A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése Kovács Nikoletta ELTE TTK, geográfus

Hortobágy területén, az ohanti halastavak között található. Kunhalom: mesterségesen létrehozott halomszerű tájelem (sokféle funkció: sír-, lakó-, határ-,őrhalom).

Forrás:

A vizsgálatok helyszíne, eszközei A vizsgálatok 3 helyszínen történtek: 1. Halomtest – anyaga a halmot övező területről származik 2. Halomtest mellett – itt a talaj lepusztult, az alapkőzet felszínre kerülhetett, rajta új talajfejlődés indulhatott meg 3. Halomtesttől messzebb – a talajképződési folyamatok megszakítás nélkül zajlottak le A halomtest alatt konzerválódott az a több ezer éves talajképződmény, ami őrzi az egykori talajképződésre jellemző tulajdonságokat. Eszközök - Pürckhauer-féle szúróbotos mintavevő - kétkaros Styl spirálfúró

A fúrások morfológiai értékelése Halomtest A szint : cm-es, gyökerekkel jól átszőtt, morzsás szerkezetű B szint : cm-es, csernozjomra jellemző mészdinamika kultúrrétegek A paleo B paleo C : lösz alapkőzet A halmot övező talajok - magasabb térszíneken: csernozjom és réti talajok, A szint, állatjáratokkal átszőtt B szint, alapkőzetben vasszeplők, rozsdafoltok - mélyebb térszíneken: szolonyec típusú szikes talajok, alapkőzetben glejesedés A halmon a száraz füves pusztákra jellemző mezőségi talajképződési folyamatok dominálnak, mert mentesült a magas talajvízállás alól. A környezete azonban szikesedő. eltemetett szintek

A halom mechanikai elemzése A szelvény szemcseeloszlása egyenletes, fizikai talajfélesége a vályog. A halom szintjeiben az agyag (<0,002 mm) és a por szemcseméret az uralkodó, homok (0,02-2 mm) elhanyagolható % - ban szerepel. Agyagosodás, agyagvándorlás nem tapasztalható, tehát építése óta erős kilúgozás és mállás nem érintette.

Szerves anyag-tartalom Kétféle vizsgálat: - az összes szerves anyag mennyiségét izzítási veszteség alapján - humusz %-os mennyiségét Tyurin módszerrel Lefelé csökken a szerves anyag tartalma SzintÖsszes szerves anyag %Humusz % A7,193,43 B6,332,63 K1K1 6,362,46 K2K2 6,182,82 K3K3 5,342,37 A paleo 5,532,35 B paleo 4,591,50 C3,790,60

Kémhatás Gyorsan változó paraméter Jelzi a kilúgozást és a sófelhalmozódást Kétféle vizsgálat: - bidesztillált vizes - kálium-kloridos pH Mindkét esetben azonos tendencia az egyes szintekben: - a halom tetején kialakult új talajképződmény és a kultúrréteg felső szintje gyengén lúgos - mélységgel fokozatosan nő a pH-érték

Mészállapot Helyszínen 10 % -os HCl lecseppentése, laboratóriumban Scheibler-féle kalciméter CaCO 3 az A- és B-szintekben több mint 2%, a kultúrrétegben alig észlelhető. A halomtest alig tartalmaz meszet – az egykori talajfelszín sem tartalmazott. A feltalaj „visszameszeződésének” oka a kialakult növényzet gyökérzónái által megindított felfelé irányuló anyagáramlás. Nagyobb mennyiségben a B paleo és a C- szintben található mész, mert a területen lévő löszös üledék magas mésztartalommal rendelkezik.

Összegzés A halomtest környezetében csernozjom, réti és szikes talajok fordulnak elő. A halomtest csernozjomtalajra jellemző tulajdonságokat mutat. A halmon és eltemetett talajában mállás, agyagosodás, agyagvándorlás és savanyodás nem játszódott le. A halomtest körüli felhordási „gyűrű” szintén csernozjomra jellemző tulajdonságokat mutat, de arra nincs válasz, hogy ez a halomtest eróziójának vagy az új talajképződésnek az eredménye. Későbbiekben ennek megválaszolására ásványtani vizsgálatok szükségesek. Forrás:Földrajzi értesítő 52. évfolyam 1-2 füzet/ Old.