreállításának elősegítése Forgalom helyreállítása

12 Segítség a mentőbe rakásnál, ill. a szállításnál.

13

14 Megfelelő hatékonyságú beavatkozáshoz a tűzoltóságoknak szüksége van megfelelő felszerelésekre, így különösen hidraulikus feszítő-vágó berendezésekre.

15 Hidraulikus mentőszerszámok általános jellemzői.
Magyarországon a tűzoltóságokon a műszaki mentéseknél különböző típusú és szerkezeti kialakítású mentőszerszámokat alkalmaznak: -WEBER HYDRAULIK-Német -LUKAS HYDRAULIK- Német -HOLMATRÓ- Holland AMKUS- Amerikai Megfelelnek a DIN szabvány előírásainak LUKAS

16 Hidraulikus mentőszerszámok előnyei
Nincs rázkódás Nincs szikraképződés Nincs zajhatás Nincs hőhatás Bármilyen pozícióban , helyzetben alkalmazható, Víz alatti munkára is alkalmas

17 Hidraulikus mentőszerszámok használatának korlátai
-Nehéz alkalmas feszítési-felfekvési pontot találni, mert a feszítő készülék csúcsai lecsúsznak a sima vagy edzett felületekről, vagy berágódnak, benyomódnak a felületbe. Olyan helyen ahol nagyobb erőkifejtésre van szükség, mint amit a mentőszerszámok nyújtanak nem alkalmazható. A szerszámok méretei, nyitási távolság stb. miatt „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, környezetben elektromos, ill. robbanómotoros tápegységek nem üzemeltethetők

18 A mentőszerszám-készletek fő részei
1. Tápegység (szivattyú) 2. Alapszerszámok 3. Tömlők gyorscsatlakozóval, tömlődobbal 4. A mentést elősegítő szerszámok, tartozékok

19 1 .Tápegység (szivattyú)
A különböző energiával meghajtott tápegy ségek biztosítják a mentőszerszámok üzemeltetését. Ezek lehetnek: A)Külön energiaforrással üzemelő: 1. Kézi (láb) működtetésű tápegység Kétutas hidraulikus szivattyú magas löketenkénti szállítási mennyiséggel, folyamatos kézi(láb) energiával működtethető

20

21 A)Külön energiaforrásról üzemelő
2. Elektro-hidraulikus tápegység: A hidraulikus szivattyút áramfejlesztőről, vagy 220v-os áramforrásról meghajtott elektromotorral üzemeltetjük.(Weber) 3. Benzinmotoros tápegység: Egy önálló léghűtéses, négyütemű benzinmotor hajtja meg. 4. Benzinmotoros mini tápegység: Előzővel megegyező kivitelű, de önsúlyában és teljesítményében általában kisebb meghajtó egység.

22 A) Külön energiaforrással üzemelő
5. Sűrített levegővel működtetett tápegység: Zárt rendszerű, sűrített levegő hajtású, alacsony zajszintű motor, nagynyomású sűrítettlevegős palackról nyomáscsökkentő egységen keresztül üzemeltetve. B) Saját energiaforrásról üzemelők a) Mentőszerszámmal egybeépített kézi tápegység (LUKAS LKS30) b) Mentőszerszámmal egybeépített elektromos tápegység (LUKAS LKE 70)

23 C) Előreszerelt gyorsbeavatkozó rendszer
A rendszer lényege, hogy a tűzoltójármű vezetőkabinja felett kihúzható gém hordozza a vágó –feszítő berendezés kábeleit, és az elektromos , ill. sűrített levegős csatlakozást Az 50m –es kábelek a szerelési időt lecsökkentik, ezáltal a szerelési idő lecsökken.

24 2. Két vagy több szerszám működtetéséhez kifejlesztett tápegység:
Csoportosításuk a róluk egy időben üzemeltethető szerszámok száma szerint 1. Egy szerszám működtetésére alkalmas. Olajtartálya pont akkora űrtartalmú, amennyi olaj egy szerszám biztonságos üzemeltetéséhez szükséges. 2. Két vagy több szerszám működtetéséhez kifejlesztett tápegység: A szerszámok külön külön , és együttesen is üzemeltethetők. Elegendő olaj áll rendelkezésre a szerszámokhoz

25 2. )Mentőeszközök , alapszerszámok csoportosítása
Az alapszerszámok acél, vagy nagyszilárdságú alumínium készülékházzal, feszítőkarokkal készülnek.Fő típusai a következők Vágószerszámok (ollók) Feszítőszerszámok Kombi (vágó-feszítő) készülékek Feszítőhengerek

26 Vágószerszámok(ollók)
Eltérő penge kiképzésűek lehetnek: Egyenes fogazott penge: Pengenyílás: mm Vágóerő: KN Görbe penge: Pengenyílás mm Vágóerő: KN Papagálycsőr penge: Egyenes rész fogazott, görbülő fogazás nélküli.

27 Vágóollók alkalmazási lehetőségei
Egyenes fogazott penge: A személygépkocsik széles „C” oszlopainak , és tehergépjármű karosszériák átvágására, de fém falakon mentési nyílás kialakítására. Elsősorban sík felületen való vágásra alkalmasak . Súlyuk : 13-15kg Görbe penge: Különösen alkalmas profilok, járműoszlopok, pántok, zsanérok átvágására. Nagy teljesítménye révén közúti, vasúti baleseteknél, ipari katasztrófáknál, személy és teherjárműveknél egyaránt alkalmazható.

28 Vágóollók alkalmazási lehetőségei
Papagálycsőr penge: A fogazott rész biztos fogást és nagy teljesítményt nyújt, a hajlított rész vágásakor befelé húzza az anyagot, így a személygépkocsi oszlopait egy fogással képes átvágni. Elsősorban közúti közlekedésben használjuk.Pengenyílás: mm Súly 9-13 kg

29 Feszítőszerszámok Általános jellemzőjük: Nagy súly
Nagy feszítő és húzóerő Nagy terpesztés ( mm) A jó fogás érdekében a csúcsok kétoldalt fogazottak. Alkalmazásuk:Épületeknél és járműbaleseteknél Vasúti és villamosbalesetnél kifejezetten feszítések, emelések végzésére. Láncos adapterrel kiegészítve húzatásra alkalmazhatók.

30

31 Kombiszerszámok Széles skálájuk ismert. Első, azonnali beavatkozáshoz ajánlott, mivel ugyan az a szerszám vágó és feszítő célra is alkalmas Feszítési hossz: mm Súly 9,5-16 kg A feszítő és vágó rész sokoldalú alkalmazást tesz lehetővé. Vágható fém, cső, járműkarosszéria. Láncos adapterrel lánccal húzatásra alkalmasak.

32 KOMBIOLLÓK

33 Mentő,vagy feszítőhengerek
Széles választék ismert Szétfeszítő erő: KN Max hossz: mm Súly kg A modern és biztonságos mentés nélkülözhetetlen elemei. Kiválasztásukat a terület veszélyforrásai határozzák meg. Mindenütt használhatók.

34 3.)Tömlők gyorscsatlakozóval, tömlődobbal.
A tömlők gyorscsatlakozóval, védőkupakkal és biztosítógyűrűvel vannak ellátva . Különböző hosszúságúak, tömlődobra feltekerve, vagy anélküli kivitelben . A tömlővégek törés és kopásvédelemmel vannak ellátva.

35

36 4.) A mentést elősegítő szerszámok, tartozékok.
Műszaki mentéseknél bevált eszközök, tartozékok: Pedálvágó Feszítőpapucs Csőösszeszorító Mini gyorsvágó Húzó lánckészlet horgokkal, láncrögzítőkkel. Cserélhető vágócsúcsok, ékfeszítő, Szélvédő eltávolító(ablaktörő tüske, üvegvágó)

37 Üvegvágó ragasztott üvegekhez

38 Üvegvágó használata

39 Ék, és támasztókészlet

40 Hidraulikus mentőeszközök üzemeltetésének általános szabályai.
Biztosítások Kötelező védőfelszerelések Képesítési követelmény Létszámszükséglet. Veszélyforrások A beavatkozás fő szempontjai

41 Biztosítások műszaki mentéseknél
1.)Környezet biztosítása: A baleset helyszínének lezárása, a forgalom elterelése. 2.)Roncs biztosítása: Elmozdulás, borulás, elgurulás ellen a sérülteket fogvatartó szerkezeti részeket aláépítéssel, ékeléssel, megkötéssel biztosítjuk. 3.)Sérültek biztosítása:a beavatkozáskor keletkező lepattanó fémrészek, üvegszilánkok ellen védeni kell.(letakarás)

42 Biztosítások műszaki mentéseknél
4.) Tűzoltók biztosítása:Védőfelszerelések alkalmazása, stabil munkahelyzet felvétele a roncsban. 5.) Beavatkozás biztosítása: Az eltávolított vágott, feszített szabad végű fémfelületek rögzítése.Üzemeltetési, használati szabályok betartása. Üzembiztonság. Munkavédelmi szabályok betartása.

43

44

45 1.) Környezet biztosítása
A kiérkezéskor a tűzoltó járművek lehetőleg a már közúti balesetet szenvedett jármű által lezárt forgalmi sávban álljanak meg úgy , hogy a mentők szabad mozgását ne korlátozzák, és adjanak bizonyos védelmet a beavatkozó állománynak. A rendőrség kiérkezéséig a baleset helyszínének biztosítása terelőkúpokkal, villogó lámpákkal veszélyt jelző tábla kihelyezésével.

46 Terelőkúppal helyszín biztosítása

47 1 folyt. Környezet biztosítása
-A kárelhárítás megkezdésétől a befejezésig az azonnali beavatkozás biztosítására kézi tűzoltó készüléket, védősugarat-víz, hab ,por- kell készenlétben tartani. Sötétben gondoskodni kell a helyszín megvilágításáról.( ÁFU targoncáról, vagy a fecskendőkön található fényárbocról.) Stabil munkahely kialakítása.

48 Helyszín biztosítása kézi tűzoltókészülékkel

49 2.) Roncs biztosítása A beavatkozás megkezdése előtt a sérült járművet elmozdulás ellen biztosítani kell kitámasztással, ékeléssel,kikötéssel . Emelés során az alátámasztásokat tegyük folyamatossá. Ha a roncsban sérültek vannak akkor a roncsot tilos visszaborítani, visszafordítani a sérültek állapotának romlása miatt. Ha máskép nem lehet a sérülthez hozzáférni. Meg kel próbálni minél kevesebb mozgatással a szabad teret elérni fokozott figyelem mellett. Gépjármű áramtalanítása

50 3.) Sérültek biztosítása
A beavatkozást elsődlegesen a sérült állapotára alapozva kell megtervezni a mentőorvos véleménye alapján. A legfontosabb kérdések: A sebesülés mértéke, súlyossága A sérült állapota Hogyan, mitől és mi által szorult be Az időtényező(vérveszteség stb.)—Mentők számára mentési tér kialakítása Beavatkozás közben a sérült folyamatos figyelése Sérültek helyzetének stabilizálása

51 4Tűzoltók biztosítása(előírt képesítés)
A metőszerszámokat csak megfelelően felkészült, megfelelő gyakorlattal rendelkező személy kezelheti aki :- -kisgépkezelői képzettségű -az adott mentőszerszámra van típusismerete -gépkezelői vizsgával rendelkezik -szakmai gyakorlattal rendelkezik. -orvosi alkalmassági

52 Tűzoltók biztosítása Védőfelszerelések
Kötelező védőfelszerelések: -Zárt védőöltözet -Tűzoltósisak,nyakvédő kepivel és arcvédő plexivel. -Védőkesztyűk (AIDS) -Acélbetétes csúszásmentes védőcsizma. A kárhelyszínen jelen lévő egyéb veszélyforrásnak megfelelő védőeszköz. Légzésvédő,mentőkötél, mászóöv.

53 Tűzoltók biztosítása, (létszámszükséglet)
-Egy mentőszerszámot egy tűzoltó kezeljen Vágó és feszítő szerszámkészlet alkalmazásánál mindkét szerszámot meg kell szerelni.A szerszámok kezelőit segítse egy egy tömlőigazító tűzoltó, aki a levágott darabokat is biztosítja ,ill. eltávolítja. Egy fő a tápegység kezelésére, váltókarok kapcsolására. Beszorult személynél egy fő a sérültet figyelje, ill próbálja megnyugtatni. Feszítő munkahengernél két fő tűzoltó szükséges . Az egyik tartja , elhelyezi a feszítőhengert, míg a másik kezeli a tápegységet.

54 5.) Beavatkozás biztosítása.
Mentőszerszámoknál alkalmazott biztonsági megoldások Beépített biztonsági visszacsapó szelepek, amelyek minden mozgást leállítanak vétlen nyomáskiesés estén Beépített túlnyomásszabályzó szelepek Tömlővégek kopás és törésvédelemmel vannak ellátva

55

56 Mentőszerszámoknál alkalmazott biztonsági megoldások:
Biztonsági üzemmód kapcsoló”Holt ember kapcsoló” a kezelő védelmét szolgálja hirtelen váratlanesemény, sérülés bekövetkezésekkor a kapcsoló üzemeltetésének megszüntével automatikusan megáll , és abban a helyzetben marad amelyben megállt. Mindkét kézzel fogni kell a szerszámot, ezzel a veszélyes zónába nyúlás veszélye ki lett küszöbölve Időszakos kötelező felülvizsgálatok

57 Veszélyforrások a hidraulikus mentőszerszámokkal végzett beavatkozások esetén
A mentőszerszámok balesetmentes üzemeltetéséhez a megfelelő gyakorlat,ill tapasztalat elengedhetetlenül szükséges.

58 Veszélyforrások: -Vágókészülék kés törésekor a letört darab nagy erővel vágódik fel, súlyos sérülést okozhat. -Vágáskor a szerszám odacsavarhatja, odaszoríthatja a tűzoltó kezét a vágandó felülethez. -Vágás során éles, sorjás felületek keletkeznek. -Helytelen, nem merőleges, erőltetett vágáskor a kések olyan mértékben deformálódhatnak, ami a készülékház csavarodásához, deformációjához vezet. -Vágásnál-feszítésnél ,figyelmetlen kezelésnél előfordulhat testrész becsípődése,vágása

59 Veszélyforrások -Vágásnál- különösen feszültséggel teli lemezfelületeknél a hirtelen anyagfeszültség felszabadulás az éles lemezfelületek visszarugózását, csapódását eredményezheti. -Számolni kell az üvegtörmelékek balesetveszélyével -A feszítőkészülék gyakran lecsúszik, megcsúszik a sima felületen, ill feszítésnél a „lerobbant” fémrészek a veszélyesek. -Húzatásnál a láncszakadás okozhat sérülést.

60 Veszélyforrások: -A feszítőhengerek nagy teher emelésekkor:
-kibillenhetnek ferde alap esetén -besüppedhetnek terhelés megosztás hiányában kettéroppanthatják a terhet. Megemelhetik az alátámasztandó felületet Szabályozatlan mozgást eredményeznek. Roncsok között ,árokparton fokozott botlás, elcsúszás veszély. Súlyos sérültek, halottak látványa fokozott stressz AIDS veszély Fel nem robbant légzsákok, ill azok patronjai.

61 A hidraulikus tömlők veszélyei
Tömlőszakadás esetén a tömlő elszabadult vége ostorszerű csapásával( bar) súlyos baleset idézhet elő. A munkafolyadék kiáramlása vékony sugárban kilyukaszthatja a védőruhát, bőrt, ill. a szembe kerülve fertőzést okozhat. A folyadék kiáramlása gyújtóforrás hatására tüzet okozhat. A kiáramló olaj csúszásveszélyt okoz

62 A tömlők meghibásodásának okai
Tömlő, vagy gyorsbeavatkozó sérülése külső hatás miatt Hibás szerelés a tömlő és a szerelvény összeillesztésekor Tömlő szerelvények elöregedése Helytelen körülmények közötti alkalmazás , éles szélek, koptatás, váltakozó irányú hajlítási igénybevétel, húzás, csavarás. Túl kis sugárral hajlított tömlők. Hőmérséklethatás.

63 A biztonságos beavatkozás szabályai
Telepítés szabályai Vágás szabályai Feszítés emelés szabályai Lánccal húzatás szabályai

64 Telepítés szabályai A tápegységet stabil helyre úgy kell telepíteni, hogy maximum 25-30o-os szögben dőlhet. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú környezetben robbanómotoros ill. elektromos tápegységet telepíteni tilos. Zárt helyen a robbanómotoros tápegység üzemeltetése csak jó szellőzés esetén. Elektromos tápegységnél figyelni az elektromos vezeték fektetésére, vezetésére, nehogy éles lemezek, élek vezetékszakadást, ill. áramütést okozzanak. Szélirány figyelembevétele (kipufogógázok)

65 A vágás szabályai A vágó készüléket merőlegessen kell a vágandó felületre tartani. Kezdetben a vágókések „elhelyezkednek, rávezetődnek a roncsolt lemezfelületre, majd ezt követően vághatunk. Nagy erőkifejtésnél számolni lehet a vágókés esetleges törésével, ezért indokolatlanul a törési irányra ráhajolni, ott tartózkodni balesetveszélyes. Vágásnál a vágókéseket nyitni kell ,nem feszegetni vele. Tilos ilyenkor az emelés, vagy a készülék csavarása.

66 A vágás szabályai Lemezfelületen nyílás vágásakor a hajtás mindig KIFELE-LEFELE-FELFELE történjen. A roncsolt peremeket a sérültek védelme céljából takarni kell. Tilos vágni nagy szilárdságú edzett acélokat, öntvényeket( kormányoszlop,oldalmerevítő , rugóköteg, nem ismert nagy szilárdságú anyagok Vágásnál a szabadvégű szerkezeti részek leeshetnek, ledőlhetnek, lecsúszhatnak, ezért ezeket biztosítani kell

67 A vágás szabályai nagy lemezfelületnél:
Nagyobb lemezfelület vágásánál 3 megoldás alkalmazható: -Az átvágandó lemezfelület mindkét oldala felől V alakban eltávolítok egy –egy lemezdarabot, majd a csökkent lemeztávolságot vágom át. Nyílást vágok a lemezfelületen(támasztópontot alakítok ki), majd a feszítőkészülék csúcsait beakasztva és feszítve a készülék konzervnyitóhoz hasonlóan felszakítja a lemezt. Vágás előtt a feszítőkészülékkel összepréselem, majd a vágóval átvágom

68 Személygépkocsik vágásánál:
Tetőlemez teljes levágásakor az oszlopok átvágásakor nehogy bezuhanjon a sérültre. A csak félig felnyitott, felhajtott tetőlemezt kikötéssel biztosítsuk visszacsapódás ellen. A megkezdett részvágásokat lehetőleg be kell fejezni A vágásokat lehetőleg tőben végezzük ,csonkképződés nélkül Vágásnál ügyelni az elektromos ,ill üzemanyag,és fékrendszer nem látható vezetékeire. AIR BAG!!

69 Vágóerő Vágásnál (feszítésnél is) a vágókés (feszítő pofa)
Csúcsánál, közepénél, belső élénél eltrő erőkkel lehet dolgozni. Ez az arány 1:5:8 hoz is lehet A szerszám tövében a legnagyobb a vágóerő. A gyártóművek által megadott vágási értékek egy vágást jelentenek. PL egy betonfödém acél merevítő rendszerének Átvágásakor a vágást szálanként, egyesével kell végrehajtani.

70 Feszítés, emelés szabályai

71 Feszítések feszítőszerszám feszítő henger emelők
feszítő eszköz kiválasztása megtámasztási pont kijelölése

72 Betartandó munkavédelmi szabályok
Célszerű megbecsülni, hogy az alkalmazni kívánt emelő emelőereje elegendő lesz e.- A terhelés elosztásáról gondoskodni kell-(fa alátétek, pallók, Folyamatosan figyelni kell az emelés –feszítés hatására fellépő anyagelmozdulásokat Emelés előtt mérlegelni kell az emelési alap teherbírását (pl födémszerkezetnél) Alátámasztásnál csak érintőleges biztosítást szabad alkalmazni, mert ellenkező esetben túlemelés, omlás következhet be.

73 Betartandó munkavédelmi szabályok
Feszítéskor gyakran következhet be anyagok felszakadása, törése, csapok, csapszegek lerobbanása,amelyjárulékos személyi sérüléseket okozhat. Megemelt teher alá amennyiben a biztosítása még nincs elvégezve benyúlni, bemászni TILOS Feszítésnél, emelésnél minden esetben gondoskodni kell a szétfeszített elemek, szerkezet közé biztosító hasábok, ékek behelyezéséről, az esetleges visszacsapódás megakadályozására.

74 Lánccal húzatás szabályai
Feszítő-húzató lánckészlet minimális szilárdsága:800N/mm2 Láncokat mindig olyan helyre kell rögzíteni, amelyről a láncok lecsúszása, leválása nem várható.(alváz, futómű stb) A láncszakadás irányába személynek tartózkodni tilos! Alátétfákkal kell a berágódást csökkenteni Figyelni kell, hogy az elmozduló részek nem okoznak –e sérülést a beszorult személynek.

75 Üzembiztonság A hidraulikus mentőszerszámokat rendszeresen időszakos műszaki vizsgára kell szállítani, valamennyi tartozékával együtt. A vizsgálat során (DIN 14751) ellenőrzik a tömítettséget, a hidraulikaolaj minőségét, mennyiségét, valamint a kopásnak, erőhatásnak kitett alkatrészek hajszálrepedés vizsgálatát és műszeres teljesítményértékét. Használat előtt meg kell győződni alaphelyzetben a hidraulika olajszint megfelelő -e ?

76 Üzembiztonság Ellenőrizni kell a tápegységek elektromos részeit is
Házilagos javítás,hegesztés ,más anyaggal való pótlás TILOS! Ügyelni kell a gyorscsatlakozók tisztaságára. A tömlőket ne feszítsük,húzzuk, törjük Kerülni kell a nyomás alatti megbontást. Nem szabad üresjáratban, vagy szélső véghelyzetekben sokáig üzemeltetni. Nyomásmentes (kissé nyitott9állapotban kell tárolni