A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási kérdései speciális területi FÓRUM Fejlesztési elképzelések a Duna-Tisza közi Hátság térségében a klímaváltozásból eredő hatások enyhítésére, a vízhiányos ökológiai állapot javítására Magyar Emőke 2015. 08.27. Baja

A Feladat: VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE A DUNA-TISZA KÖZI HÁTSÁG VÍZHIÁNYOS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN OVF közbeszerzési kiírás - KEOP-7.9.0/12-2013-0011 - nyertes Homokhátság 2014. Konzorcium: Stratégiai projekt előkészítő dokumentáció (Koncepció) SKV (ÖKO Zrt.) Elvi vízjogi engedélyes tervek Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok Engedélyek beszerzése Pályázat elkészítése (KEHOP) A hátságnál nagyobb terület (két folyóvölgy is része) – 171 település

A Koncepció alapcélja: A Homokhátság ökológiai állapotának javítása Az alapcél mellett az alábbi szempontokat kellett vizsgálni: térség megtartó képessége természetvédelem, környezetvédelem hagyományos tájgazdálkodás modernizációja vízgazdálkodás (belvízelvezetés, belvíztározás stb.) mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés, talajvízdúsítás, tógazdaságok stb.) lakossági- ipari vízellátás és esetleges katasztrófa helyzeti víztározás rekreáció, üdülés, sport vízerő hasznosítás Tisza-völgyi vízpótlás vízi közlekedés

Homokhátság legfontosabb Vízgazdálkodási Jellemzői Vizsgálandó terület = Homokhátság: az Alföld Duna-Tisza közötti része, Budapest és Szeged között egy 120-150 km hosszú és mintegy 90 km szélességű téglalap alakú terület A két folyó közének közepét a magas hátság foglalja el, a hátság északi és déli vége magasabb, a középső része nyeregszerűen behajlik A Homokhátság önálló beszivárgási egység, természetes talajvízkészlete kizárólag a csapadékból származik A Homokhátságnak természetes víz- folyásai nincsenek, vízrendszerét alap- vetően a mesterséges belvíz-levezető csatornák alkotják

A szárazodás Jelei és okai Klímaváltozás Emberi beavatkozások: a hátság magasabb részéinek belvízrendezése vizes élőhelyek eltűnése (a szikes tavak száma 1951-2001 között 230-ról 37-re csökkent ) Vízkitermelés (legális, illegális) Nem adekvát, túlzott vízfogyasztású tájhasználatok Aszály szélsőséges kártételei Homok-hátság gerincközeli területein, ugyan-akkor a belvízkárok növekedése az alacsonyabb területeken, a folyó-völgyekben Talajvízszint süllyedés és ennek tartós fennmaradása a meteorológiai viszo-nyok, az emberi beavatkozások együttes, egymást erősítő hatása Talajvízszintek

Talajvízszint változás tendenciája Magasabb területeken jelentősebb talajvízszint csökkenés, FAVÖKO károsodása

jelenlegi állapot, mint a kezelendő probléma

Alapvetések a beavatkozásokhoz Az állapotjavítás természeti, gazdasági és emberi erőforrások egyidejű alkalmazásával – illetve szempontjainak figyelembevételével – lehet eredményes; Bármilyen intézkedés és beavatkozás csak a fenntarthatósági szemlélet bázisán történhet; a VKI elveivel összhangban; Évtizedek hibás gyakorlata következményeinek csökkentése, a természeti rendszerek önszabályozó képességének helyreállítása csak hosszú időszak (évtizedek) alatt lehet megoldható; A természeti rendszerek működésének helyreállítása növeli a térség ökoszisztéma-szolgáltatásának mértékét, javítja a természetes rendszerek változásokhoz való alkalmazkodóképességét, ezáltal növeli a térség eltartóképességét; A jó ökológiai állapot meghatározója az ember, így az állapot javulása az érintett lakosság számára is érzékelhető, és értékelhető kell, hogy legyen.

A Koncepció CÉLjai 1.

A Koncepció CÉLjai 2. A projekt előkészítő dokumentáció célja a Duna-Tisza köze, vízhiánnyal összefüggő problémáinak feltárására alapozva olyan Koncepció kidolgozása, ami a természeti, gazdasági és társadalmi fenntartható-ságot középpontba emelve szolgálja a megélhetési feltételek javítását, a térségi felzár-kóztatást, a jobb társadalmi kohézió megteremtését, a vízgazdálkodás által biztosított lehetőségek optimális kihasználása révén

Ökológiai vízhiány Az ökológiai vízhiány alapvetően két részből tevődik össze: a természetes- (pontosabban már csak természetszerű-) és a mesterséges- (kultúr-, agrár -) ökoszisztémáknál mérhető vízhiányból Célunk az így meghatározott – tágabban értelmezett - vegetációs vízhiányt csökkenteni, illetve megszüntetni. A Homokhátság problémája nem alapvetően - és főként nem kizárólag - vízgazdálkodási probléma. A Koncepció nem tudja megoldani a terület összes társadalmi-gazdasági problémáját, csupán a problémák egy szegmensének - a vízgazdálkodási gondok, feszültségek - enyhítését tűzheti ki célul, ezzel is elősegítve a Homokhátság társadalmi-gazdasági fejlődését és megtartó képességének javítását.

lehetséges beavatkozási FOKOZATOK 1. Víztakarékosság, a természeti adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása (ésszerű víz és tájhasználat, nem lehet cél a pazarló vízgazdálkodás támogatása, konzerválása – nem szerkezeti beavatkozások: jogszabály módosítás, támogatási és ösztönző rendszer változtatása, víztakarékos műszaki megoldások szorgalmazása, stb.) II. Vízvisszatartás (a belvízelvezetés kedvezőtlen hatásainak területileg differenciált korrekciója) III. Vízpótlás (külső vízforrásból, mivel ez eddigi tapasztalatok szerint a takarékosság és visszatartás önmagában nem elegendő) Víztakarékosság, vízmegőrzés emberi beavatkozások következmé-nyei befolyásolhatók Természeti okokra visszavezethető problémák külső vízpótlás RUGALMAS TÉRSÉGI MEGOLDÁS KERESENDŐ !víztakarékosság, -visszatartás a teljes területre! !vízpótlás a legproblémásabb területekre = célterületek!

lehetséges beavatkozási FOKOZATOK 2.

Célterületek - Probléma oldalról fókuszterületek Ökológiai Célterületek - Probléma oldalról fókuszterületek Ökológiai Agroökológiai

Célterületek – Lehetőség oldalról vízgazdálkodási szempontok Vízpótlási források lehetősége: vízbeszerzés forrás távolság, tengerszint feletti magasságkülönbség, rendelkezésre álló vízmennyiség – Duna és Tisza (mennyiségi oldalról inkább a Duna) Koncepció: regionális – Duna, lokális Duna, de alapvetően Tisza (keleti mintaterület, Gerje-Perje rendszer, VIZIG ROP projektek) Vízszétosztási lehetőségek: rendelkezésre álló csatornák felhasználása, kiegészítése, új csatorna hossz minimalizálása Koncepció: vízszétosztó Hátsági-főcsatorna (Északi és Déli ága) Víztározási potenciál növelésének lehetősége: természetes, vagy mesterséges tározási lehetőség rendelkezésre állása Koncepció: minden rendelkezésre álló és lehetőséget biztosító korábbi tó, mélyület igénybe vétele Vízminőségi szempont: a vízszétosztás teremtsen lehetőséget a mennyiségi problémák mellett minőségiek megoldására is Koncepció: előnyben részesülnek az olyan vízpótlási lehetőségek, melyek esetleges terhelések esetén hígítóvizet biztosíthatnak Hatékony elszivárogtatás szempontja: homoktalaj miatt a tározott, illetve pótolt víz egy része eleinte jórészt elszivárog – közvetlen talajvízutánpótlást jelent Koncepció: az elszivárogtatás a leghatékonyabban a legmagasabb, a peremektől távol levő területek valósítható meg, illetve ahol az elszivárogtatott víz egy része a felszínre kerül (peremi belvízöblözetek, kapcsolódó síkvidéki felszínek) Kapcsolódó hatásterületek: ne csak a célterületekre legyen víz juttatható, hanem minél nagyobb más területekre is (kapcsolódó terület)

A beavatkozások konkrét célkitűzései A Koncepcióban kijelölésre került célterületeken és mintaterületeken lehetőség szerint minden természetes (illetve természetszerű) ökoszisztéma, továbbá minden ésszerű (táji adottságoknak megfelelő) kultúrökoszisztéma vízigényének kielégítése A célterületekhez közvetlenül kapcsolódó területek vízigényének részleges és időszakos kielégítése, fontossági sorrendben, a rendelkezésre álló készletek mértékéig A célterületeken az ésszerű tájhasználatra való áttérés előrehaladtával egyre több víz maradhat a közvetlen kapcsolódó területek vízpótlására A célterületekhez közvetetten kapcsolódó területek számára pótvíz biztosítása kivételes esetekben, alapvetően a vízminőségi kárelhárítás érdekében. Ez a harmadik célkitűzés - prioritás tekintetében - esetenként akár meg is előzheti az elsőt.

A választott megoldás alapjai A legnagyobb hiány a gerincen azonosítható Megoldás: É-D-i irányú főcsatorna A nyereg miatt, két önálló szakaszból (É-i és D-i) kell állnia A Ny-K-i irányú csatorna (DTCS) nem oldaná meg a magas-hátság vízhiányát és környezeti szempontból súlyosan kifogásolható (esetleges egyéb előnyei ugyanakkor nem aktuálisak: vízerő hasznosítás, Tisza vízpótlás, hajózás) Vizsgálandók a pótvízként alkalmazható források (ne exportáljuk a vízhiányt, vízminőség, beruházási igény és energiaköltség) – megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állása a vízpótlási időszakokban Lehetőség szerint olcsó villamos energia rendelkezésre állása (5 – 6 MW - cca. 1,1 milliárd Ft/év), mivel jelentős a szükséges vízemelés (gerinc 140,0 - 145,0 mBf, vízforrás 76,0 - Tisza-dél, 96 mBf - Dabas)

Koncepció Célterületei 1. célterület: Részben a Bugaci pusztát, részben a Dong-ér térségének alacsonyabb és vízben gazdagabb térszíneit foglalja magába (Bugac-pusztaháza, Bugac, Móricgát, Szank, Jászszentlászló, Petőfiszállás és Csengele, érintve Kiskunfélegyháza és Pálmonostora határainak kis részét) - elsődleges célja az ex lege lápokon és szikes tavakban való vízvisszatartás. 2. célterület: Kiskunhalas és Baja között, a Homokhátság déli magasabb vonulatának gerince (Imrehegy, Császártöltés, Hajós, Érsekhalma, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Kunfehértó és Kiskunhalas határát érintve), ahol a legjelentősebb a talajvízszint-csökkenés - elsődleges cél a vízgazdálkodási helyzete további romlásának megakadályozása 3. célterület: Homokhátság határán Turjánvidék és Őrjeg találkozásánál (Fülöpszállás, Dunatetétlen, Soltszentimre, Harta, Akasztó, Dunapataj, Szakmár, Öregcsertő és Homokmégy – elsődleges cél az értékes, védett területek élő-helyeinek megőrzése, fejlesztése vízpótlás nélkül, csak vízvisszatartás figyelembe vételével (mintaként szolgálhat a sok vízzel való megfelelő bánásmódra is) 4. célterület: Homokhátság északi, magasabb vonulatának gerince (Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Felsőlajos, Lajosmizse, Csemő, Ladánybene és Nagykőrös) – elsődleges cél itt is a további talajvízcsökkenés megakadályozása, továbbromlás megállítása

Koncepció által elérhető területek Célterületek (sötét narancssárga) Mintaterületek (zöld) Közvetlen kapcsolódó területek (világos narancssárga) Közvetetten kapcsolódó, integrált (VIZIG ROP projektek) területek (világos kék) – Homokháti vízpótlás II. és III. ütem (ATIVIZIG); Körös-éri-főcsatorna tározási lehetőségeinek bővítése; Gerje-Perje belvízöblözetek főmű-veinek természetbarát, vízvissza-tartáson alapuló vízrendezése; Peitsik-éri belvízcsatorna mederfej-lesztése az 1+250-2+045 szelvények között (KÖTIVIZIG); Baja-Bezdáni csatorna rekonstrukció; Bácsborsódi-tározó fejlesztése (ADUVIZIG)

regionális vízpótlás Műszaki elemei: Gerinc környezetében kialakítandó vízszétosztó főcsatorna (északi szakasz: Kecskemét felett; középső szakasz Dánszentmiklós – Kecskemét között; déli szakasz Kecskemét – Csávoly között) Betáplálás: DTCS keleti végpontja Dabas térségében és DVCS Hajós környéki vízkivételi szivattyúteleppel Meglévő tavakban és mélyületekben történő vízvisszatartás-víztározás (60 tó – közel 40 M m3 – 15 M m3 a célterületeken )

Koncepció vízpótló megoldása hátsági főcsatorna Tározórendszer

Műszaki adatok Alapvetően a felszíni vízhiány csökkentése Új létesítmények azonban - a fejlesztő szándékától független módon – a beavatkozási területek felszín alatti vízháztartását (főként az első 3-5 évben, igen intenzív szivárgás által), és mikroklímáját (főként nyári időszakban párolgás által) is kedvezően fogják befolyásolni A szerkezeti beavatkozások keretében: kb. 12,0 m3/s többletvizet emelünk a hátságra ebből 7,5 m3/s nagytérségi rendszerek (É-i = 2,5 m3/s, D-i 5 m3/s) 4,5 m3/s lokális rendszerek keretében (főként a Tiszából, a keleti és délkeleti középmagas területekre

Az északi vízszétosztó rendszer 2,5 m3/s

Hátsági főcsatorna Északi ága

A déli vízszétosztó rendszer 2,5 m3/s

Hátsági főcsatorna Déli ága

A tervezett fejlesztések eredménye 1. Aszályos évben is pótolható a hiányzó csapadék-mennyiség 60-70%-a.

A tervezett fejlesztések VÁRT eredménye 2. A vízhiány csökkenése Aszályos évben a hiány kb. 60%-ka pótolható a célterületeken, ami nem rossz eredmény, annál is inkább, mert ez az ökológiai vízigény 85%-os kielégítését jelenti (természet + vízpótlás). Ökológiai hatások A beavatkozással kiemelten érintett Natura 2000 területek esetében várható: a jelölő élőhelyek kiterjedése csökkenésének megállítása. a jelölő élőhelyek természetessége csökkenésének megállítása. a jelölő és védett fajok állományainak stabilizálódása. Vízminőség javító hatások (Haváriák esetén higítóvizek biztosítása, átöblítés lehetősége) A kezdeti beszivárgás és a vízpótlás talajvízszintekre gyakorolt emelő hatása Mezőgazdasági hatások: Javíthatja a talaj agro-ökológiai potenciáljának, illetve a terület aszálytűrő képességét Egyéb: turizmus, emberi egészség, foglalkoztatás stb.

Stratégiai Környezeti Vizsgálat értékelése Környezeti és fenntarthatósági szempontból kedvező a kép A Koncepció megvalósulása a hátság vízgazdálkodási helyzetét feltétlen javítja, ökológiai szempontból legalábbis mozaikosan és hosszabb távon jobb állapot alakulhat ki Ennek azonban számos előfeltétele van, amit a Koncepció és az SKV-ban megfogalmazott nem szerkezeti intézkedések – elsősorban a víztakarékosság és a tájhasználatváltás – elindítása Tassi zsilip elkészüljön (RSD a megfelelő vízmennyiséget tudjon biztosítani, üzemeltetés, vízpótlás folytonosságát garantálni lehessen) szükséges energia a lehető legolcsóbban, megújuló energiaforrásokból rendelkezésre álljon

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!