Környezetvédelem tantárgyból (környezeti hatások) Sugárzások Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Környezetvédelem tantárgyból (környezeti hatások) 13. C http://tp1957.atw.hu/kved_2_2.ppt

Sugárvédelem – tartalom Atomszerkezet – ismétlés Sugárzások fajtái – ismétlés Sugárzási alapfogalmak Sugárzások a környezetben Sugárzó anyagok felhasználása Sugárzások hatásai, veszélyei Dóziskorlátok Nem ionizáló sugárzások és hatásaik Sugárzások mérése Radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése környezetvédelem környezet-technika

Sugárzások Ionizáló Nem ionizáló radioaktív fény UV, VIS, IR röntgen polarizált, lézer mikrohullám rádióhullám

Atomszerkezet 1 Az atom fogalma az ókori Demokritosztól származik, ő még oszthatatlannak gondolta az atomot. A mai atomelmélet szerint az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atommagot pozitív töltésű protonok és töltés nélküli neutronok építik fel. Az atom mérete kb. 10-10 m, az atommagé 10-14 m. A protonok tömege 1,673·10–24 kg, töltése 1,602·10–19 As . A neutronok tömege közel ugyanennyi, 1,66·10–24 kg, töltésük nincs. A protonok és neutronok összefoglaló neve: nukleonok. Az elektronok tömege nagyon kicsi, 9,02·10–28 kg, töltése 1,602·10–19 As. A proton, neutron és elektron együtt elemi részecskék.

Atomszerkezet 2 Rendszám, tömegszám A kémiai reakciókban az atom külső része (az elektronburok) vesz részt, tehát a kémiai tulajdonságokat az atom elektronjainak száma határozza meg. Az atommagban található protonok száma megegyezik a körülötte található elektronok számával (az atom semleges). Rendszám: az atommagban található protonok száma. Ez határozza meg tehát az atom legfontosabb tulajdonságait. Tömegszám: az atommagban található protonok és számának összege. Jelölés: tömegszám → rendszám →

Atomszerkezet 3 Izotóp: azonos rendszámú, de különböző tömegszámú (neutronszámú) atomok, pl. , , . Nem minden izotóp radioaktív. Vannak stabilis izotópok, pl. a , és bomlékony, sugárzó izotópok pl. . A páros rendszámú elemek, azoknak is a páros tömegszámú izotópjai a legstabilisabbak. A páratlan rendszámú elemek közt van jó néhány, aminek csak egy természetes izotópja létezik, ezek a színelemek. Ilyen a fluor, a nátrium, a foszfor, a jód, az arany.

Sugárzások –  (alfa) A részecske: a hélium atommagja, 4He2+. Proton „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki. A sugárzó atom rendszáma 2-vel, tömegszáma 4-gyel csökken. Tömege: nagy (kb. 4 proton vagy 7500 elektron tömegé-nek megfelelő). Töltése: pozitív (két elemi töltésnek megfelelő). Sebessége: viszonylag kicsi (nem közelíti meg a fény-sebességet). Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: kicsi, néhány cm levegő, illetve néhány tized mm szilárd anyag elnyeli. Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (in-korporáció) esetén nagy veszély, a vele érintkező szöveteket elroncsolja.

Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

Sugárzások –  (–, +) sugárzás és elektronbefogás A részecske: az elektron, e–. Ez is az atommagból származik (bár ott nincs elektron). Neutron „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki: n → p+ + e– + . A sugárzó atom rendszáma 1-gyel nő, tömegszáma változatlan. Tömege: kicsi (kb. a proton tömegének 1/1800 része). Töltése: negatív (egy elemi töltésnek megfelelő). Sebessége: viszonylag nagy (megközelítheti a fénysebességet). Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: közepes, néhány m levegő, illetve néhány cm szilárd anyag elnyeli. Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, a vele érintkező szöveteket roncsolja. –

Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

Sugárzások –  (–, +) sugárzás és elektronbefogás A részecske: az anti-elektron, a pozitron, e+. Ez is az atommagból származik (bár ott nincs pozitron). Proton „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki: p+ → n + e+ +  A sugárzó atom rendszáma 1-gyel csökken, tömegszáma változatlan. Tömege: kicsi (kb. a proton tömegének 1/1800 része). Töltése: pozitív (egy elemi töltésnek megfelelő). Sebessége: viszonylag nagy (megközelítheti a fénysebességet). Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő, de gyorsan rekom-binálódik: e+ + e– → 2 . Áthatoló-képessége: közepes, néhány m levegő, illetve néhány cm szilárd anyag elnyeli. Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, a vele érintkező szöveteket roncsolja.

Sugárzások –  (–, +) sugárzás és elektronbefogás e-befogás, K-befogás Az atommag egy, a (legbelső) K-elektronhéjról származó elektront fog be, miközben egy proton neutronná alakul, amit egy neutrínó felszabadulása kísér. Ez a folyamat csak energia-befektetés (fotonok) hatására megy végbe: p+ + e– → n például Elektronbefogásnál - hasonlóan a pozitív béta-bomláshoz - a keletkező elem rendszáma egyel csökken, tömegszáma nem változik.

Sugárzások – γ (gamma) A részecske: a foton, a „fény” részecske, de a fény fotonjainál jóval nagyobb energiájú. A gerjesztett állapotú (energia-felesleggel rendelkező) atommag bocsátja ki. Lehet az - vagy a -sugárzás kísérője, keletkezik a + sugárzás és az elektronbefogás esetén is. A sugárzó atom rendszáma és tömegszáma változatlan. Tömege: nyugalmi tömege 0, energia „csomag”-nak tekinthető. Töltése: nincs. Sebessége: a fénysebesség. Hatás: közvetve ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: igen nagy, nagyon vastag (több m) beton sem nyeli el teljesen. Veszély: távolról is nagy, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, mivel a vele érintkező szöveteken nagyrészt áthatol viszonylag kis változást előidézve.

Stabilis és sugárzó atommagok + sugárzó, EC rendszám, p+ száma neutronok száma

Sugárzások – neutron (n) A részecske: a neutron. Neutron „felesleggel” rendelkező atommagoknál fordul elő. Keletkezhet spontán (ritka), vagy magreakciókban (pl. α-sugárzás hatására). A sugárzó atom rendszáma változatlan, tömegszáma eggyel csökken. Tömege: nagy (kb. a protonéval megegyező, az elektron tömegének 1800-szorosa). Töltése: nincs. Sebessége: viszonylag kicsi (nem közelíti meg a fénysebességet). Hatás: közvetve ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: nagy. Veszély: a legtöbb atommagból sugárzó izotóp keletkezhet az elnyelt n hatására (n „felesleg”, ld. fent).

Sugárzások áthatoló-képessége Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

Védelem sugárzások ellen Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

Sugárzási alapfogalmak 1. Felezési idő: az az időtartam, ami alatt a bomlásra képes atomok fele elbomlik. Jele: t1/2, mértékegysége: s. N=N0·e–·t Bomlási törvény: N sugárzó atomok száma, N0 s. atomok kiind. száma,  bomlási állandó, 1/s t idő, s

Néhány anyag felezési ideje Izotóp felezési idő Te-128 1,5·1024 a Sr-90 25 a Rb-87 5·1010 a H-3 (T) 12,26 a Th-232 1,39·1010 a Co-60 5,26 a U-238 4,51·109 a I-131 8,1 d K-40 1,3·109 a Rn-222 3,83 d U-235 7,04·108 a Na-24 15 h C-14 5730 a F-20 11,4 s Ra-226 1580 a N-16 7,1 s Cs-137 30 a Ra-216m 7,1·10–9 s

Sugárzási alapfogalmak 2. Aktivitás: időegység alatt elbomló atomok száma. Jele: A, mértékegysége bomlás/s = Bq (becquerel, dps). A=A0·e–·t Bomlási törvény: A aktivitás, A0 kiindulási aktivitás,  bomlási állandó, 1/s t idő, s

Sugárzási alapfogalmak 3. Fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó aktivitás, mérték-egysége Bq/kg, Bq/g. Szilárd anyagok sugárzásának mértékét jellemzik vele. Aktivitás koncentráció: térfogategységre jutó aktivitás, mértékegysége Bq/dm3 = Bq/ℓ; Bq/cm3 = Bq/mℓ. Folyékony anyagok sugárzásának mértékét jellemzik vele.

Számolási feladat 1. Egy sugárzó izotóp felezési ideje t1/2 = 5730 év. Hány %-a bomlik el az atomoknak 8000 év alatt? A maradék 38,0%, tehát elbomlott 62,0%

Számolási feladat 2. Egy sugárzó izotóp felezési ideje t1/2 = 12,26 év. Mennyi idő alatt bomlik el az atomoknak a 85 %-a? –5,654·10–2·t = ln 0,15 = -1,897 A 85%, tehát 33,55 év alatt bomlik el.

Sugárzások fizikai hatásai – dozimetria Fizikai: a sugárzás energiája hővé alakul, az anyag a sugárzás energiájának csökkenésével arányosan melegszik. Elnyelt dózis: tömegegységre vonatkoztatott elnyelt energia. Jele: D Mértékegysége: J/kg, Gy (grey) [régi egység: rad, 1 rad = 0,01 Gy] Elnyelt dózisteljesítmény: az elnyelt dózis és az idő hányadosa: Mértékegysége: Gy/h [régi egység: rad/h, 1 rad/h = 2,78·10–6 Gy/s]

Sugárzások kémiai hatásai – dozimetria Kémiai: az anyagban ionok keletkeznek, ezek további reakciókat indíthatnak meg. Besugárzási dózis Jele: X Mértékegysége: A·s/kg (1 Gy=29,4 mA·s/kg) ΔQ: a Δm tömegű levegőben keltett ionok töltésösszege. Besugárzási dózisteljesítmény A besugárzási dózis és az idő hányadosa: Mértékegysége: A·s/(kg·s)

Sugárzások biológiai hatásai – dozimetria Biológiai: a fizikai és kémiai hatások következtében a sejtek egyes részei megváltozhatnak, ez vezethet testi sejteknél közvetlen pusztuláshoz, a sejt megváltozott működéséhez (pl. túl gyors szaporodás), ivarsejtek esetén torz utódokhoz. Egyenérték dózis: Az egyes sugárzások élettani hatása nem egyenlő. A - és a γ-sugárzásét tekintjük egységnyi-nek, az -sugárzásé 20-szoros, a neutroné energiától függően 3-10-szeres. Az elnyelt dózist (D) ezekkel a súlyozó faktorokkal (Q) beszorozva (esetleg a szorzatokat összegezve) kapjuk az egyenérték dózist. Jele: H H = D·Q Mértékegység: Sievert (Sv). [régi egység: rem, 1 rem = 0,01 Sv = 10 mSv]

A különböző dózistartományok hatásai mSv/alkalom Hatás 100 Kimutatható, de tünetmentes sugársérülés alsó határa 1000..2000 Klinikai tünetekkel járó enyhe sugárbeteg-ség alsó határa 3000..4000 Félhalálos dózis: orvosi ellátás nélkül két hónapon belül meghal a besugárzott személyek fele. 7000..8000 Rendkívül súlyos sugárbetegség: orvosi ellátás nélkül két héten belül meghalnak a besugárzott személyek.

A különböző dózistartományok hatásai Idő Halálos dózis Félhalálos dózis Félhalálos alatti dózis 1. hét Émelygés, há-nyás, hasme-nés, ajak és torok megdagad Émelygés, hányás Lehetséges émelygés, hányás 2. hét Láz, folyadék-veszteség, gyors súlycsökkenés, halál Étvágytalanság, rossz közérzet Tünetmentes szakasz 3. hét Láz, ajak és torok erős gyulladása Rossz étvágy, általános gyengeség, sápadtság, hajhullás, vérzékeny-ség, hányás 4. hét Sápadtság, vérzé-kenység, súlyvesz-teség, 50%-os halál, a túlélők lassú javulása Lassú javulás

Dóziskorlátok Dóziskorlát neve Mértéke, mSv/év Lakossági dóziskorlát tartós besugárzáskor 1 A természetes sugárterhelés átlagértéke 2 Lakossági dóziskorlát nem tartós besugárzáskor 5 Természetes eredetű sugárterhelés magas háttérsugárzású területeken 20 Foglalkozási dóziskorlát 50

A természetes sugárzási háttér Származás Anyag Mennyiség, mSv/év Kozmikus sugárzás – 0,3 Földkéreg 238U, 232Th, 40K 0,4 Levegő 222Rn 0,7 (?) Víz, táplálék 14C, 40K, 210Pb 0,35 Összesen 1,75 Származás Mennyiség, mSv/alkalom Röntgen vizsgálat – 0,5 2,25 Dóziskorlát neve Mértéke, mSv/év Lakossági dóziskorlát nem tartós besugárzáskor 5

Az USA népességének éves sugárdózis megoszlása Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Kor-meghatározás 1. Radioaktív izotóp bomlási tulajdonságait (felezési idejét) felhasználva következtetünk a minta életkorára. Feltétel: mérni kell a jelenlegi arányt, ismerni kell a „kezdeti" arányt! Kormeghatározásra használt leggyakoribb izotópok:

Kor-meghatározás 2. Rubídium-stroncium (87Rb→87Sr) módszer A 87Rb/87Sr arányból számítható az abszolút kor. Ólom-hélium módszer (232Th, vagy 235U vagy 238U alapján) 8, 6, illetve 7 -bomlás után stabilis ólom lesz. A hélium mennyiségéből lehet számolni az abszolút kort. Hibák: a hélium elszökik, 3-féle bomlási sor, közben van Rn, ami szintén elszökhet. Kálium-argon módszer (K-Ar) 40K→40Ca (88%) és 40K→40Ar (12%) 40Ca/40K és 40Ar/40K arányból számítható az abszolút kor. Nehézség: 40Ca gyakori, nemcsak a 40K-ból keletkezik, 40Ar gáz, elszökik.

Kor-meghatározás 3. Emberi hatás: a fosszilis tüzelő- anyagok csökken- tik, légköri nukle- áris robbantások növelték a 14C szintet. Azóta a kimosó- dással csökken, ez lehetővé teszi az éves pontos- sággal való meg- határozást az 1961-től tartó idő- szakra! Radiokarbon módszer: (T = 5568, 5580, 5730±40 év) A 14C a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan kelet-kezik (14N + n → 14C + p+), éppen annyi, amennyi elbomlik: 14C → 14N + e–. Egyensúlyi koncentrációja (CO2) a levegőben 14C/12C = 1,2·10-12. Ez épül be a növényekbe és állatokba is az anyagcsere folyamán. Amikor az élőlény elpusztul, az anyagcsere megszűnik, a 14C utánpótlása leáll, csak bomlik. Itt t a halál óta eltelt idő, T a felezési idő.

Kor-meghatározás 4. Tríciumos módszer: (T = 12,26 év) A 3H a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan keletkezik: 14N + n → 12C + 3H, ugyanannyi el is bomlik: 3H → 3He + e–. Egyensúlyi koncentrációja (H2O) a levegőben: 3H/1H = 1·10–18 A felszíni vizekben ez a koncentráció megőrződik. A felszín alatti vizek korát a trícium-koncentráció alapján meg lehet határozni. (Elpusztult élőlények korát nem lehet meghatározni vele mert a H-csere folytatódik a környezettel a halál után is) 13. C

13. C 2009. novemberi környezetvédelem órák 02. H Béta, gamma, neutron sugárzás  06. P Áthatoló-képesség, felezési idő, aktivitás, fiz-kém. hatás, dózis  09. H Biológiai hatás, kormeghatározás, házi feladat kiadása  13. P Sugárzások alkalmazása, ellenőrző kérdések kiadása 16. H Összefoglalás, gyakorlás 20. P Témazáró dolgozat 23. H Pótdolgozat, felelés 27. P Osztályzatok beírása, új tananyag (hulladék)

Kor-meghatározás 5. – számolási feladat Hány évet töltött a felszín alatt az a forrásvíz, aminek a H-3 koncentrációja 15 %-a a felszíni vízének? T = 12,26 év –5,654·10–2·t = ln 0,15 = -1,897 Tehát 33,5 évet töltött a felszín alatt.

Kor-meghatározás 6. – számolási feladat Mennyi a kora annak a leletnek, amelyben a C-14 koncent-ráció 22 %-a a levegőben lévő CO2 beli aránynak? Felezési idő 5730 év. –1,21·10–4·t = ln 0,22 = -1,514 Tehát a lelet 12500 éves.

Bomlási sorok A sugárzó atomok tömegszáma  és -sugárzáskor nem változik, -sugárzáskor 4-gyel csökken. Így, ha az anya-elem tömegszáma 4-gyel osztható volt, a leányelemé is. Ez az oka, hogy az elemek 4 bomlási sort alkotnak 4n tórium-sor Th-232 → Pb-208 4n+1 neptúnium-sor Np-237 → Bi-209 4n+2 urán I. sor U-238 → Pb-206 4n+3 urán II. sor U-235 → Pb-207

Bomlási sorok: 4n – tórium

Bomlási sorok: 4n+1 – neptúnium

Bomlási sorok: 4n+2 – U-238

Bomlási sorok: 4n+3 – U-235

Kozmikus eredetű sugárzó anyagok Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Tricium és C-14 aktivitások Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Természetes radioaktivitás a környezetben Szinte minden bennünket körülvevő anyag, közeg, amivel érintkezünk, amit fogyasztunk több – kevesebb radioaktív anyagot tartalmaz. Ezek közül néhánynak a sugárzó anyagait és azok mennyiségét mutatják a következő táblázatok: táblázat: Építőanyagok radioaktivitása táblázat: Talajok radioaktivitása táblázat: Óceánok radioaktivitása táblázat: Élelmiszerek radioaktivitása táblázat: Emberi test (70 kg) radioaktivitása

Építőanyagok radioaktivitása Urán Tórium Kálium ppm mBq/g Gránit 4,7 63 2 8 4,0 1184 Homokkő 0,45 6 1,7 7 1,4 414 Cement 3,4 46 5,1 21 0,8 237 Mészkő (tömörített) 2,3 31 2,1 8,5 0,3 89 Homokkő (töm.) 11 1,3 385 Száraz farostlemez 1,0 14 3 12 Gipsz melléktermék 13,7 186 16,1 66 0,02 5,9 Természetes gipsz 1,1 15 1,8 7,4 0,5 148 Fa – 11,3 3330 Vályogtégla 8,2 111 10,8 44 666 Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

A talajréteg ösz-szes aktivitása Talajok radioaktivitása A talaj felső 30 cm-es rétegének 1 km2-nyi részében átlagosan a következő sugárzó izotóp mennyiségek találhatóak: Sugárzó izotóp Fajlagos aktivitás, Bq/kg Izotóp mennyi-sége A talajréteg ösz-szes aktivitása Urán 10 0,8 kg 12 GBq Tórium 15 4,6 kg 20 GBq Kálium – 40 155 770 kg 190 GBq Rádium 19 0,7 g 24 GBq Radon 4 4,2 µg 2,9 GBq összesen ≈ 200 ≈ 780 kg > 252 GBq Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Összes aktivitás az óceánban Óceánok radioaktivitása Az óceánok becsült térfogata 1,3·109 km3. Ebben a radioaktív izotópok becsült mennyisége: Sugárzó izotóp Fajlagos aktivitás Összes aktivitás az óceánban Atlanti Csendes Összes Urán 33 mBq/l 11 EBq 22 EBq 41 EBq K-40 11 Bq/l 3300 EBq 7400 EBq 14000 EBq H-3 0,6 mBq/l 190 PBq 370 PBq 740 PBq C-14 5 mBq/l 1,5 EBq 3 EBq 6,7 EBq Rb-87 1,1 Bq/l 330 EBq 700 EBq 1300 EBq Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Élelmiszerek radioaktivitása MBq/kg pCi/kg Banán 130 3,52 37 1 Burgonya 126 3,4 37..93 1..2,5 Paradió 207 5,6 37..259 1..7 Ivóvíz – 0..6,3 0..0,17 Nagy hüvelyű zöldbab 172 4,64 74..185 2..5 Sárgarépa 22..74 0,6..2 Sör 14430 390 Vörös húsok 111 3 18 0,5 Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Emberi test (70 kg) radioaktivitása A sugárzó izotópok belégzéssel, étkezéssel, ivással jutnak be a szervezetbe, átlagos mennyiségük: Sugárzó izotóp Összes mennyiség Összes aktivitás Napi felvétel Cserélődési idő Urán 90 µg 1,1 Bq 1,9 µg 47 d Tórium 30 µg 0,11 Bq 3 µg 10 d K-40 17 mg 4,4 kBq 0,39 mg Rádium 31 pg 2,3 pg C-14 95 µg 15 kBq 1,8 µg H-3 0,06 pg 23 Bq 0,003 pg Polónium 0,2 pg 37 Bq ≈ 0,6 µg Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Sugárzások alkalmazása Abszolút kormeghatározás (ld. korábban) Orvosi: – diagnosztika és – kezelés (radio-terápia) Élelmiszerek tartósítása (ld. következő oldal) Atomenergia – reaktor Sugárzásos méréstechnika (pl. n-aktivációs analízis)

Sugárzások alkalmazása Racskó József - Major Marianna, Debreceni Egyetem ATC: Ionizáló sugárzások alkalmazása a gyümölcstárolásban, hatásuk a gyümölcsminőségre http://www.agraroldal.hu/ion_cikk.html (internet)

Fontosabb mesterséges sugárzó izotópok a környezetben Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

Maghasadás Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

Láncreakció Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

Kritikus mennyiségek, energia Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

Az atombomba Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

Az atomreaktor Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

Erőmű-reaktorok Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

VVER-440/213-as nyomott vizes reaktor (Paks)

A Paksi erőmű látképe a meteorológiai toronyból Paksi atomerőmű – www.atomenergia.hu (internet)

Képek a Paksi erőműből 1. A reaktor- csarnokban látható piros Kupola fedi le a reaktoraknát (méretek!) Paksi atomerőmű – www.atomenergia.hu (internet)

Képek a Paksi erőműből 2. A turbina- csarnok Paksi atomerőmű – www.atomenergia.hu (internet)

Képek a Paksi erőműből 3. A generátor (kék) a gerjesztőgéppel (piros) Paksi atomerőmű – www.atomenergia.hu (internet)

Képek a Paksi erőműből 4. A 4. blokki vezénylő a látogató folyosó- ról. A látogatók- nak lehetőségük van arra, hogy telefonon beszél- jenek a blokk- ügyeletessel. Paksi atomerőmű – www.atomenergia.hu (internet)

Képek a Paksi erőműből 5. A kiégett üzem- anyagot ilyen vagonokban szállították visz- sza, amíg Oroszország fogadta azokat. Paksi atomerőmű – www.atomenergia.hu (internet)

Képek a Paksi erőműből 6. Környezet- védelmi ellenőrző laboratórium Paksi atomerőmű – www.atomenergia.hu (internet)

A Paksi erőmű fő paraméterei Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

Meddig elég? Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

1 GW·év energia termeléséhez tartozó hasadóanyag felhasználások

Nem ionizáló sugárzások 1. Ultraibolya Hatás szemre, bőrre (mélyebb rétegekre is) Levegőre, vízre – fertőtlenítő (baktériumölő = baktericid) hatás Látható Látás – megfelelő erősségű és össze- tételű (színhelyesség) Hangulat, kedély – színek, fényerősség Lézer és polarizált fény alkalmazása Infravörös Hatások: szemre, bőrre – égető, perzselő, szárító hatás bőr alatti rétegekre – melegítő, jótékony hatás (baktériumok ellen)

Nem ionizáló sugárzások 2. Mikrohullámú (0,3..300 GHz) sugárzás 1. mikrohullámú sütő (2,5 GHz), 2. laboratóriumi feltáró berendezések. Hatások Védelem – Faraday-kalitka (fémrács) 3. Mobiltelefonok (0,9..1,8 GHz) és 4. WLAN 2,4..5 GHz Adóállomások – csekély sugárzás Készülékek – közvetlen közelből ??? „Elektro-szmog” és védelem

Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

Szakirodalom Környezettechnika II. Dr. Pátzay György: Radiokémia I-IV. (internet) Paksi atomerőmű honlapja: www.npp.hu Nukleáris kislexikon: http://www.chem.elte.hu/Sandor.Nagy/NewClearGlossy/

Köszönöm a figyelmet!