Konfliktusok elemzése – elemzők konfliktusai Tálas Péter NKE NETK SVKK talas.peter@uni-nke.hu

Az előadás vázlata Az objektív és szubjektív biztonságról Az elemzési szempontok sokszínűségéről Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről A 2015-ös görög válság megközelítési lehetőségeiről Az európai menekültválság megközelítési lehetőségeiről

Az objektív és szubjektív biztonságról A biztonság fogalma Objektív = tények, adatok Leíró jellegű megközelítés Az információk szelektálása és rendszerezése Több szempontú, komplex megközelítés Szakértői objektivitás Szubjektív = a fenyegetés percepciója A tömegmédia és politikai közbeszéd alakítja Közvetlen környezetünkön kívül mindent ezeken keresztül ismerünk meg Társadalmakként különböző Döntően befolyásolják politikai és ideológiai nézeteink Nem igazán tudjuk, melyik a lényegesebb, Fontos, hogy a kettő ne kerüljön egymástól túl távolra A szubjektív biztonság könnyen befolyásolható

Az elemzési szempontok sokszínűségéről Minden válság több szempontból elemezhető Az egyes főszereplők helyzetének és törekvéseinek szempontjából Nemzetközi – regionális – helyi szinten Kívülről – belülről szemlélve Az elemzői helyzet és cél szempontjából (leíró elemzés, policy paper, hosszú távú vs. rövid távú megközelítés) Elemzői ismeret a konfliktusról és környezetéről (források mennyisége, forráskritika, sokoldalúság, szemléleti nyitottság vs. szemléleti zártság) Az eltérő megközelítési szempontok eltérő képet mutatnak és mutathatnak Az elemző legfontosabb feladata a sokoldalú bemutatás, a döntések lehetséges következményeinek felmérése

A megközelítés jelentősége

A megközelítés jelentősége

A megközelítés jelentősége

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Geopolitikai szint Főszereplők: USA/EU versus Oroszország Föderáció Cél: Küzdelem az érdekszféráért John J. Mearsheimer: Why the Ukraine Crisis Is the West’s Fault Andrey Makarychev: Russia, Ukraine and the Eastern Partnership: From Common Neighborhood to Spheres of Influence?

Küzdelem az érdekszféráért

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Geopolitikai szint Főszereplők: USA/EU versus Oroszország Föderáció Cél: Küzdelem az érdekszféráért John J. Mearsheimer: Why the Ukraine Crisis Is the West’s Fault Andrey Makarychev: Russia, Ukraine and the Eastern Partnership: From Common Neighborhood to Spheres of Influence? Regionális szint Főszereplők: Európa (Ukrajna) versus Oroszországi Föderáció Cél: Küzdelem az integrációs vezető szerepért David Cadier: Eurasian Economic Union and Eastern Partnership: the End of the EU-Russia Entredeux

Küzdelem az integrációs vezető szerepért

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Geopolitikai szint Főszereplők: USA/EU versus Oroszország Föderáció Cél: Küzdelem az érdekszféráért John J. Mearsheimer: Why the Ukraine Crisis Is the West’s Fault Andrey Makarychev: Russia, Ukraine and the Eastern Partnership: From Common Neighborhood to Spheres of Influence? Regionális szint Főszereplők: Európa (Ukrajna) versus Oroszországi Föderáció Cél: Küzdelem az integrációs vezető szerepért David Cadier: Eurasian Economic Union and Eastern Partnership: the End of the EU-Russia Entredeux Cél: Küzdelem az orosz geopolitikai határokért Dmitri Trenin: The Ukraine crisis and the resumption of great-power rivalry

Küzdelem az orosz geopolitikai határokért

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága

Az ukrán állam strukturális válsága

Az ukrán állam strukturális válsága

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem, szeparatizmus)

Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem, szeparatizmus) Oligarchák közötti harc

Ukrán oligarcha-csoportok Kijevi klán Szurkisz testvérek (Ihor és Hrihorij) Viktor Medvacsuk Dnyeperopetrovszki klán Viktor Pincsuk Ihor Kolomojszki Julia Tyimosenko Szerhij Tyihipko Donyecki klán Rinat Ahmetov Vitalij Hajduk Borisz Kolesnyikov Serhij Taruta RUE csoport Dmitro Firtas Valerij Horosovszkij Klánokon kívüliek Petro Porosenko Burjak testvérek (Szerhij és Olekszandr)

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem, szeparatizmus) Oligarchák közötti harc Társadalom versus politikai elit

Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem) Oligarchák közötti harc Társadalom versus politikai elit Modernizációs dilemma (európai vagy orosz) Osródek Studiów Wschodnich /Centre of Eastern Studies– Ukraine

A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről Nemzeti szint Főszereplők: politikai elit csoportjai, pártjai; görög társadalom Cél: Politikai elit – a hatalom megszerzéshez és megtartásához szükséges társadalmi támogatás megszerzése; Társadalom: a válság és a megszorítások felszámolása „A görög kormányok elhibázott gazdaságpolitikája” (a görög recesszió az elmaradt szerkezeti átalakítások és magán szektor lassú reakciójának következménye) Fóris György: A görög ügy sokkal többről szól Csankovszki Kata – Mező Júlia: A görög válság – az euroövezet drámája

A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről Nemzeti szint Főszereplők: politikai elit csoportjai, pártai; görög társadalom Cél: Politikai elit – a hatalom megszerzéshez és megtartásához szükséges társadalmi támogatás megszerzése; Társadalom: a válság és a megszorítások felszámolása „A görög kormányok elhibázott gazdaságpolitikája” Fóris György: A görög ügy sokkal többről szól Csankovszki Kata – Mező Júlia: A görög válság – az euroövezet drámája „A hitelezők és az EU Görögország elleni támadása” (a görög recesszió a hitelezők nyomására véghezvitt megszorítások eredménye) Drábik János: A görög pénzügyi válság rejtett okai Piketty: A németek ne prédikáljanak, soha nem fizették vissza az adósságaikat!

A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről Európai szint Főszereplők: Görögország, EU (német/francia), Eurózóna (EMU), EKB, EMU mediterrán országai (EMU Med) Cél: Görögország – adósságkönnyítés (leírás, átütemezés) EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, EMU Med: a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal „Az EU, az euro és az eurozóna rendszerének hibája a görög válság oka” (nem kell megszorítás, adósság-elengedés kell) Wolfgang Streeck: „Az eurózóna olyan hiba, amit nem lehet kijavítani” Pogátsa Zoltán: Az Eurozóna első számú közgazdásza a görög helyzetről Pogátsa Zoltán: Az Európai Központi Bank: a csöndes gyilkos

A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről Európai szint Főszereplők: Görögország, EU (német/francia), Eurózóna (EMU), EKB, EMU mediterrán országai (EMU Med) Cél: Görögország – adósságkönnyítés (leírás, átütemezés) EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, EMU Med: a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal Az EU politikai döntést hozott: az eurozóna egyben tartását és megerősítését tartotta szem előtt” Emmanuel Macron – Sigmar Gabriel: Europe cannot wait any longer: France and Germany must drive ahead Ian Traynor: German and French ministers call for radical integration of eurozone

A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről Európai szint Főszereplők: Görögország, EU (német/francia), Eurózóna (EMU), EKB, EMU mediterrán országai (EMU Med) Cél: Görögország – adósságkönnyítés (leírás, átütemezés) EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, EMU Med: a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal „Az EU politikai döntést hozott: megbüntette Görögországot és a görög népet, megsértette szuverenitását” Charles Wyplosz: Grexit: The staggering cost of central bank dependence Paul de Grauwe: Greece is solvent but illiquid: Policy implications Barry Eichengreen: Path to Grexit tragedy paved by political incompetence

A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről Globális szint Főszereplők: EU (német/francia), EMU, EKB, IMF (USA), EMU Med, Nem EMU országok Célok: EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, IMF – Görögország EU-ban és az EMU-ban, hitelek megtartása, a megszorítás-pártiak kritikája, EMU Med – a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal Nem EMU országok – az EMU csatlakozási igények felülvizsgálata, önálló monetáris politika hangsúlyozása „Megszorítás vagy gazdaságélénkítés vita” Mellár Tamás: Renegát gondolatok a görög válság kapcsán Soros: nem kell megszorítás Martin József Péter: Kísértet járja be Európát

Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei Főszereplők: migránsok/menekültek, tranzit-országok (pl. Macedónia, Szerbia), határ-országok (pl. Olaszország, Magyarország), befogadó országok (pl. Németország Cél: Migránsok/menekültek – menedék (Nyugat-Európába) Tranzit-országok – minél gyorsabban távozzanak Határ-országok – határvédelem (schengeni kötelezettség, Dublin III.) Befogadó országok – azok fogadása akik valóban védelemre szorulnak Európába irányuló népvándorlásról vagy menekülthullámról van-e szó?

Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei Főszereplők: migránsok/menekültek, tranzit-országok (pl. Macedónia, Szerbia), határ-országok (pl. Olaszország, Magyarország), befogadó országok (pl. Németország Cél: Migránsok/menekültek – menedék (Nyugat-Európába) Tranzit-országok – minél gyorsabban távozzanak Határ-országok – határvédelem (schengeni kötelezettség, Dublin III.) Befogadó országok – azok fogadása akik valóban védelemre szorulnak Európába irányuló népvándorlásról vagy menekülthullámról van-e szó?

Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei Főszereplők: migránsok/menekültek, tranzit-országok (pl. Macedónia, Szerbia), határ-országok (pl. Olaszország, Magyarország), befogadó országok (pl. Németország Cél: Migránsok/menekültek – menedék (Nyugat-Európába) Tranzit-országok – minél gyorsabban távozzanak Határ-országok – határvédelem (schengeni kötelezettség, Dublin III.) Befogadó országok – azok fogadása akik valóban védelemre szorulnak Európába irányuló népvándorlásról vagy menekülthullámról van-e szó? Néhány adat 230 millió migráns, közöttük 60 millió menekült van a világon Az 500 milliós Európába 2008-2015 első féléve között 1 145 573 fő Ebből 2014-15-ben 607 078 fő Kiket sújt elsősorban a menekülthullám?

Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei Szüksége van-e vagy sem Európának a bevándorlókra? Néhány adat Az EU lakossága 500 millió Ebből 35-37 millió külső bevándorló (7,4%) Nyugat-Európa lakossága 2050-ig 4,5-5%-kal csökken (22-25 millióval) Kelet- és Közép-Európa lakossága 2050-ig akár 15%-kal is csökkenhet (népességfogyás + elvándorlás Nyugatra) Európa lakossága elöregszik Menekültek vagy szociális migránsok jönnek?

A megoldás lehetőségéről 1. A kibocsátó országok konfliktusainak megoldása 2. A konfliktus zóna szomszédságában lévők támogatása 3. A tranzit-országok együttműködésre kényszerítése 4. EU oltalmi övezetek létrehozása a Schengenen kívül 5. Hatékony határvédelem 6. Az befogadottak integrációjának javítása

Köszönöm a figyelmet! Kérdések?