ÖKO-ŐSZ PROGRAM Gondolkodjunk közösen ÖKO-ŐSZ PROGRAM Gondolkodjunk közösen! Környezetvédelmi Konferencia – az energia jegyében 2015. szeptember 29-30. A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium

GONDOLKODJUNK RENDSZERBEN! kv aktuális kérdéseiről beszélünk – komplexitás - rendszerszinten kezelhető – ábra - pl.: fosszilis/energianövények—erőforrások biztosítása+természetes ökoszisztémák megőrzése forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

ERŐFORRÁS-HATÉKONYSÁG FOKOZÁSA forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Cél: erőforrás hatékonyság, alacsony szén-dioxid kibocsájtású gazdaság

AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÉS A BIOLÓGIAI KAPACITÁS A globális fogyasztás 50%-kal meghaladja a bolygó regenerálódási képességét biológiai kapacitás ˃ ökológiai lábnyom ökológiai lábnyom ˃ biológiai kapacitás forrás: Global Footprint Network (2011)

Forrás: www.stop-mad-mining.org

Globális fenntarthatatlanság Forrás: www.stop-mad-mining.org

Globális éghajlatváltozás Kárpát-medence problémái 2015. 11. 30. - 12. 11. PÁRIZS ENSZ 21. Klímacsúcs 195 ország vesz részt Cél: Globális megállapodás aláírása, amely segít visszaszorítani az éghajlatváltozást és 2 °C alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. Kárpát-medence problémái

PM10 kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen Az EU 2008/50 EK irányelvében szabályozásra került a PM10 koncentrációja, mely betartása Magyarországnak problémát okoz Az EU által indított kötelezettségszegési eljárásra reagálva Magyarország 2011-ben ágazatközi PM10 – csökkentési intézkedési programot indított (1330/2011. (X.12.) Korm. hat.) Lakossági fűtés problémái A PM10 program súlypontja eltolódott a közlekedésről a lakossági fűtés területére. A lakossági fűtés az összkibocsátás kb. 45 %-át adja! Ezért nagyon fontos, hogy: milyen tüzelőberendezéssel, illetve, hogy mit tüzelünk (hulladékok, lignit kerülése!)

Fűts okosan! honlap Probléma: lakossági tüzelés kevésbé ellenőrzött, mint az ipari égetőművek A megfelelő tüzelőanyag A helyes begyújtás folyamata A megfelelő tüzelőberendezés kiválasztása Környezet-egészségügyi hatások Otthonunk megfelelő hőmérséklete Ha a szomszéd "befüstölt" http://futsokosan.kormany.hu

Fűts okosan! kiadvány Idén tovább folytatódik a kampány: Szemléletformáló kisfilmek a televízióban Szóróanyagok tartalmának kiszélesítése Rajzpályázat a lakossági égetés témakörében http://futsokosan.kormany.hu

Jövőkép Egy új, környezettudatosabb, anyag- és energiatakarékosabb, magas erőforrás hatékonysági szinttel működő újrafeldolgozó társadalom. A környezeti elemeket kímélő hulladékkezelés, a környezetbarát, innovatív technológiák alkalmazásának előtérbe kerülése, a veszélyes anyagok használatának csökkenése. A hulladéklerakás minimalizálása, a hulladékban rejlő erőforrás maximalizálása.

2013: 17,4 millió tonna hulladék Az elmúlt években kedvező tendencia tapasztalható a teljes hulladékmennyiség keletkezésében: 2009: 20 millió tonna hulladék 2012: 18 millió tonna hulladék 2013: 17,4 millió tonna hulladék Okok: szakpolitikai intézkedések mellett: termelési-termékszerkezet változás, technológiai, fogyasztási változások, gazdasági válság

Települési hulladék A hulladékhierarchiának megfelelő jelentős változások: Nőtt az anyagában történő hasznosítás részaránya. (Tíz év alatt másfélszerese) Nőtt a hulladékok energetikai hasznosításának részaránya. (ua.) Csökkent a lerakással ártalmatlanított hulladék aránya. (2000: 83%, 2013: 65%)

Hulladék Keretirányelv által meghatározott célkitűzés % Határidő Háztartásokban keletkező papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék hasznosításának növelése – jelenleg 39% 50 2020 HKI által meghatározott célkitűzés Határidő elkülönített gyűjtési rendszer bevezetése (üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék) – 2015. január 1-jén megtörtént (de 445 ezer lakos számára semmilyen formában nem elérhető.) 2015 Hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK célkitűzés % tonna Határ-idő Lerakóra kerülő szerves-anyag mennyiségének csökkentése (biológiailag lebomló 35%-ra kell csökkenteni) bázisév: 1995 – cél: 820 ezer t. alatt legyen - jelenleg 841 ezer t (2012.) 35 820 000 2016

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv Elvárt % Teljesített% Csomagolási üveghulladék újrahasznosítása 60 32,4 Csomagolási fahulladék újrahasznosítása 15 7,5 Képződő teljes csomagolási hulladék 55 49,2

Szelektív hulladékgyűjtés Házhoz menő gyűjtés 2015 január 1.: egy edényben gyűjthető: papír, fém, műanyag külön edényzet: üveghulladék Gyűjtőszigetek fenntartása indokolt. (+ EU-s köt.) Hulladékudvarok, újrahasználati központok kiépítése, üzemeltetése. 445.ezer lakos számára semmilyen formában nem elérhető!

Szerves frakció Házi komposztálás növelése (projektelem) Szerves frakció Házi komposztálás növelése (projektelem). Kezelő telepekre beszállított szerves frakciókból készített komposztok felhasználási körének bővítése. (rekultivációk, utak, rézsűk, közterületek parkosítása) Hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK - lerakóra kerülő szerves-anyag mennyiségének csökkentése (biológiailag lebomló 35%-ra kell csökkenteni) bázisév: 1995 – cél: 820 ezer t. alatt legyen - jelenleg 841 ezer t (2012.)

Maradék vegyes hulladék A lerakás nem megoldás! Energetikai hasznosítás kell  speciális hulladékégető művek  nagy teljesítmény, ellenőrzött körülmények hulladékbázisú távhőtermelés

Magyarország végső energiafelhasználása Forrás: KSH Mo. 33% lakosság – EU átlag 26% - fontos a lakosság aktivizálása + lakossági energiafogyasztás-csökkentési célprogramok

Magyarország 4,3 milliós lakóépület állományának közel 70%-a energetikai korszerűsítésre szorul! Egy átlagos magyar háztartás háromszor annyi energiát használ fűtésre, mint egy osztrák. fotó: http://energiaoldal.hu/

Magyarország geotermikus hőtérképe Megújuló energia Kiváló természeti adottságok – további nagy lehetőségek – vállalás: 7% - eredmény 9,3% Cél: 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65%-ra való növelése Geotermikus energia 5,5% Biomassza 81,3% Magyarország geotermikus hőtérképe Összes megújuló energia 9,3% Geotermikus grádens 5-7 C, világátlag 1,5-2-szerese - akár háromszorosára is növelhető a Nemzeti megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv alapján

Energiahatékonyság növelése Megújuló energia hasznosítás növelése Környezettudatos szemlélet kialakítása Iparfejlesztési célok megvalósítása Távhőszolgáltatás fejlesztése Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Épületenergetikai Stratégia Erőmű fejlesztési Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Szemléletformálási Cselekvési Terv Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv Távhő-fejlesztési Cselekvési Terv

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Természet-védelmi és élővilág-védelmi fejlesztések Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5. prioritás: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (242 milliárd Ft) Intézkedésstruktúra: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése (biomassza, biogáz, geotermia, napenergia, vízenergia) Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával (hőtechnika, megújuló alapra helyezés, fűtés, hűtés, meleg víz, világítás, energiagazdálkodás) Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Szemléletformálás Intézkedésstruktúra: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése (biomassza, biogáz, geotermia, napenergia, vízenergia) Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával (hőtechnika, megújuló alapra helyezés, fűtés, hűtés, meleg víz, világítás, energiagazdálkodás) Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Szemléletformálás

Energetikai fejlesztések más operatív programokban Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 3. és 6. prioritás Önkormányzatok részére: • Energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelése épületeknél • Megújuló energiára alapozott autonóm energiaellátás megvalósítása • Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. prioritás Gazdaságfejlesztés: • Gazdasági-termelési folyamathoz kapcsolódó energiahatékonyságot, valamint megújuló energiafelhasználás növekedését célzó fejlesztések • Energetikai célokra igénybe-vehető visszatérítendő források (pénzügyi eszközök) Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program 5. prioritás • Épületenergetikai célú beavatkozások ösztönzése vállalkozások számára a Közép-Magyarországi Régióban • + a KEHOP energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó visszatérítendő pénzügyi eszközök a KMR régióban Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 3. és 6. prioritás Cél: Energetikai célú beavatkozások ösztönzése önkormányzatok körében vissza nem térítendő támogatásokkal •Épülethez kötődő energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó fejlesztések •Megújuló energia felhasználásra alapozott autonóm energiaellátás megvalósítása •Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. prioritás Cél: Gazdaságfejlesztést élénkítő energetikai célú beavatkozások támogatása vissza nem térítendő támogatásokkal •Energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó fejlesztések, jellemzően épülethez kötődően, •Gazdasági-termelési folyamathoz kapcsolódó energiahatékonyságot, valamint megújuló energiafelhasználás növekedését célzó fejlesztések •Energetikai célokra igénybe-vehető visszatérítendő források (pénzügyi eszközök) a 8. prioritásban állnak rendelkezésre mintegy 176 mrd Ft összegben Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program 5. prioritás •Épületenergetikai célú beavatkozások ösztönzése vállalkozások számára a Közép-Magyarországi Régióban •+ a KEHOP energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó visszatérítendő pénzügyi eszközök a KMR régióban

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!