Réti Mónika, középiskolai kutató tanár, szakmai vezető.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Advertisements

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 5.5. Model Based Architecture módszerek BelAmI_H Spring.
A Grundtvig program: felnőttoktatási pályázatok a Tempus Közalapítvány kezelésében Várterész Flóra Budapest,
A tanári munka értékelése
Az iskolai dokumentumok
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
Dobbantó program. Kik vesznek benne részt? Országosan 15 iskola Tervezett: 22.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
E URÓPAI P EDAGÓGIAI IKT J OGOSÍTVÁNY EPICT tanfolyam a Calibrate projektben Kárpáti
ÚJ DIMENZIÓK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZERKEZETI, TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A LEONARDO KÍSÉRLETI.
FÖKIR Integrált Elektronikus Közoktatási Információs Rendszer TISZKIR Térségi Integrált Szakképző Központ Információs Rendszer Fővárosi Oktatástechnológiai.
Az iskolai könyvtár állománya
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Az UNESCO VI. Felnőttoktatási Világkonferenciájának előkészületei Brazília, 2009 Európai konferencia 2008 Budapest.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
SDT-monitor Informatikai eszközök alkalmazása a tanulási folyamatban Budapest, febr. 6.
A pedagógusok valós igényei, a digitális tananyagfejlesztés aspektusai Eger, október 12.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
Pedagógiai Értékelési Konferencia
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
Iskolai könyvtárak külföldön. Kezdetben közös fejlődés  USA és Európa – sz. közös fejlődés a közművelődési könyvtárakkal Németország, Dánia, Franciaország,
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Felnőttképzések a Természettudományi Múzeumban Dr. Vásárhelyi Tamás
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Tudományos konferencia Nyíregyháza Október
Kémia szakmódszertani kutatások a Debreceni Egyetemen Tóth Zoltán.
Primer tapasztalatok, Cardiff országos, állami ösztönzések (The Learning Country, Flying Start, stb.) önkormányzati feladat és erőforrás – többszektorú.
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Interplay of European, National and Regional Identities FP7-SSH, Partner teams from ten countries (Austria (leading partner IHS), Belarus, Germany,
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L
A Wlislocki Henrik Szakkollégium részvétele és tapasztalatai TÁMOP „A tudás disszeminációja.” Trendl Fanni.
Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Tanári kompetenciák október 6. Caroline Kearney
A tanárok autonómiája és felelőssége Európában EURYDICE jelentés Zoltán Katalin mb. irodavezető EURYDICE Magyarországi Képviselet.
A „soft law” hatása az oktatás és képzés szabályozására az európai integráció tükrében dr. Várnagy Péter egyetemi docens PTE FEEK.
IKT az informatikus könyvtáros képzésben az egri főiskolán Dr. Tóvári Judit főiskolai tanár Dr. Tóvári Judit főiskolai tanár.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Az IKT szerepe a kompetencia alapú oktatásban. THE EDUCATION INFRASTURCTURE IN HUNGARY I. The number of personal computers and users in educational institutions.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Workshop ‘International reflections’ Meghívott előadók: Maruja Gutierrez Diaz Tom Schuller Stephan Vincent-Lancrin Levezető elnök: Bodnár Viktória.
Az EU kutatói mobilitás programjához kapcsolódó HRS4R munkacsoportban való részvételhez kapcsolódó feladatok.
ELTE Innovációs Nap 2016 Innováció és partnerség az oktatási ágazatban: az ELTE PPK EDiTE-EJD H2020 programjának perspektívája és gyakorlata Halász Gábor.
Dávid Mária Online nemzetközi kurzusok a korszerű tanárképzésért Social Network in Teacher Education - Közösségi hálózatok a tanárképzésben Szakmódszertanos.
Tanórán kívüli tevékenységek gazdagítási lehetőségei Varga Attila február 4.
Information on the sources of information on the quality of education Hungary Daniel Horn research fellow MTA KRTK KTI and ELTEcon
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
Didaktika-II. M. Nádasi Mária. Kooperatív és Kollaboratív módszer.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Tantervelmélet Kaposi József.
Ez az előadás „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” („Innova kutatás” - OTKA/NKFIH azonosító: )
Állampolgári és közösségi részvétel Részben elméleti megközelítések
Tájékoztató az osztatlan képzésben tanuló Academic 1 vizsgával rendelkező angoltanár szakos hallgató számára február 13.
BETEKINTÉS AZ EURYDICE HÁLÓZAT
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
Az interdiszciplináris oktatás felé
Az interdiszciplináris oktatás felé
IRODALOMKUTATÁSI MÓDSZEREK Varga Attila Testnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola PhD II. évfolyam Témavezető: Dr.Kokovay Ágnes
Andrea Karpati, Eotvos University, Budapest
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L
Az SZMBK Intézményi Modell
Social Renewal Operational Programme
O5 AgroTeach 4.0 further training program for VET teachers
Előadás másolata:

Réti Mónika, középiskolai kutató tanár, szakmai vezető

Kik vesznek benne részt? University of Oslo Centre National de la Recherche Scientifique University of Copenhagen University of Bristol Université Rennes2 –Haute bretagne Leibniz Institute for Science Education (University of Kiel) HRTA – azaz mi Universidade de Santiago de Compostela Friedrich Schiller University of Jena

„The objective of Mind the Gap is to stimulate a more engaging and interesting science teaching based on principles of IBST so that more young people in general, and girls in particular, wish to pursue educations and careers in science and technology. We argue that if the science teaching shall succeed in meeting young people in their interests and concerns, we will need to examine and connect: The gap between theory and practice in inquiry based science The gap between teaching and learning The gap between research, policy and practice The gapbetween educational policies and in-service training The gap between instructional designs and preferable tools The gap between cognitive demands and available tools The gap between the culture of science and marginalized groups (including girls)”

IBST – kérdés alapú tanulás/tanítás 4 aspektus: Probléma alapú tanulás Kísérletek, gyakorlati foglalkozások Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba Érvelés, kommunikáció, párbeszéd

WP3 Scientific literacy – „a papíroktól az emberekhez és az osztálytermekbe” WP6 Szakmai fejlesztés, tanárképzés, tanártovábbképzés – német modell alapján WP5 ICT – modellezés, meglévő anyagok tesztelése WP2 a kérdés alapú tanulás megközelítése, keretei WP1 keretek WP4 kommunikáció, érvelés, vita a tanulásban

Miben vagyunk érintettek? WP1 –Kivel, hogyan dolgozunk együtt, ütemezés és elszámolás WP2 –a kérdés alapú tanulás megjelenése nemzeti tanügyi dokumentumokban, jelentősége és összehasonlítása WP3 –hogyan jelenik meg a kérdés alapú tanulás a közoktatásban és a társadalomban, mit tartanak jó gyakorlatnak, miért –milyen bizonyítékok vannak arra, hogy hatékonyan alkalmazzák –a különbségek feltárása, társadalmi vita kezdeményezése WP6 –Műhelymunka és konferencia a német módszer (SINUS) segítségével: mennyire működik más országokban, mennyire alkalmazható a kérdés alapú tanulással kapcsolatban, mennyire építhetők bele ezek a kereteibe

WP2 Strukturális leírás a rendszerről (pl. óraszámokat mi határozza meg, kötelező és választható modulok, kritériumok) ICT, tankönyvek szerepe tanulási/tanítási módszerek milyen elemek vannak a hivatalos dokumentumokban, amelyek CSAK a természettudományokra vonatkoznak mennyire nyitott vagy kötött a 4 alap szempont szerint mihez kötődik inkább (készségek/tartalom/kompetenciák) formális, informális oktatás illetve tanórai és tanórán kívüli tevékenységek vizsgálata Sürgős!

Elemzési szempontok: Fő irányelvek a pályázatban: Nemzeti rendszerek- National systems, Kultúrák és kapcsolatok - cultures & contexts Nemek közti esélyegyenlőség - Gender issues „Toborzás” - Recruitment issues

További szempontok national frameworks of science education (broad/narrow, hours, teachers competence, gender issues, specific recruitment actions) definitions of inquiry- based science education (implicit/ explicit) Norway: Nosy Parker how clearly defined (general/global vs. restricted/specified) (focus on attitudes/ disposititons) accompanying methodologies/ pedagogy levels of prescriptions (left to the professionals / prescribed?) levels of receipts /instruments/ procedures (NosyParker.no) levels of ’hands on’ activities prescribed (degree of exercises +++) outcomes? (prescribed goals & outcomes?) assessment systems? (supported with accompanying assessment systems)

Feladataink NAT (2007) elemzése még EGY, érdekes dokumentum választása (ami a tanárképzés szempontjából is meghatározó) –mennyire jelenik meg bennük az IBST, ICT –hogyan hívják az IBST-t, hol, milyen súllyal jelenik meg (szlogenek, kifejezések) –mit nevezünk tudásnak, természettudománynak –mekkora a tanári szabadság –nemzeti sajátságok, „toborzás” és nemek közti esélyegyenőség kérdései –milyen ajánlásokat, irányelveket ad a döntéshozóknak

2010

WP3 Hogyan jelenik meg a kérdés alapú tanulás a tanügyi dokumentumokban –Bizonyítékok a tantervben az IBST és a SciLit jelenlétére, ezek kapcsolata Empirikus adatok a részvevő országokból –Minisztériumi szintű interjúk –Interjúk a fontos kulcsszereplőkkel, érdekcsoportonként (stakeholders) –Interjúk több iskolában tanárokkal Jó gyakorlatok gyűjtése –Osztálytermi látogatások, felvételek –Óravázlatok, tervek, tanári vélemények, felvételek gyűjtése –Szándékok és gyakorlat összevetése – az IBST korlátai A különbségek és azonosságok elemzése Ezek okainak feltárása Társadalmi vita –Kerekasztal beszélgetés a kulcsszereplőkkel a WP3 tanulmánya alapján –Médiariportok, netes és sajtó megjelenés mind3 résztvevő országban –Konferencia a kulcsszereplők részére (mind3 országból)

Feladataink Szakirodalmi áttekintés a SciLit megjelenéséről (tanítás szempontjából fontos, tipikusan magyar, kulcsfigurák) Tantervek elemzése – vezérfonal!!! –1-1 tárgyon belül –1-1 tankönyv, program, tanterv alapján Áttekintés az oktatási rendszerünkről – statisztkai adatokkal A SciLit értelmezése nálunk –Azonos kérdőív (dánok) –Ennek alapján interjúk Összehasonlító tanulmányok –Osztályok választása (kritériumok: Dánia) –Kulcsszereplők kiválasztása az érdekcsoportokból –Megfigyelési protokoll Médiamegjelenésről gondolkodni Videófelvétel jogi hátteréről, lehetőségeiről informálódni

WP novemberig: Kérdés alapú tanulás Jó gyakorlatok őszétől: Társadalmi vita Média bevonása Bristol, konferencia

WP6 SINUS –11 modul, problémaközpontú –1800 iskola –Hálózat –Központjában TANÓRÁK vannak, nem általános szabályozási kérdések (NEM minőségbiztosítás) –Tanárokat felnőtt, értelmiségi, autonóm személyiségnek tekinti  ők dolgoznak a probléma megoldásán, a módszer a közös munkát segíti Mennyire működik ez ebben a projektben Alkalmas-e disszeminációra

SINUS Transfer – an effective model in Germany 11 modules Network- structure (within and between schools) Input from science education researchers

Feladataink SINUS kipróbálása (mintaként) Milyen tanárképzési/továbbképzési programok vannak, milyen elégedettég (kérdőívek) KONFERENCIA SZERVEZÉSE BUDAPESTEN – április Cikk, szimpózium Konferencia másik európai országban

Konferencia Budapest április

Ütemezés Papírmunka – WP2, WP3 –novemberig lezárul a jelentés része!!! Gondolkodni WP3 kérdésein –Szeptembertől konkrét feladatok Konferencia előkészítése Lehetőségek iskolák bevonására a WP6-ba –Ősszel megbeszélés, fordítás, majd konkrét feladatok