Információelmélet 7. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Neveléselmélet, nevelésfilozófia
Advertisements

A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék:
Az információszerzés.
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Szemiot i ka.
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A képzőművészet-terápia
Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
Szimuláció a mikroelektronikában Dr. Mizsei János 2013.
A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)
A KOZMIKUS SZÖVEDÉK TULAJDONSÁGAI:
KÖRNYEZETTANULÁS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Hipermédia tanulási források az interneten
Eger október 4. Komenczi Bertalan
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
AZ INFORMÁCIÓ Forrás: Dr. Haig Zsolt: Hadviselés az információs hadszíntéren [Zrínyi Kiadó]
Kognitív modellek, sémák, attribúciók
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Altbacker Vilmos Miklósi Ádám Topál József ELTE TTK Etológia Tanszék
Az emberi tanulás.
A kommunikáció Az emlékezet
ISMERETALAPÚ RENDSZEREK SZAKÉRTŐ RENDSZEREK
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
Az Alzheimer-kór filozófiája
KOMMUNIKÁCIÓ Gyula,
A pszichikumról általában
Navigáció hypertext- rendszerekben Varga Balázs tanársegéd ELTE IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz.
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
IKT az oktatásban március 18. Körmendy Zsolt
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS.
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
Szimuláció.
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
1 Számítógépek felépítése 13. előadás Dr. Istenes Zoltán ELTE-TTK.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Új tanulásszervezés – mit és miért kell tennünk?
Chapter 2 Human Information Processing
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Informatikai alapfogalmak
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Dr. Komenczi Bertalan Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Eger
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Összeállította: Juhász Tibor – 2006 – Adatbázis- kezelés 1. Alapfogalmak.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Dr. Komenczi Bertalan Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Eger
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Adatstruktúrák Algoritmusok Objektumok
Eger /17. második félév Komenczi Bertalan
A képzőművészet-terápia
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
Komenczi Bertalan Információelmélet
INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I.
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
Dr. Komenczi Bertalan Eger első félév Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék INFORMÁCIÓ.
Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
Szimuláció a mikroelektronikában
Előadás másolata:

Információelmélet 7. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Komenczi Bertalan Az emberi agy mint információs rendszer

1. Bevezetés 2. Anyag, energia, információ 3. Az információfogalom értelmezései 4. Matematikai információelmélet. Bináris logika. Kódolás 5. Planetáris információs rendszerek 6. Információs folyamatok a molekulák szintjén 7. Az emberi agy mint információs rendszer 8. Információ, jel, jelentés a szemantikai információelméletben 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel 10. Információ és kommunikáció a társadalomban 11. Információrobbanás, virtuális világkönyvtár 12. Összefoglalás

Az információfeldolgozás második szintje A programot tartalmazó struktúra az agy neuronhálózata. (reprezentációk, modellek) dinamikus prediktív szimulatív nyílt program a környezetből íródnak be az információk kulturális programozás A program megjelenési formája A környezetet leképező modellek jellege engramok

Planetáris információs rendszerek Molekuláris információs rendszerek vs. kulturálisan programozható agyak  Az információs rendszerek első, molekuláris szintjének alapvonásai ismertek számunkra. A DNS-struktúrában megtestesülő genetikai programozás és az általa irányított és szabályozott folyamatok alapmechanizmusait az elmúlt fél évszázadban a molekuláris genetika felderítette.  Az információs rendszerek második szintjének, a kulturálisan programozható agyaknak a leírása sok vonatkozásban megközelíti a molekuláris információfeldolgozás esetében elért pontosságot és objektivitást. Az információk kódolásának és előhívásának (memória) konkrét mechanizmusait illetően ismereteink bizonytalanabbak, és magyarázataink egyre bizonytalanabbá válnak, ahogy közelítünk az ember ún. magasabb idegműködéseihez, a pszichikus információk világához, a tudatos elmeműködéshez.

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3. Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

Epigenezis és reprezentáció Első szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Kognitív architektúra I.

Epigenezis és reprezentáció Első szint Második szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori „kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés kulturálisan kialakult „állványzata” Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II.

Epigenezis és reprezentáció Első szint Második szint Harmadik szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori „kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés kulturálisan kialakult „állványzata” Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II. A jelen agykérgi „leképeződése”, a környezet aktuális ingermintázata, amely a rövid távú és a hosszú távú memória kölcsönhatásrendszerében realizálódik.

Epigenezis és reprezentáció Első szint Második szint Harmadik szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori „kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés kulturálisan kialakult „állványzata” Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II. A jelen agykérgi „leképeződése”, a környezet aktuális ingermintázata, amely a rövid távú és a hosszú távú memória kölcsönhatásrendszerében realizálódik.

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

Aktivációs mintázatok és szimuláció  A külvilág objektumainak tulajdonságai az idegsejtek sokaságának kapcsolódási mintázataiban „disztributív” módon kódoltak.  Az agy működése során megnyilvánuló aktivációs mintázatok az agyban decentralizált módon szerveződnek.  Az agy hipotéziseket formál a valóságról, és az így megkonstruált szimulációs modellt a kívülről felvett információk segítségével teszteli.  Az érzékszerveink által szolgáltatott egyszerű jelmintázatok az agykérgi sokdimenziós állapottérbe transzformálódnak, ott feldolgozásra kerülnek és az eredmény a számunkra megszokott és belátható, lineáris kauzalitás formájában prezentálódik.

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

Az agy-számítógép metafora Az agy-számítógép metafora illetve analógia jegyében alkotott magyarázó modellek szerint az emberi agy – akárcsak egy számítógép – információfeldolgozó szerkezet, és működésének megismeréséhez elsősorban az információfeldolgozásnak a részfolyamatait kell megértenünk. MUNKAMEMÓRIA interface1interface1 interface2interface2

2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

Agy és tudatosság 2.VILÁG 1.VILÁG Az emberi agy természettudományos képe egy rendkívül bonyolult elektrokémiai gépezetre utal, amely – a saját szerkezetében kódolt információk és szabályok alapján – determinisztikusan működik, és amelyben a szabad akarattal rendelkező, mindent átlátó és ellenőrző belső én illúzió, csupán a gépezet által kreált virtuális konstrukció. Szubjektív valóságészlelésünk szerint lelki jelenségeink az anyagi világtól különböző szellemi dimenzióval rendelkeznek, erre épülnek értékeink, döntéseink, morális felelősségünk és szabad akaratunk. Lélekkel rendelkező lényeknek érezzük magunkat, akik részesei egy anyagtalan, szellemi szférának, amelynek jelenségei csak a szubjektív tapasztalás számára hozzáférhetőek

A dualista felfogás értelmében az ember részese egy szellemi dimenziónak, amely a materiális világtól ontológiailag elkülönül. A dualizmus egyik változata az interakcionizmus – mint nevében is kifejeződik – kölcsönhatást tételez fel a két entitás között. What is mind? No matter. What is matter? Never mind.

1.2.Az információfogalom értelmezései I nformáció mint mintázat / alakzat / reprezentáció DNS genetikai kód fehérjemolekula 1. Az információtól az információs társadalomig

Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció neuronhálózat neurális aktivitás exogramok tudatosság 1.2.Az információfogalom értelmezései engramok 1. Az információtól az információs társadalomig Emergens tulajdonság?