A szállítás-lerakódás folyamatában szingenetikusan képződő telepek-II (dúsító hatás: kémiai››mechanikai/biológiai) A szárazföldön: karsztbauxitok* lápi mész, travertinó, nemesagyagok, hidrokvarcit, limno-opalit szóda, trona, chilei salétrom, borátok guano-telepek diatomaföld alginit limnikus kőszenek* a kalkrét-asszociáció U-érc telepei
szingenetikus telepek (folyt.) Tengerben: paralikus kőszenek* gipsz-anhidrit-kősó-kálisók (evaporitok) mészkő-, márga-, dolomit (építő és/vagy díszítőkő) oolitos Fe-ércek, -Mn-ércek foszforitok tűzkő szalagos-sávos vasércek (BIF) Mn-gumók/kérgek
A mállás által mobilizált kationok sorsa a tengerparton (a Mn példáján) Mn-beszállítás a szárazföldről karbonátos mangánérc oxidos mangánérc A szárazföldről beömlő vizek kémhatásától (pH,Eh) a tengervíz kémhatása alapvetően különbözik! A parton un. „geokémiai gát” hatás érvényesül!!
Az urkúti kora-júra mangánérctelep földtani szelvénye a karbonátos érc in situ oxidációja piroluzit és egyéb mangánoxidok képződéséhez vezet radioláriás márga barna és zöld, laminált mangánérc
Oxidos mangánérc nagyüzemi bányászata Ny-Afrikában
Mélytengeri Mn-kérgek Mn-gumók A pelágikumba oldott állapotban, vagy finom szuszpenzió formájában bejutó Mn sorsa: kémiai, vagy biokémiai kicsapódás, arra alkalmas felszíneken Mn-oxid ásványok formájában Mélytengeri Mn-kérgek Mn-gumók Mn-gumók jelentősége, nyomelem-tartalma (Co,Ni,Cu)
Mélytengeri mangángumók bányászata (vízalatti szkréperekkel, ill. a „porszívóhoz” hasonló, a mélytengeri körülményekhez alkalmazkodóan kialakított hidraulikus fejtőgépekkel)
Vissza a tengerpartra!
Szerves anyagu üledékek és az azokból kialakuló a kőszenek KŐSZÉNFÖLDTAN K Ő S Z É N F Ö L D T A N A kőszén ma is fontos energiahordozó!!! +!
Kőszén =uralkodóan szerves (növényi eredetű), éghető üledékes kőzet (kausztofitolit) CO2 + H2O + növény H20 C02 NH3 növény kőszén = fosszilis napsütés !! C, O, H, (N) A kőszén alkotórészei: szerves és szervetlen anyagok Szerves anyagai fosszilis napenergiát tárolnak!
Szervetlen kőszénelegyrészek: agyagásványok, kvarc, karbonátok, foszfátok, szulfidok (detritális (behordott), szingenetikus (helyben keletkezett), diagenetikus, epigenetikus) Szerves kőszénelegyrészek („macerátumok”) : a felhalmozódó növényi szervesanyag maradványai (lignin, cellulóz, olajok, gyanták, viaszok, spórák, pollenek, gombák, kutikula-származékok, hajtások, rügyek, algák, faszén) A felhalmozódó növényi anyag kőszénné alakulása: diagenezis (kompakció + vízveszteség + mikrobiológiai/kémiai átalakulás) b o m l á s
Mi kell ahhoz, hogy valahol kőszén keletkezzék?? nagy szerves produktivitás (klima!!!) lassú lebomlás (oxigénhiány!!) Ha magas a talajvízszint, a talaj pórusai vízzel telítettek: kevés az oxigén MOCSÁRI KÖRNYEZET!!! Mi kell ahhoz, hogy a felhalmozódó szervesanyag megmaradjon? Minél gyorsabb betemetődés!!! (sűllyedő, mocsaras területek)
Síkláp övezetes felépítésének vázlata
(Sphagnum = tőzegmoha) Síkláp fölött kialakult, un. dagadóláp felépítésének vázlata (Sphagnum = tőzegmoha)
Dagadóláp tőzeg-kibúvása
Száradó tőzeg-téglák
Hogyan lesz a laza, porózus tőzegből sok megajoule fűtőértékű tömör, kemény kőszén??? Diagenezis : kompakció és bomlás oxigén-szegény környezetben szakasz – mikrobiális lebontás (anaerob szervezetek végzik) 50oC-ig eredménye: barnakőszén (lignit, fénytelen-, fényes barnakőszén) II. szakasz – termikus érés (50oC felett) eredménye: 50oC-150oC feketekőszén 150oC felett antracit Metamorfózis: grafit, gyémánt
A bükkábrányi felső pannon lignittelepeket termelő külfejtés látképe lignit réteg
Élőhelyzetben megőrződött mocsárerdei növényzet Bükkábrányban
M O C S Á R E R D Ő a felső pannonban… … és ma
A szén körforgalma, a kőszéntelepek és a globális klímaváltozás összefüggései Lithosphere: 65 000 000 1 billion metric ton = 1 gigatonna = 1015 g
Különböző koru kőszéntelepek földrajzi szélesség szerinti megoszlása Kitüntetett időszakok: Karbon, Jura, Kréta, Tercier Kitüntetett szélességek: mérsékelt, hűvös-mérsékelt!!!
A földtörténet jelentős kőszénképződési időszakai és az atmoszféra CO2-tartalmának változásai