A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ÉS A közép dunántúli vízügyi igazgatóság SZAKMAI FÓRUMA Felszíni vizek minősége és terhelés csökkentési intézkedések a Balaton részvízgyűjtőn Clement Adrienne (BME)

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT ÉS VÍZMINŐSÉG

A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA Hipertróf Eutróf Mezotróf Oligotróf Beavatkozások előtt Beavatkozások után

Tápanyagterhelés változása Zala Összes P anyagáram idősora a torkolatnál (Fenékpuszta, 1977-2013)

Kommunális Szennyvízbevezetések Kommunális szennyvíztisztítók 36 db. szennyvízbevezetés a részvízgyűjtőn Tisztított szennyvíz kivezetések (Siófok – Sió, Balatonlelle – Koppány, Balatonfüred, Balatonfűzfő – Veszprémi-Séd, Balatonfőkajár – Cinca) Terhelés – hatás elemzés (vízminőségi modell): 1 jelentős terhelést okozó (+ átvezetések) 10 fontos terhelés Alap: szennyvíztelepek bővítése, korszerűsítése 5 KEOP (2015) 3 25/2002 kr. szerinti bővítés (2015) Kieg. alap: P határérték szigorítás (7 telep)

Kommunális Szennyvízbevezetések SZENNYVÍZTISZTÍTÁS (FOKOZOTT P ELTÁVOLÍTÁS) ÉS A SZENNYVIZEK KIVEZETÉSE A VÍZGYŰJTŐRŐL Szennyvíz eredetű P terhelés (tonna/év) 1980-85 2002 2012 2027 (cél) Közvetlenül a tóba 30 1 0,9 1,1 Vízfolyásokon keresztül 45 10 9,7 5,8 Kivezetés a vízgyűjtőről Fokozott P eltávolítás

Kistelepülések (< 2000 LE) szennyvízkezelése Kiemelt üdülőkörzet 180 településből: 136 település a Szennyvíz Programhoz kapcsolódóan 2015-ig; 44 település a NMP-be nem tartozik, ebből: 11 településen gyűjtőhálózat üzemel, 5 településen ROP keretében valósul meg a beruházás (Balatonhenye, Köveskál, Mindszentkálla, Monoszló, Szentbékkálla) 8 településen megvalósult a beruházás a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának keretében (Gétye, Nyim, Óbudavár, Balatoncsicsó, Dióskál, Szentjakabfa, Tagyon, Salföld), Hátralévő feladat: 20 db településen - BKSZP (2018)

TERÜLETHASZNÁLAT Zala Balaton közvetlen

diffúz terhelés: Moneris modell eredményei

Fokozottan erózió érzékeny terület a vízgyűjtőn: 18 ezer ha

Talajerózió Az Zalai dombvidéken és az eséssel rendelkező északi és déli vízgyűjtő kisvízfolyásain nagymértékű az erózió a talaj szerkezetének következtében. A vízgyűjtőn kiemelt szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A jelenleg magánkézben lévő művelt területeken a kedvezőtlen fekvés és nem megfelelő talajvédelmi beavatkozások miatt jelentős az erózió mértéke. A szőlőtermeléshez kapcsolódó intenzív műtrágya felhasználás az ország többi területeihez hasonló ütemben és mértékben változott, napjainkra a ’80-as évekbeli felhasználáshoz képest 80-90%-os a visszaesés. Balaton alegység VGT (VKKI, 2010)

diffúz terhelés csökkentése Terhelés hatása: 27 víztest vízgyűjtőn (30%) Intézkedések: Mezőgazdasági területeken erózióvédelem Természetes erózió csökkentése Belterületeken vízvisszatartás, tisztítás Belvíz visszatartás Partmenti védősávok Szabályozás Támogatások területi prioritása Jó gyakorlatok

KIS-BALATON TÁROZÓK KBVR I.: 1985, KBVR II. részlegesen: 1992 Teljes terület üzembe helyezése: 2014 (KEOP projekt) Vízminőségvédelem és természetvédelem Rugalmas üzemirányítás lehetőségének megteremtése Balaton Ingói-berek Hídvégi-tó (KBVR I.) Fenéki-tó (KBVR II.)

Belterületi csapadékvíz Mintavétel Víz-hozam Lefolyás: P terhelés: Árhullámok Lefolyással közvetített tápanyag terhelés Mintaterületi vizsgálatok (Clement és mtsai, 2004-2007) Csapadékvíz elvezetés → Csapadékvíz gazdálkodás (belterületi lefolyás szabályozás, vízvisszatartás figyelembe vétele a városrendezési tervekben) Torkolati művek, sankolók, szűrőmezők

Vízminőség javító kotrás (lepelkotrás) a keszthelyi medencében Időszak: 1992-2003 Összes terület: 1283 ha (terv: 2500 ha) Forrás: KDT Vizig A kotrás hatása – Hatékony volt-e a kotrás a belső P terhelés csökkentésére? Az erősen meszes balatoni üledékben a mozgékony P természetes elöregedésének sebessége meghaladta a lepelkotrásét, A hatékonyságot a lekotort terület gyors feliszapolódása is rontotta. Istvánovics és mtsai., 2003

Vízszintcsökkenés vízminőségi - ökológiai hatása Somlyódy és mtsai (MTA kut.csop. 2003): Szükséges-e a vízpótlás? Vízpótlás nem javasolt A tó vízháztartási mérlege hosszú távon pozitív (klímaváltozás!) Vízszintszabályozás módosítása (max. vízszint emelése) Nyomonkövetés, monitoring – felkészülés és alkalmazkodás MTA BLKI (2007): A vízszintváltozás hatása a Balaton ökológiai állapotára Ökológiai szempontból a vízpótlás nem szükséges A változó vízszint a tó élővilágára, különösen a nádas állományra kedvező Kotrás és hínárirtás szükség esetén Újragondolás a legfrissebb tudományos ismeretek alapján. Cladophora glomerata Vízállás változása (2000-2011) www.vizadat.hu

Konklúziók A terhelés csökkentését szolgáló intézkedések eredményeként a Balaton vízminősége jelentősen javult … de a jó állapot megőrzése és a távlati cél elérése érdekében a beavatkozásokat folytatni kell! Kistelepülések szennyvízprogramjának folytatása (a programszerűen telepített egyedi kisberendezések tapasztatait figyelembe véve!) Szigorú P határérték fenntartása a szennyvízkibocsátókra Diffúz terhelés további mérséklése: erózióvédelem (szántók, szőlő-gyümölcs és természetes erózió is!) Belterületi vízrendezés - csapadékvíz gazdálkodás (pályázati kritériumok módosítása szükséges) Kis-Balaton rugalmas üzemeltetése Kutatás és mérések

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!