INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I.

Az előadások a következő témára: "INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I."— Előadás másolata:

1 INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I.
Eger második félév Dr. Komenczi Bertalan INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I. Az információtól az információs társadalomig Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék

2 Információs forradalmak
Az információ Információs forradalmak Információs gépek Az információs társadalom Az információtól az információs társadalomig

3 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

4 Ontológiai naturalizmus !
1.1.Anyag, energia, információ Alapentitások A természettudományos módszer alaphipotézise a személytelen, anyagi felépítésű, objektív törvényeknek engedelmeskedő kozmosz, amelyről kísérletileg igazolható, objektív ismeretek szerezhetők. A világ természettudományos értelmezésében kulcsszerepet töltenek be olyan fogalmak, mint az anyag, az energia és az információ Módszertani naturalizmus ? Ontológiai naturalizmus !

5 1.1.Anyag, energia, információ
Az anyagfogalom értelmezése ANYAG A világ létezésével egybekapcsolt alapfogalom Az anyag attribútumai mozog kölcsönhat Az anyag szerkezete részecske, halmaz és fizikai mező Démokritosz John Dalton J. J. Thomson 1897 Komplementaritás Niels Bohr E= mc2 Tömeg –energia ekvivalencia

6 E= mc2 1.1.Anyag, energia, információ
Az anyag tulajdonságai A testek tömege és energiatartalma között kapcsolat van: az anyag ebben a két entitásban nyilvánul meg. E= mc2 Tömeg –energia ekvivalencia Az egyenlet által leírt kapcsolatnak megfelelően minden energiához tömeg és minden tömeghez energia tartozik. A tömeg és az energia nem egymást kizáró ellentétek, hanem ugyanannak az anyagnak a két megjelenési formáját képviselik.

7 1.1.Anyag, energia, információ
Az energia ENERGIA A munkavégző képesség mértéke Az energiaátadás iránya meghatározott: kiegyenlítődés történik, azaz a magasabb energiatartalmú részrendszer energiája csökken. Az energiaátadás során az adott energiafajta egy része minden esetben hőenergia formájában a környezetbe kerül.

8 1.1.Anyag, energia, információ
Az entrópia Az entrópia fogalmát Rudolf Clausius német fizikus vezette be 1865-ben. Nevéhez fűződik a termodinamika második főtételének egyik megfogalmazása is, amely szerint magára hagyott, zárt anyagi rendszerek entrópiája mindig növekszik – azaz bennük energiaszétszóródás, hőmérséklet-kiegyen­lítődés megy végbe, egyre rendezetlenebbekké válnak, és nem juthatnak vissza eredeti állapotukba.

9 1.1.Anyag, energia, információ
Az entrópia Az entrópia a makroszkopikus termodinamikai jelenségeknél megszabja a jelenségek lefolyásának irányát A termodinamika második főtétele Zárt anyaghalmazban olyan átalakulások mennek végbe, amelyeknek végeredménye a maximális entrópiájú állapot. ……….a makroszkopikus termodinamikai jelenségeknél mindig a nagyobb valószínűségű állapotok kialakulása felé történik a változás. Entrópia

10 A Maxwell-démon 1.1.Anyag, energia, információ
Az információ megszerzéséhez és továbbításához energiafelhasználás szükséges, amely entrópia növekedéssel jár. program döntési algoritmus irányítás Über die Entropieverminderung in einem Thermodinamischen System bei Eingriffen intelligenter Wesen Szilárd Leó, 1929

11 Információnövekedés 1.1.Anyag, energia, információ
Az informatika alapfogalma Másodlagos jelenség, a létalapját képező anyag és energia magasabb rendű származéka Elkülönül az anyag-energia létforma jegyeitől (… sem nem anyag, sem nem energia) de csak az anyag vagy energia valamilyen formájával közvetíthető Információnövekedés

12 1.1.Anyag, energia, információ
ANYAG NÉLKÜL NINCS SEMMI; ENERGIA NÉLKÜL AZ ANYAG MOZDULATLAN; INFORMÁCIÓ NÉLKÜL AZ ANYAG ÉS ENERGIA RENDEZETLEN,TEHÁT HASZONTALAN.

13 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

14 1.2.Az információfogalom értelmezései
(Hol jelenik meg?) Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik.

15 1.2.Az információfogalom értelmezései
(Hol jelenik meg?) Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik.

16

17 1.2.Az információfogalom értelmezései
(Hol jelenik meg?) Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik.

18 ? 1.2.Az információfogalom értelmezései
III. Az információ a mentális szféra attribútuma Az információ kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik. Akik ezt a felfogást képviselik úgy vélekednek, hogy mivel az információ interpretált létező, és ez az interpretáció az egyes emberek elméjében történik, ezért az információ értelmezési tartománya kizárólag a humán jelenségvilág lehet. A fizikai világ illetve más élő rendszerek információsnak tartott folyamatai csupán analógiák, antropomorf kiterjesztések. ?

19 Az információ mint alakzat
1.2.Az információfogalom értelmezései (Milyen formában jelenik meg?) Az információ mint alakzat Az információ mint üzenet

20 1.2.Az információfogalom értelmezései
Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció genetikai kód DNS fehérjemolekula

21 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
1.2.Az információfogalom értelmezései neuronhálózat tudatos tapasztalás neurális aktivitás 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

22 ? emergencia & evolúció vs ontológiai pluralizmus? neuronhálózat
tudatos tapasztalás és érzésvilág szubjektum elme pszichikum lélek szellem neuronhálózat engramok neurális aktivitás ? Natura non facit saltum ! Nicolai Hartmann Der Aufbau der realen Welt Unorganischem, Leben, Seele und Geist emergencia & evolúció vs ontológiai pluralizmus?

23 tudatosság 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
1.2.Az információfogalom értelmezései neuronhálózat tudatosság neurális aktivitás engramok exogramok 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

24 1.2.Az információfogalom értelmezései
Az exogramok mint információs alakzatok Az információs alakzatok harmadik csoportját a belső reprezentációk (engramok, pszichikus mintázatok) objektivációi, az emberi memórián kívülre helyezett, túlnyomórészt grafikus külső reprezentációs mintázatok, az ún. exogramok jelentik. Ezeknek a létrehozásához és értelmezéséhez mindig szükséges a tudatos emberi agy, illetve az ember által konstruált információ­feldolgozó artefaktum (számítógép, vonalkód-leolvasó stb.) Az ide tartozó alakzatok a pszichikus szférában generált tudások, valós és kitalált történetek, tervek, tények logikai összefüggések, modellek, hipotézisek, működési leírások stb. reprezentációi.

25 tudatosság 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
1.2.Az információfogalom értelmezései neuronhálózat tudatosság neurális aktivitás engramok exogramok 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

26 1.2.Az információfogalom értelmezései
Az alakzat- és üzenet modellt integráló artefaktumok Ezek az alakzatok nem csupán és nem elsősorban információk tárolására szolgálnak, hanem képesek szemiautomatikus vagy automatikus műveletvégzésre is. A külső szimbolikus tár dinamikussá válik: elkezdődik az agy műveletvégző, „komputációs” tevékenysége bizonyos elemeinek a „kihelyezése” (exokomputáció). A műveletvégzésre alkalmas információs alakzatok mai formája a nyomtatott áramköri lapka (chip), amelyben a sajátos mintázatokat szilíciumkristály felületére mart apró elektronikai alkatrészek képezik. A chipek vagy gépi úton kiolvasható adatokat (információkat) tárolnak (memóriachip), vagy egyszerű matematikai műveleteket sorozatának az elvégezését teszik lehetővé (processzorchip).

27 Az információ mint alakzat
1.2.Az információfogalom értelmezései (Milyen formában jelenik meg?) Az információ mint alakzat Az információ mint üzenet

28 Információ mint üzenet
1.2.Az információfogalom értelmezései Az információtovábbítás Shannon-Weaver modellje Üzenet Üzenet Információforrás Adó Vevő Rendeltetési hely Csatorna Jel Jel Kódolás Dekódolás Zaj Zajforrás Információ mint üzenet Claude Shannon

29 1948 1.2.Az információfogalom értelmezései
A Shannon-séma és a kibernetika fogalomrendszere Elhatároztuk, hogy az önműködő vezérlésnek, illetve a hírközlés elméletének az egész területét, akár gépről, akár emberről van szó, a kibernetika névvel fogjuk jelölni, amelyet a görög kibernétész, vagyis kormányos szóból képeztünk. 1948 Cybernetics or Control and Communication in the Animal and the Machine

30 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

31 Az információ mint üzenet
1.3.A információ kvantitatív megközelítése Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog állapotáról, vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, amelyeket egy vevő felfog és értelmez. Információ mindaz, ami kódolható és egy megfelelő csatornán továbbítható. Az információ mint üzenet

32 Jelrendszerek- jelkészletek
1.3. Az információ kvantitatív megközelítése Jelrendszerek- jelkészletek 0 1 Adenin Guanin Timin Citozin A Á B C D E É F G H I Í J K L M N O Ó Ö Ő P Q R S T U V Z X Y Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

33 Bináris logika 1.3.A információ kvantitatív megközelítése
„A bináris aritmetikában mindössze két szám, a 0 és az 1 használatos, és ezekkel az összes többi szám is leírható… és ami még fontosabb, az ezen alapuló kétértékű logikai rendszer.” Gottfried W. von Leibnitz Bináris logika „A bináris számításokat el lehetne végezni olyan géppel, amelyben nem lennének fogaskerekek.... A gépnek olyan tárolói lennének, amelyek bemenete egy zárható nyílás lenne. Ennek a nyitott állapota az 1-nek, míg zárt állapota a 0-nak felelne meg Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

34 Bináris logika 1.3.A információ kvantitatív megközelítése
ENIAC, 1944 First Draft of Report , 1945 von Neumann architecture „Meg kell azonban jegyeznem, hogy az imént felvázolt tízértékű jelölő nyilvánvalóan tíz kétértékű jelölőből álló csoportot testesít meg, tehát erősen redundáns..... Ugyanebben a keretben már négy kétértékű csoporttal is elérhetnők a kívánt eredményt... Kettes számrendszerben végezve a műveletet, … átlátszóbbá és szembeötlőbbé válik azok logikai jellege. Neumann János Bináris logika Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

35 1.3.A információ kvantitatív megközelítése
Információ mint üzenet A hírközlés szemantikai vonatkozásai műszaki szempontból teljesen közömbösek Az információtól az információs társadalomig

36 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

37 FÜSZIKÉ, PRAKTIKÉ, SZEMIOTIKÉ
A harmadik: ezt az ágazatot szemiotikének vagy a jelek tudományának lehet nevezni, amelyek között legszokottabbak a szavak… Ennek a feladata megvizsgálni azoknak a jeleknek a természetét, amelyeket az elme használ a dolgok megértésére vagy tudásának másokkal való közlésére 1690 1.4. Az információ mint jel és jelentés

38 Jeltipológia index ikon szimbólum kapcsolat hasonlóság hozzárendelés
Charles Sanders Peirce A jelek tárgyukhoz való viszonya kapcsolat index dinamikus kapcsolatban van az egyedi tárggyal, fizikai hasonlóság ikon nem egyedi tárgyakat, jelenségeket, dolgokat, hanem ezek teljes osztályát jelenti. hozzárendelés szimbólum a jel és a jelölt közötti kapcsolat konvencionális, esetlegesség vagy tudatos választás, megjelölés eredménye. Szemiotikus készség ! 1.4. Az információ mint jel és jelentés

39 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

40 „Információ” molekuláris rendszerekben?
1.5.Az információ szerepe az ember világában 1. Genetikai információ „Információ” molekuláris rendszerekben?

41 „Vitatnám azt az információfogalmat, amely a természetre is kiterjed
„Vitatnám azt az információfogalmat, amely a természetre is kiterjed. Mert mit is jelent az, hogy a DNS-ben információ van? A DNS összetett vegyület, amelynek vannak kémiai reakciói, és ezek többek között a sejtekben mindenféle folyamatokhoz vezetnek. Ez akkor információ, ha az ember lerajzolja egy papírra, és egy ábrát csinál arról, hogy ez a sejt miként működik. De ezzel a papírral nem lehet sejtet irányítani, illetve azt működtetni.

42 1.5.Az információ szerepe az ember világában
Itt egyszerűen arról van szó, hogy egy emberi modellt antropomorf módon terjesztünk ki a külvilágra, és azt úgy próbáljuk megérteni, hogy belegyömöszöljük a saját információkoncepciónkat. … Élesen meg kell különböztetni a természetre vonatkoztatható modelleket magától a modellezett természettől. A természetben nincs ilyen értelemben információ.” Csányi Vilmos

43 ? 1. Genetikai információ „információ” molekuláris rendszerekben
1.5.Az információ szerepe az ember világában 1. Genetikai információ „információ” molekuláris rendszerekben 2. Pszichikus információ ?

44 res extensa ! res cogitans ?
1.5.Az információ szerepe az ember világában A mentális modellekben kódolt belső reprezentációk a neuronhálózatok összetett kapcsolatrendszerére és aktivációs mintázataira vezethetők vissza. Ezek képezik a tudatossággal rendelkező emberi elme materiális alapját. Az agyműködésnek ezen a szintjén generált információkat pszichikus információknak szokták nevezni. res extensa ! res cogitans ?

45 Az ember szimbolikus aktivitásából eredő következmények
1.5.Az információ szerepe az ember világában Közvetlen tapasztalat-szerzés helyett szimuláció Szimbolikus világok létrehozása Az algoritmus varázsa A jövő gondolati tételezése Az ÉN és a VILÁG kettőssége Az ember nem a dolgokkal, hanem az azokat helyettesítő szimbólumokkal próbálkozik. A binokuláris térlátás kialakulásához kapcsolódó belső reprezentáció ( John Fremlin: Howw stereoscopic vision evolved? New Scientist, 1972). A belső térben a cselkvés szándékának leválasztása a konkrét végrehajtásról. Konrad Lorenz: Die Angeborenen Formen möglichen Erfahrungen A gondolkodási folyamatokat magától értődően térbeli dimenziókból vett képekkel és fogalmakkal jellemezzük! ( Az egyes dolgok létezéséhez anyagi, formai, mozgató és cél ok szükséges.) Az ember szimbolikus aktivitásából eredő következmények

46 ? A három világ elmélet 1.5.Az információ szerepe az ember világában
Karl Popper ? World 1. World 2. World 3. Manfred Eigen táblázata alapján (A játék, 1981, Bp. Gondolat, 304.o.)

47 tudás World 3 World 2 Világkép eszközök i n g e r e k World 1
1.5.Az információ szerepe az ember világában World 2 Információ mint alakzat Világkép értékek/hitek/attitűdök World 3 belátás/szimuláció/előrelátás tudás processzor-1 jelek reprezentáció, modellek információ szimbolikus kogníció szimbólum preszimbolikus kogníció ikon index Információ mint üzenet eszközök i n g e r e k processzor-2 jelek anyag/energia - állapotváltozás World 1