Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (Diagnostic Liant Environnement et CTE) DIALECTE zA « DAE SOLAGRO » szoftver adaptációja melynek.

Az előadások a következő témára: "Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (Diagnostic Liant Environnement et CTE) DIALECTE zA « DAE SOLAGRO » szoftver adaptációja melynek."— Előadás másolata:

1 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (Diagnostic Liant Environnement et CTE) DIALECTE zA « DAE SOLAGRO » szoftver adaptációja melynek kialakításában közreműködött : A Midi-Pyrénées Régió Agrárkamarája A Haute-Garonne Régió Agrárkamarája és az ADVA A DIALECTE : z Célok ê A környezet értékelése ê Átfogó megközelítés (mennyiségi/minőségi) ê Lehetőség a rendszer elemzésére  Gyors, könnyen használható eszköz z szoftver (Excel táblázat)

2 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) Háttér Agrárkörnyezeti diagnosztika SOLAGRO ( DAE 1 ) 1994 1998 Összehasonlítás más módszerekkel 2000 DIALECTE 2002 DIALOGUE Partnerkapcso- latok kiépítése 1999 Ecopoints biotikus diagnosztika A Midi-Pyrénées Régió Agrárkamarája A Haute-Garonne Régió Agrárkamarája és az ADVA Tarn-i Partnerek

3 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE ) Mezőgazdasági rendszerek talaj/víz táblák termelés épületek Veszteségek elkerülése (talajtakarás a tél folyamán, sövények, stb.) Biológiai egyensúly ( vetésforgó, sövények, stb..) Termékenység (zöldségek, szerves anyag, stb.) Jó erőforrás gazdálkodás ( nitrogén, növényvédőszer, víz, termés, stb) A nem megújuló fosszilis üzemanyagok gazdaságtana (a fogyasztás csökkentése, megújuló energia, stb.) A mezőgazdasági rendszerek önállósága : (ellátás, bevitel és energia) A környezeti hatások csökkentése (talaj, víz, biodiverzitás, levegő, erőforrás-felhasználás ) « Önállóság és ökológiai fenntarthatóság»

4 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) zaz agro-ökológia alapjait figyelembe vevő integrált és ökológiai termesztés za vegyes (állattartással kombinált növénytermesztés) gazdálkodás elterjesztése a termékenység és a többlábon-állás érdekében zolyan mezőgazdaság kialakítása, amely a helyi körülményekhez és talajhoz igazodik za bőségesen rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának fejlesztése, és a szűkös erőforrások takarékos használata A DIALECTE alapjai

5 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) zbiztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát zegyensúlyt biztosít a természettel zfenntartja vagy fokozza a talaj termékenységét zmegőrzi azokat a tényezőket, melyek feltétlenül szükségesek egy jól működő agro-ökoszosztémához (természetes megporzás, természetes vízelvezetés, stb.) zmegakadályozza vagy csökkenti a veszteségeket melyek általában szennyezést eredményeznek (erózió, kimosódás, stb.) zmegőrzi a vizet, mint erőforrást Alapelvei segítségével:

6 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) zgazdaságszintű komplex szemléletű környezet- értékelés (csupán az erőforrás-gazdálkodás elemzése nem elegendő) : gyenge pontok / erősségek zrendszer elemzési lehetőség minden nemzeti földrajzi zónában azonos alapokat felhasználva zglobális és tematikus megközelítés: talaj, víz, biodiverzitás, erőforrás felhasználás za gazdák figyelmének felhívása a környezet figyelembevételével történő gazdálkodásra zbeilleszkedés egy teljes gazdaságelemzésbe Célok

7 Mindezen elemek megtalálhatók az Excel munkalapon Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) Különböző fázisok és megközelítések Kiegészítő információk : történet, célok, szociális, gazdasági, területi tényezők Minőségi megközelítés Technikai adatok ( gyakorlat, módszerek, talajszerkezet, stb.) 16 indikátor Egyszerűsített energetikai elemzés Kérdőív N,P,K Komplex szemléletTematikus szemlélet DIALECTE 14 kritérium/40 indikátor Javaslatok Mennyiségi megközelítés Gazdaság diagnosztika erősségek / gyenge pontok

8 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) zÁllatállomány zSzerves anyag bevitel /kivitel zÁllattartás zTakarmánynövények (takarmány) zTakarmányozás zVásárolt takarmányok zAz állattartással kapcsolatos elszivárgás zNem takarmányozási céllal termesztett növények zKiegészítő információk Szükséges adatok (jellegzetes és jól hozzáférhető) :

9 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) zfelmérés a szükséges mennyiségi adatokról zszámítógépes munkalap az agrárkörnyezeti indikátorok leírására za gazdaság környezetre gyakorolt hatásainak megjelölése (súlyozva is) valamint grafikus ábrázolásuk A DIALECTE tartalma:

10 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program(DIALECTE) Eredmények: 1- mezőgazdasági tevékenységek input kultúrnövényekállatállomány termelés

11 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) Eredmények: 2- a gazdaság mérhető környezeti indikátorai 16 indikátor egyenleg N, P, K

12 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) Eredmények: 3- egyszerűsített energetikai elemzés direkt és indirekt felhasználás termelés megújuló energia megjegyzés La consommation d'énergie est faible sur cette exploitation (152 équivalent litres de fioul/ha de SAU), marquant une grande autonomie de cette exploitation. L'assolement à base de prairies permet de réaliser des économies d'intrants et donc d'énergie indirecte (engrais minéraux, produits phytosanitaires, irrigation). Les postes les plus importants sont le fioul (37% de la consommation totale) et les aliments achetés (34% de la consommation totale). Sur ce dernier poste, les aliments pour agneaux "label" représentent à eux seuls plus de la moitié de la consommation énergétique (16,3 tonnes achetés par an).4

13 16 indikátor Energia kérdőív N,P,K Mennyiségi megközelítés Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program(DIALECTE) Az egyenleg feldolgozása Kiegészítő információk Minőségi megközelítés Technikai adatok ( gyakorlat, módszerek, feljegyzések, stb..) Komplex szemléletTematikus szemlélet DIALECTE Javaslatok Gazdaság diagnosztika

14 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) Agrár-környezeti értékelés : 4 – komplex megközelítés rendszer /70 : DC-DL- NF erőforrás gazdálkodás /30 megjegyzések összes /100 La note globale de l'exploitation est très bonne (80/100). Elle traduit la mise en place d'un système mixte (51/70) qui combine des productions animales (ovins, équins) et des productions végétales annuelles (10% de la SAU), pluriannuelles (prairies temporaires sur 67% de la SAU) et pérennes (prairies naturelles sur 23% de SAU). Un tel système est capable de maîtrise tous les risques d'impacts négatifs sur l'environnement à leur source et de valoriser directement l'ensemble des productions : valorisation des déjections animales sur l'ensemble de la SAU (transfert de fertilité, par l'intermédiaire du fumier, essentiellement de la surface fourragère vers les cultures annuelles), présence de légumineuses dans l'assolement (28%) qui assurent un apport "gratuit" d'azote aux cultures, pas de sols nus en hiver (bonne gestion de l'interculture : après le retournement des prairies l'agriculteur sème un mélange triticale-pois, puis la nouvelle prairie est semée "à l'abri" d'un mélange de graminées récoltées en été). Remarque : l'équivalent nombre d'espèces cultivées est moyen (7/13). Il s'agit là d'un biais de l'outil DIALECTE qui ne compte que deux expèces pour les 45 ha de prairie temporaire. Ce système de prairies permet d'assurer l'autonomie en fourrage des animaux; mais ne permet pas encore une autonomie en aliments concentrés (35% seulement des concentrés sont produits sur l'exploitation). Les éléments naturels sont très bien représentés sur cette exploitation aussi bien dans la diversité des structures (tourbières, haies, bosquets, fruitiers de haute tige, arbres épars, mares) que dans la surface couverte (près de 9 ha, dont 6,5 ha de haies). L'apport de ces structures sont évidentes pour le système : biodiversité, recyclage des éléments minéraux, abri pour les animaux, micro-climat pour les cultures (brise v

15 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) Agrár-környezeti értékelés : 5 – tematikus megközelítés talaj /20 erőforrások /20 víz /20 biodiverzitás /20 megjegyzések Les risques de pollution des ressources naturelles sont quasiement nuls sur cette exploitation. Les risques de pollution de l'eau par ruissellement ou lessivage d'éléménts minéraux oou des composés chimiques sont minimisés par : la non utilisation d'intrants de synthèse, la couverture du sol en hiver (valorisation des reliquats de cultures et stockage des éléments minéraux dans la culture en place), la protection assurée par les éléments naturels (utilisation des éléménts minéraux excédentaires). Le seul risque de pollution réside dans la gestion du fumier. Ce dernier est sortie en moyenne deux fois par an et est sotcké pendant 6 mois "au coin du champ". Les eaux de pluies risquent donc de se chrager en éléments et d'entraîner une pollution ponctuelle. Il faut noter que les apports de fumier sont important sur les céréales sur des sols qui ne permettent pas des rendements importants (terre acide). Il n'y a donc pas une bonne valorisation de la matière organique et un risque (faible) de pollution diffuse (d'autant plus que les reliquats de cultures sont potentiellment importants après une prairie).

16 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program(DIALECTE) Agrár-környezeti értékelés : 6 – összefoglalás helyzet erősségek/ gyenge pontok megközelítés komplex tematikus javaslatok L'exploitation est située sur la commune de Saint-Amans Valtoret sur le versant sud des Monts de Lacaune et domine la vallée du Thoré; entre 500 et 600 mètres d'altitude. Cette zone est très arrosée : plus de 1200 mm/an. Les sols de l'exploitation sont acides. Cette exploitation de 67 ha, 60 couverts par des prairies, orientée vers la production d'ovins viandes (Lacaunes), vendus sous le label rouge du Pays d'Oc. Elle est en bon équilibre avec son milieu. Son principal point fort réside dans la mixité des productions, la faible consommation d'intrants (pas d'irrigation, pas d'utilisation de produits de synthèse) et la présence importante d'éléments naturels. Le système en place permet d'avoir des rotations longues (8 à 10 ans : prairie 2/3 1/3 graminées-légumineuses; mélange triticale-pois; mélange orge-avoine) valorisant les reliquats de cultures, réduisant les risques sanitaires et les problèmes de mauvaises herbes et maintenant le potentiel de production des sols (structure et fertilité). Il faut également noter qu'un système à base d'herbe où l'alimentation en fourrages s'effectue principalement par de pâturage (60%), consomme peu d'énergie directe (la récolte des fourrage et l'épandage des déjections sont assurés en partie par les moutons) et permet un gain net de travail. De plus, elle présente un patrimoine naturel naturel et vernaculaire intéressant (tourbière, prés-vergers avec anciennes variétés fruitières, 15 pesquiers avec des béals, murets de pierre). L'exploitation à contractualisé certaines parcelles dans le cadre de l'opération locale Monts de Lacaune ("entretien du milieu par le pâturage). La gestion des effluent d'élevage demeure un point faible sur cette exploitation. Même si la bergerie à une grande capacité de stockage (6 mois), le fumier, sorti 2 fois par an, est stocké au coin du champ pendant 6 mois. Il n'y a pas de maîtrise possible des jus de fumières et donc un risque de pollution ponctuelle de la ressource en eau. Pluiseurs pistes d'améliorations ont déjà été envisagées par M. Lescure. En ce qui concerne la gestion du fumier de mouton, la piste du compostage a déjà été en partie testée. Des analyses ont été faites et il y avait la possibilité de participer à l'achat collectif d'un retourneur d'andains (le travail avec la fourche du tracteur est peu efficace). La construction d'une plate forme permettrait de gérer les pertes éventuelles d'éléments. L'introduction d'une culture (mélange graminées léguineuses) supplémentaire dans la rotation permettrait d'augmenter l'autonomie en aliments concentrés. Un mélange triticale-pois-tourteau de soja a déjà été étudié. Il semble que se mélange soit correct d'un point de vue alimentaire et demeure suffusamment apétant pour les agneaux. Un problème demeure : la fabrication de l'aliment. Il faut trouver une coopérative capable d'effectuer cette transformation. Sur la base d'un besoin de 17 tonnes par an, il faudrait semer chaque année 6 hectares pour être autosuffisant (sur la base d'un rendement de 30 qtx/ha). Il semblerait qu'il y ait la possibilité d'augmenter la SAU de l'exploitation. Cela permettrait : - de produire une alimentation concentrée; - d'avoir un système équilibré : adéquation entre le troupeau et les potentialités agronomiques des sols; - d'optimiser la gestion du fumier. Remarque : une autre solution serait de diminuer le nombre d'animaux pour atteindre cet équilibre avec la SAU actuelle (cela permettrait en plus de diminuer la mortalité des agneaux). Le passage en agriculture biologique fait partie des objectifs envisagés par M. Lescure; une part importante du chemin est déjà fait (plus d'engrais chimique et de pesticide). Cela permettrait une meilleure valorisation économique des agneaux.. Deux problèmes subsites à l'heur actuelle : - l'alimentation des agneaux (aliments non certifié) : l'auto production envisagée ci-dessus résoudrait ce problème; - le desherbage des clôture : il faut trouver une autre solution technique (mécanique, thermique). Rearque sur la gestion du troupeau : jusqu'alors le renouvellement du troupeau (agnelles de souche) était assuré par insémination artificielle. Dans les prochaines années, le renouvellement sera assuré par des beliers Lacaunes (X2). Ce changement permettra de diminuer les frais d'élevage et d'améliorer l'efficacité énergétique de la production. Liste des mesures types envisageables dans le cadre d'un CTE, cohérentes avec le diagnostic ci-dessus : - 2-1 : introduction d'une culture supplémentaire dans l'assolement (possibilité d'introduire un mélange graminées-légumineuses) - 6 : Entretien/réhabilitation des éléments fixes - 10-1 : compostage des éffluents d'élevage

17 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program(DIALECTE) Kritériumik és indikátorok Komplex megközelítés Tematikus megközelítés Rendszer Erőforrás gazdálkodás Víz Talaj Biodiverzitás Erőforrások CP LP NF N, P P, W, NRJ

18 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program(DIALECTE) S1-Vegyes rendszer : 70 pont zDiverzitás a növénytermesztésben: 30 pont zDiverzitás az állattenyésztésben: 22 pont zTermészeti elemek: 18 pont S2-Erőforrás gazdálkodás:30 pont zNitrogén : 7,5 pont zFoszfor : 3,0 pont zVíz : 6,0 pont zNövénye.ügy : 7,5 pont zEnergia: 6,0 pont Komplex megközelítés

19 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) S1 – Vegyes rendszer : 70 pont 1. kritérium : S11 - Diverzitás a növénytermesztésben és talajtakarás : 30 pont zDiverzitás a növénytermesztésben: 13 pont egyévesek ; évelők ; időszakos rét ; 10 * % MHT (mezőgazdaságilag hasznosított terület) 1 pont/terület ÁNT (állandó növényborítású terület) : 10* % MHT zPillangós arány : 7 pont Egyfajú vetésben : a felszín 100 %-a Keverékvetésben : a felszín 50 %-a ÁNT (állandó növényborítású terület) : a felszín 20 %-a Maximális pontszám a MHT 30%-áról zTéli talajtakarás : 10 pont Globális megközelítés

20 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) S1 – Vegyes rendszer : 70 pont 2. kritérium : S12 – Diverzitás az állattartásban, önállóság és szerves anyag termelés : 22 pont zDiverzitás az állattenyésztésben : 3 pont Fő állatállomány : 2 points Kisebb jelentőségű állatállomány : 1 points zTakarmányozás (tömegtakarmány) : 4 pont zTakarmányozás (abrak) : 11 pont zSzerves anyag termelés : 4 pont terület % ahol a szerves anyag felhasználásra kerül Globális megközelítés

21 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) S1 – Vegyes rendszer : 70 pont 3. kritérium : S13 – Természeti elemek : 18 pont zTermészeti elemek : 11 pont természeti elemek által elfoglalt terület : 11 pont zMezőgazdaságilag hasznosított terület : 7 pont Táblák mérete : 7 pont Globális megközelítés

22 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) S2 – Erőforrás gazdálkodás : 30 pont Az erőforrások 5 típusa, a felhasználás és a helyes gyakorlat alapján értékelve S21 - Nitrogén : 7,5 pont – erőforrások 25%-a zellenőrizhető N terhelés : 3 pont a felhasznált ásványi és szerves N mennyisége zbevitel – kivitel (input-output) egyensúly / vállalkozás: 4,5 pont CORPEN módszer (tápanyag-egyenleg számítás) S22 - Foszfor : 3 pont - erőforrások 10%-a zellenőrizhető P 2 O 5 terhelés : 1,5 pont a felhasznált ásványi és szerves P mennyisége zbevitel – kivitel (input-output) egyensúly / vállalkozás: 1,5 pont CORPEN módszer (tápanyag-egyenleg számítás) Globális megközelítés

23 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program(DIALECTE) S2 – Erőforrás gazdálkodás : 30 pont S23 - Víz : 6 pont – erőforrások 20%-a Felhasználás Egy irányítási rendszerhez tartozó S24 - Növényegészségügy : 7,5 pont - erőforrások 25%-a Növényvédőszer terhelés : 7,5 pont (kezelt terület * kezelések száma / MHT) S25 - Energia : 6 pont Teljes felhasználás/MHT : 3 pont Teljes energiahatékonyság : 3 pont Globális megközelítés

24 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) E1 – Víz (minőség és mennyiség) : 20 pont E11 – N maradéka3 pont a N-ről szóló rész megismétlése (lásd Erőforrás gazdálkodás) %-ban E12 – P maradéka 2 pont a P-ról szóló rész megismétlése (lásd Erőforrás gazdálkodás) %-ban E13 – Növényvédőszer maradékok 3 pont a növényvédőszerekről szóló rész megismétlése (lásd Növényegészségügy) %-ban E14 – Elszivárgás a trágyahalmokból 3 pont specifikus kérdés E15 - Vízgazdálkodás 3 pont a vízről szóló rész megismétlése (lásd Erőforrás gazdálkodás) %-ban E16 – Téli talajtakarás : 1,5 pont a talajtakarásról szóló rész megismétlése (lásd Vegyes rendszerek) a talajtakarásról szóló rész megismétlése (lásd Vegyes rendszerek) %-ban E17 - Táblaméret : 1,5 pont ismétlés %-ban (lásd Vegyes rendszerek) E18 – Természeti elemek védelme 3 pont (lásd Vegyes rendszerek) %-ban a természeti elemekről szóló rész ismétlése (lásd Vegyes rendszerek) %-ban Tematikus megközelítés

25 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) E2 - Talaj (termékenység, erózió) : 20 pont E21 - állandó takarás % (ÁNT) :10 pont legelővel vagy réttel fedett terület (% UAA) E22 - % Évelő takarmány : 8 pont legelő és egyéb takarmánynövények (% MHT) E23 - SAMO maîtrisable :4 pont ellenőrizhetően szerves anyaggal kezelt terület (trágya, hígtrágya, purinok, komposzt) (% MHT) E24 – Téli talajtakarás : 8 points a talajtakarásról szóló rész megismétlése (lásd Vegyes rendszerek) %-ban E25 – Felszántatlan, de bevetett terület : 8 pont ebben az évben nem szántott, de bevetett terület (% MHT) Az 5 indikátorra összesen max. 20 pont adható Tematikus megközelítés

26 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) E3 - Biodiverzitás (állati és növényi) : 20 pont E31 – Természeti elemek : 7 pont E32 – Állandó gyepek alacsony szintű tápanyagutánpótlással: kevesebb, mint 10 kg N/ha ásványi N-el trágyázva 7 pont E33 – Gyenge termőképességű terület (száraz vagy nedves) : út, nedves gyep... 2 pont E34 – Biológiailag értékes terület : 2 pont ZNIEFF, Natura 2000… E35 – Kis adagú növényvédőszert használ, vagy nem használ növényvédőszert : 5 pont Az 5 indikátorra összesen max. 20 pont adható Tematikus megközelítés

27 Rugalmas Könyezetdiagnosztikai és Földhasznosítási Program (DIALECTE) E4 – Erőforrás gazdálkodás : 20 pont E41 – Direkt energia : 4 points max. : 25 000 liter gázolaj / üzem E42 - Indirekt energia : 4 points max. : 25 000 liter gázolaj / üzem E43 – Vásárolt foszfát :4 points max. : 3 400 egység / üzem E44 – Vásárolt kálium : 4 points max. : 4 800 egység / üzem E45 – Felhasznált víz : 4 points max. : 50 000 m 3 / üzem Tematikus megközelítés