A VKI SZERINTI MENTESSÉGEK ALKALMAZÁSA A VKI 4 A VKI SZERINTI MENTESSÉGEK ALKALMAZÁSA A VKI 4.7 cikkely adta mentességi lehetőségek, avagy amit eddig nem alkalmaztunk Tahy Ágnes

Mentesség keretei – mit ír elő a VKI? Végre kell hajtani a felszíni és felszín alatti víztestek állapota romlásának megakadályozásához szükséges intézkedéseket: Felszíni vizeknél intézkedni kell az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatosan csökkentése, illetve a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása érdekében Felszín alatti vizeknél a szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartósan növekvő tendenciájának megfordítása és felszín alatti víz kitermelése és utánpótlódása között az egyensúly biztosítják érdekében kell intézkedni Meg kell védeni, javítani, és helyre kell állítani az összes felszíni (a mesterséges és az erősen módosított is) és felszín alatti víztestet 2015-ig el kell érni a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a kapcsolódó védett területek jó állapotát

Mentességek és kivételek, DE… A mentességek alkalmazása során biztosítani kell ne zárja ki, vagy veszélyeztesse állandó jelleggel ugyanannak a vízgyűjtő kerületnek valamelyik másik víztesténél a VKI célkitűzések teljesítését, legyen összhangban az egyéb európai közösségi környezeti szabályokkal. a védelemnek legalább ugyanazt a szintjét, mint a meglévő európai közösségi joganyag (különösen védett területek).

Felszín alatti víz – mentességek 11. cikk (3 ) j) pont engedélyezhető a geotermikus célokra használt víz visszasajtolása ugyanabba a víztartóba, ahonnan kivették engedélyezhető az alábbi bevezetések, feltéve, hogy nem veszélyeztetik az adott felszín alatti víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérését szénhidrogén bányászati víz visszasajtolható azokba a rétegekbe, ahonnan azt kitermelték, vagy a természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani közegekbe. A visszasajtolt víz nem tartalmazhat más anyagokat, mint amelyek a bányászatból származnak a természetes gáz vagy a cseppfolyósított földgáz besajtolása tárolási céllal természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani közegekbe bányákból, vagy a mérnöki létesítmények építésével vagy fenntartásával kapcsolatosan kiszivattyúzott víz visszasajtolása a talajon vagy a talajban végzett építési és mérnöki munkák közvetlen kapcsolatban a felszín alatti vízzel kis mennyiségű anyag bevezetése tudományos céllal a víztestek jellemzése, védelme vagy helyreállítása érdekében, szigorúan szükséges mennyiség mértékéig

Felszíni víz mentesség – hidromorfológia 4. cikk (3) mesterségessé vagy erősen módosítottá lehet nyilvánítani egy víztestet hidrológiai és morfológiai visszaváltoztatása a jó ökológiai állapot érdekében jelentős kárral jár az alábbiak valamelyikére tágabb környezet hajózás tározás (cél pl. ivóvíz, energia, öntözés) folyószabályozás, árvízvédelem, területi vízrendezés fenntartható fejlesztési tevékenységek hasznos célkitűzések más ésszerű módon, környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldással nem érhetők el VGT-ben az okokat ismertetik és hatévente felülvizsgálják

Mentesség – határidő 4. cikk (4) A 2015-ös határidőt meg lehet hosszabbítani a jó állapot fokozatos elérése érdekében, feltéve víztest állapotában nem következik be további romlás határidő ésszerű módon nem érhető el műszaki megvalósíthatóság miatt aránytalanul költséges lenne természeti viszonyok nem teszik lehetővé VGT-ben a határidő meghosszabbítását okait közlik, és megmagyarázzák halasztás legfeljebb 2*6 év lehet, kivétel ha természeti viszonyok miatt lehetetlen VGT tartalmazza az intézkedéseket és ütemezését

Mentesség – gyengébb célkitűzés 4. cikk (5) kevésbé szigorú környezeti célok elérését is ki lehet tűzni, ha az emberi tevékenység olyan mértékben befolyásolta a természeti viszonyok olyanok célkitűzések nem valósíthatók meg, elérésük aránytalanul költséges az alábbi feltételek mindegyike teljesül nincs környezeti szempontból jelentősen jobb megoldás, és nem aránytalanul magasak a költségek biztosított a lehető legjobb állapot elérése nem következik be romlás VGT-ben az okokat ismertetik és hatévente felülvizsgálják

Mentesség – előre nem látható esemény 4. cikk (6) állapot időszakos leromlása lehetséges, ha az kivételes vagy ésszerűen előre nem látható természetes ok vagy vis major eredménye (árvíz, aszály, baleset), ha minden megtettek az állapotromlás megelőzésére VGT-ben meg kell határozni a kivételessé vagy ésszerűen előre nem láthatóvá nyilvánítás feltételeit VGT tartalmazza a kivételes körülmények között teendő intézkedéseket, kárelhárítási intézkedések nem veszélyeztetik a víztest minőségének helyreállását a körülmények rendeződését követően eseményeket évente számba kell venni kármentesítést végre kell hajtani a lehető legrövidebb időn belül következő VGT-ben be kell számolni az intézkedésekről

Mentesség – „újdonság” 4. cikk (7) FELSZÍNI VÍZTEST FIZIKAI jellemzőiben, vagy FELSZÍN ALATTI VÍZTEST VÍZSZINTJÉBEN történő új változás miatt meghiúsul: a felszín alatti víz jó állapotának elérése, a felszíni víztest jó ökológiai állapota/potenciálja elérése, egy felszíni/felszín alatti víztest állapotromlásának megelőzése

Mentesség – „újdonság” 4. cikk (7) ÚJ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG miatt válik lehetetlenné annak megelőzése, hogy egy felszíni víztest kiváló állapotának jó állapotúra romlása bekövetkezzen Állapotértékelés szabályai miatt a nem jó hidromorfológiai állapot csak a kiválót ronthatja le jóra (további osztályrontást nem okoz a hidromorfológiai minősítés)

4.7 cikk alkalmazásának feltételei CSAK hidrológiai, vagy morfológiai állapot romolhat minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklésére VGT-ben az okokat ismertetik és a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják a cél elsőrendű közérdek, és/vagy a környezeti előnyöket felülmúlják az új változások vagy módosulások miatt jelentkező előnyök műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nincs jobb környezeti változatot jelentő megoldás

Stratégiai környezeti vizsgálat SKV rendelet (2/2005 (I.11.) Korm.) 2014.04.02-től kötelező SKV-t készíteni minden olyan tervre/programra, amely jelentős káros hatással lehet: Natura 2000 területre vagy a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet alapján kijelölt víztestekre vagy VKI védett területekre (ivóvíz, fürdővíz, nitrát, tápanyag) Az SKV tartalmi követelményei ezen túl lényegében nem változtak. SKV célja, hogy bemutassa a döntéshozónak a jelentős és káros környezeti hatásokat „A terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, illetőleg előterjesztésekor figyelembe kell venni a környezeti értékelést, valamint a környezeti vizsgálat során kapott véleményeket és észrevételeket”

Környezeti hatásvizsgálat KHV-rendelet (314/2005(XII.25.) Korm. r.) 2014.04.02-től KHV-t kell készíteni minden olyan víztestbe történt beavatkozásra is, amely annak állapotromlását okozhatja. VKI mentesség, ha csak hiromorfológiai állapot romlik – mert akkor nem lesz emiatt rosszabb jónál az ökológiai állapot. Először azt kell bebizonyítani, hogy másik ökológiai állapotot befolyásoló elem nem romlik. Állapotromlás megítéléséhez ismerni kell a VKI hatáselemzés és állapotértékelés módszerét is!

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS ÉS VKI 4.7 Álatálában One out all out szabály De VKI 4.7-nél elemenkénti vizsgálat, ha - hidromorfológián kívül - bármelyik romlik egy osztályt, akkor romlik az állapot – nem lehet ezt a mentességet alkalmazni (EU Bíróság jogegységi ajánlása alapján)

a közérdek bemutatása (még nem az igazolása!) és KHV ELŐZETES SZAKASZ Már az előzetes vizsgálati fázisban szükséges a közérdek bemutatása (még nem az igazolása!) és társadalmi-gazdasági előnyök bemutatása (költség- haszon elemzés elvégzése) Ha várható a vizestre, védett területre jelentős hatás, azaz állapotromlás, vagyis várhatóan kell majd VKI mentesség miatt szükséges a hatáselemzés Hatásmérséklő intézkedésekre javaslat bemutatása

HATÁSVIZSGÁLATI SZAKASZ A hatások becslését víztestekre és VKI-szerinti védett területekre (ivóvízbázisok, stb.) is el kell végezni. A hatásvizsgálat szükségességének szempontjai közé bekerült az erőforrások szűkössége, megújuló képessége, és az érintett víztestek monitoring mérések alapján meghatározott állapota. A hatásvizsgálat tartalmi követelményei kiegészültek a tehelés –állapot - hatáselemzéssel: a vizek VGT-ben meghatározott állapotában (minősítésében) beálló változások értékelésével, a VKI-célok elérésének ütemezésével.

ki dönti el a VKI-elemzés szükségességét? SKV/KHV keretében eldönthető, hogy veszélybe kerülhet-e a VKI-cél, de ehhez… víztest-szintű értékelés kell – eddig ilyen nem volt, szükséges hozzá a VKI-szerinti vízminősítés módszerének ismerete és a víztestek minősítésének részletes adatai (milyen paraméterekből áll össze pl. a közepes ökológiai állapot) – ezeket össze kell vetni a beavatkozások következtében várható változásokkal Valószínűleg kell egy aktuális állapotfelvételi monitoring mérés is

MÓDSZERTANI NEHÉZSÉGEK Problémát okoz a hatások összegzése kétféle módon is: egy beavatkozás/projekt következményeként egy víztestre való hatások összegzése több projekt ugyanazon víztestre gyakorolt hatásának összegzése – ez már a KHV hatáskörén kívül esik, SKV-val kezelhető az egy koncepció/terv keretében megvalósuló beavatkozások hatáselemzése, de megoldatlan a több különböző terv/koncepció egyazon víztestet érő hatásainak azonosítása.

VKI 4.7 MENTESSÉG ESETEI HIDROMORFOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK 1. Vízierőmű Felszíni vizek közötti vízátvezetés 100 millió m3/év vízszállító-kapacitástól Víziút biztosítása Állandó árvízvédelmi mű Duzzasztómű vagy víztározó Nyílt felszínű öntöző főcsatorna méretmegkötéssel, védett természeti területen, Natura 2000 területen anélkül Folyószabályozás vagy folyócsatornázás és egyéb természetes mederfejlődési folyamatokat akadályozó beavatkozás Vízfolyásrendezés (kivéve fenntartás) Egyéb hosszirányú és keresztirányú átjárhatóság befolyásolása Vízszint-szabályozás (elsősorban vízszinttartás, de ebben a halászati üzemelés is bent van) Vízbevezetés (szennyvíz, használtvíz, hűtővíz, települési lefolyás) Vízkivétel (öntözés, ipari vízkivétel, ivóvíz a lakosság számára) Parti sáv szabályozása (kibetonozás, horgászstégek, kikötők) A vízgyűjtőn folytatott termelésből származó megnövekedett erózió

VKI 4.7 MENTESSÉG ESETEI HIDROMORFOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK 2. Tőzeg-, kavicsbányászat, mélyművelésű bánya (bányavízemelés) Halastó vagy tórendszer Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével) Állóvíz és holtág szabályozás Egyéb felszíni víztestet közvetlenül érintő építmények méretmegkötéssel Víziút biztosítása (medermélyítés) Víztározók Vízbesajtolás felszín alatti vízbe Geotermikus erőmű Nyílt felszínű csatorna Folyószabályozás Felszín alatti vízkivétel Keresztirányú átjárhatóság befolyásolása (töltések építése, vizek szétterülésének akadályozása) Táji adottságoknak nem megfelelő területhasználat (pl. vízhiányos területen erdőtelepítés, felszín alatti vízből történő öntözés)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!