Mezey Barna Egyetemi tanár 2. A hatalommegosztás elmélete és modelljei. Polgári kormányformák Magyarországon

A hatalom ágai Hatalom-gyakorlás Helyre-állítás Végre-hajtás Döntés Helyre-állítás Végre-hajtás Törvény-hozás Bírás-kodás Kormányzás

A hatalom megosztásának történeti alakzatai Hatalmi egység A hatalmi megosztása A törvényhozás, a kormányzás és közigazgatás valamint az ítélkezés egy központban összpontosul: Tipikusan autokratikus, diktatórikus, totalitárius rendszerek A törvényhozás, a kormányzás és közigazgatás valamint az ítélkezés külön szervcsoportok kezében van: Többnyire demokratikus vagy korlátozott monarchikus rendszerek

A hatalommegosztás és hatalmi egység történeti útja 1. A hatalom ősi egységének kora: vérségi és nemzetségi korszak 2. A hatalom barbár megosztásának kora: törzsszövetségi és nomádállami korszak 3. A hatalom hűbéri megosztásának kora 4. A hatalom rendi megosztása 5. A hatalom elvi egysége az abszolút monarchiákban 6. A hatalommegosztás polgári teóriája: hatalmi ágak megosztásának elve (Montesquieu) 7. Fékek és ellensúlyok rendszere az USA-ban 8. A hatalom egységének forradalmi elve a francia forradalomban 9. A totalitárius államok hatalomkoncentrációja és centralizációja

Államforma = a hatalom gyakorlásának alapvető módja autokrácia arisztokrácia demokrácia

A monarchia és a köztársaság az autokráciának történelmileg kialakult korai modellje, utóbb a tradíciókra és/vagy isteni megnyilatkozás útján történő kiválasztásra épülő államfői modell (monos = egyedül, archein = uralkodni [görög ] ) RESPUBLICA általában a demokrácia megfelelője az alkotmánytörténetben Jellemzője a közösség által kiválasztott „tisztségviselő jellegű” államfő (res = dolog publicus = köz-)

Fogalom középpontjában : az államfő A király és a köztársasági elnök A köztársaság államfője: az elnök Parlament vagy nép általi választás Hivatali időre szól Uralom alapja a népszuverenitás Civil beiktatási ceremónia Felelősség és elmozdíthatóság A monarchia államfője: a király Általában trónöröklés (kivételképpen választás) Élethosszig szól Az uralom alapja az „isteni kegyelem” Koronázás „Szent és sérthetetlen” mivolt, felelőtlen státus

Magyar monarchikus tradíciók 1001-től 1849. április 14-ig, 1849. augusztus 14-től 1918. november 16-ig; 1919. augusztus 1-jétől 1946. február 1-jéig vagyis 942 éven át az államforma monarchia volt.

Kormányforma = Az államformán belül a központi szervek egymáshoz viszonyított pozíciójának, hatáskörének, a hatalom megosztásának leírása Patrimoniális monarchia Rendi-képviseleti monarchia Abszolút monarchia Rendi konföderáció Alkotmányos monarchia Parlamentáris monarchia Parlamentáris köztársaság Kollegiális képviselet Prezidenciális köztársaság Szent István