A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM A VGT1 végrehajtásának tapasztalatai és a VGT2 eredményei Tahy Ágnes

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tartalma Vízgyűjtők jellemzése Védett területek (VGT1-ben a 3. fejezet) Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások (VGT1-ben a 2. fejezet) Monitoring hálózatok és programok Vízhasználatok gazdasági elemzése (VGT1-ben a 7. fejezet) A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása (VGT1-ben a 5. fejezet) Környezeti célkitűzések (VGT1-ben a 6. fejezet) Intézkedési program Kapcsolódó programok és tervek A közvélemény tájékoztatása

Bizottság vizsgálata, ajánlásai Adathiányra visszavezethető problémák Tipológia, referencia viszonyok Interkalibráció, validáció Felszini víztest kijelölés, különösen erősen módosított víztestek Ökológiai állapotértékelés – szürke víztestek Kémiai állapotértékelés (felszini vizeknél szürke víztestek, felszín alattinál trend elemzés)

Felszíni víztestek Kijelölése Szabályok potosítása és következetes alkalmazása 15 890 vízfolyás (70 950 km) 1321 vízfolyás 889 db víztestnek kijelölve (19 126 km – a vízhálózat 27%-a) 2008-ban 9800 vízfolyás (52 355 km), VGT1: 1031 vízfolyásból 869 db víztest 7 587 állóvíz (2 230 km2) 828 állóvízből 189 db víztestnek kijelölve (1180 km2 – közel fele a Balaton) 2008-ban 3805 állóvíz (1831 km2), VGT1: 296 állóvízből 213 db víztest

FELSZÍNI VÍZTESTEK TIPUSAI EU Bizottság észrevétele alapján a VGT1 tipológiai nem volt biológiával (interkalibrációval) megalapozva VGT2 fejlődés: Tipológia biológiai validációja (statisztikai elemzések) Új (egyszerűsített) tipológia Erősen módosított besorolás ellenőrzése is biológiai elemek értékelésével Referencia feltételek meghatározása a fiziko-kémiai és hidro-morfológiai elemek referencia értékeinek keresztellenőrzése biológiai elemekkel Biológiai elemek típus specifikus referencia jellemzőinek meghatározása – ökológiai interkalibráció megtörtént Terhelés specifikus értékelés elemenként – pl. szervesanyag terhelésre érzékeny elemek kiválasztásával 5

„Szürke víztestek” Több monitoring adat Kevesebb szürke víztest További csökkentés a DPSIR modell segítségével

Változások a felszín alatti víztesteknél Jelentős változások a víztest határoknál, de víztestek darabszáma nem változott: 185 db Módosítások alapja: földtan és modellek DTKH - Hydrosys modell Bükk – Smaragd modell Porózus medence – Tóth György modell MFGI - Transenergy projekt MFGI Munka megbeszélések és projektek eredményei és egyéni hozzászólások – „társadalmi” vélemények

Védett területek Ivóvízkivételek védőterületei: 1952 db (VGT1: 1467) felszíni és felszín alatti vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m3/nap; min 50 fő ellátása Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: ország területének 70%-a (VGT1: 46%) (240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet) Természetes fürdőhelyek: 309 db (VGT1: 265) (78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása) Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) Natura2000 területek: 522 (élőhely és madárvédelmi) Egyéb természetvédelmi vizes területek: 295 (VGT1: 210) (NP,TK, TT, Ramsari, ex lege) Halas vizek: 7 db

DPSIR modell alkalmazása Hajtóerők azonosítása VGT2 1. fejezet Terhelések számbavétele VGT2 3. fejezete Állapot (indikátorok) értékelése VGT2 6. fejezete Hatások elemzése

„JELENTŐS” – azonos elvek Terhelésnél a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (jelentős: 1. és 2. melléklet szerint, fontos: 3. melléklet alapján), illetve egyéb jogszabályban meghatározott küszöbértékek Hatásnál az állapotértékelés (nem jó állapot esetén) és/vagy modellezés eredménye alapján Jelentős hatású, ha önmagában lerontja az állapotot Fontos hatású, ha más terhelésekkel együtt lerontja az állapotot A hatás nem mindig ott jelentkezik, ahol a terhelés történik (pl. FAV vízkivételek, diffúz szennyezések)

EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Morfológiai beavatkozások (keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartások) Vízjárást módosító beavatkozások (víz visszatartás, vízátvezetés, vízszint szabályozás, vízkivétel, vízbevezetés) Egyéb terhelések (közlekedés, rekreáció) 11

EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK HATÁSAI Szennyezés szerves anyagokkal Szennyezés tápanyagokkal Szennyezés veszélyes anyagokkal Só és/vagy hő szennyezés Élőhely módosulása hidrológia miatt Élőhely módosulása morfológiai beavatkozás miatt Felszín alatti víz minőségének romlása (ivóvízbázis veszélyeztetése) Felszín alatti víz mennyiségének csökkenése Vizes élőhely károsodása

Intézkedési programmal kapcsolatos észrevételek Bizottság ajánlásai Intézkedési programmal kapcsolatos észrevételek Aggasztóan sok 4 (4) cikk szerinti mentesség (időbeli) 4 (7) cikk szerinti mentesség alkalmazásának hiánya VKI intézkedések nem megfelelő integrálása a mezőgazdasági kompenzációs, támogatási rendszerbe (UMVP), pl. természetes vízvisszatartó intézkedéseket kiterjedtebben kell alkalmazni Szennyvíz irányelv alkalmazásában eltérő álláspontok

Bizottság ajánlásai Gazdasági kérdések A monitoring megfelelő finaszírozásáról gondoskodni kell !!! A VGT néhány elemének finanszírozása nem tűnik minden esetben biztosítottnak Vízhasználatok körének értelmezése nem megfelelő – kötelezettségszegési eljárás folyamatban Költségmegtérülés (szennyező fizet) elvét minden vízhasználatnál alkalmazni kell (pl. még a diffúz szennyezésre is) Aránytalan költségek meghatározásának átláthatónak kell lennie

VGT1 Intézkedési program Átfogó államigazgatási intézkedések és fejlesztések Táp- és szervesanyag terhelések csökkentése Egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése Felszíni vizek hidromorfológiai állapot javítása Fenntartható vízhasználatok (vízkészlet-gazdálkodási) Ivóvízellátás minősége és a biztonság javítása Vizes élőhelyekre és védett területre vonatkozó

A VGT2 az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata Az intézkedési program tartalma lényegében nem változott, de a hangsúlyok eltolódtak Intézkedések részletesebb kidolgozása, több útmutató, több szabályozási koncepció, több háttérinformáció A VKI célkitűzések megvalósításához „mindenkinek” hozzá kell járulnia (minden vizes projektben kell lennie VGT elemnek) Intézkedések forrása biztosított kell legyen DPSIR model alkalmazása az intézkedések tervezéséhez

Átfogó problémák – VGT2 Gazdasági szabályozás hiányosságai (ex-ante) VKI feladatok finanszírozásának hiányosságai Monitoring hiányosságai (ex-ante) Adatbázisok, informatikai rendszer hiányosságai Társadalom tájékoztatásának a hiányosságai: monitoring adatok és a VGT tartalmának terjesztése, értelmezése, intézkedések népszerűsítésének elmaradása Szabályozási környezet problémái (rugalmatlan, költséges, bonyolult, változékony) Vízügyi (környezet-, és természetvédelmi) hatóság, igazgatás erőforrás és működési hiányosságai Vízügyi kutatás és szakképzés helyzete

INTÉZKEDÉSEK I. Pontszerű szennyezések Diffúz terhelések Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása Diffúz terhelések Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése Hidromorfológiai elváltozások enyhítése A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése 18

INTÉZKEDÉSEK II. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme Ivóvízellátás biztonsága Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra 19

INTÉZKEDÉSEK III. Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében Felügyelet, igazgatás megerősítése, a VKJ rendszer átalakításával A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás,árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása 20

Intézkedések tervezése a DPSIR alapján Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók, határértékek, oktatás, képességfejlesztés) Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése, tápanyag-gazdálkodás) Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából)

Diffúz szerves és tápanyag terhelés csökkentése 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében… Az ingatlan tulajdonosa a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha az az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és rendelkezésre áll Ha az ingatlan tulajdonosa kötelezettségét nem teljesíti, a települési önkormányzat jegyzője hivatalból kötelezi az ingatlan beköttetésére. Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet egyedi szennyvízkezelő létesítményt, egyedi zárt szennyvíztárolót vagy saját célú szennyvíztisztító telepet, amelynél közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros hatás nem állapítható meg. Talajterhelési díj – gazdasági ösztönző a csatlakozásra Egyéb ösztönző megoldások, pl. Bp-en 91/271/EGK irányelv végrehajtásának módosítása: összegyűjtött szennyvíz tápanyag tartalmának 75%-os csökkentése, teljesítési határidő: 2018.

szerves és tápanyag terhelés csökkentése települési szennyvízkezelés KEOP-1.2.0 Szennyvíz Program: 252 db projekt; 532 milliárd Ft ROP - települési szennyvíz: 88 db projekt; 30 milliárd Ft ROP - települési csapadékvíz: 501 db projekt; 80 milliárd Ft K+F szennyvíz tisztítás: 31 db projekt; 2 milliárd Ft Problémák: tisztított szennyvíz újrahasznosítás ~0 Csapadékvíz elvezetés gazdálkodás helyett Vízvédelmi beruházás: Σ564milliárd

Szennyvíztisztitási eredmények A legalább II. (biológiai) tisztítási fokozatú szennyvíztisztító telepekhez csatlakoztatott lakosság becsült aránya (KSH) Kommunális szennyvíz-tisztítótelepek összes tápanyag kibocsátása 2007-2012

Belvíz-gazdálkodás és csapadékvíz-gazdálkodás, titsztított szennyvíz újrahasznosítás VGT2 háttéranyag: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató Ingatlan – települési rendszer – belterület és külterületi vízrendezés kapcsolata

Diffúz szerves és tápanyag terhelés csökkentése 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet - „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” - vízvédelmi sávokra vonatkozó előírásokat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni Nem juttatható ki… 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet szerinti nitrátérzékeny területek bővítése 24%-kal, jelenleg 70%. UMVP vízvédelmi célprogramjai… Problémák: területi programok hatékonysága alacsony, vízvédelmi célprogramokban kevés, területileg szorványos kérelem

szerves és tápanyag terhelés csökkentése - mezőgazdaság Állattartó telepek korszerűsítése: 841 db; 270 milliárd Ft hígtrágya: 9 millió m3; szilárd trágya 266 millió tonna; Agrár-környezetgazdálkodás: 18 575 db gazdaság; 1,133 millió ha; 275 milliárd Ft Nem termelő mg. beruházás, pl. füves mezsgye: 1106 db gazdaság; 52 ezer ha; 2,7 milliárd Ft Erdő-környezetvédelemi, pl. szálaló, tisztás: 13 253 db gazdaság; 13 674 ha; 5 milliárd Ft Első erdősítés: 12 530 db gazdaság; 139 ezer ha; 42,24 milliárd Ft (áthúzódó) Táj- és környezetvédelem szakképzés: 12 923 fő 261 millió Ft; szaktanácsadás: 2048 fő; 268 millió Ft Halastavi Környezetgazdálkodási Program 84 db támogatás; 10 211 ha; 1,062 milliárd Ft Vízvédelmi: Σ680 milliárd

Rekonstrukciós, rehabilitációs, revitalizációs „vizes” projektek VGT1-ben HA, HM, DU, VT intézkedések: árterek helyreállítása, vízkivezetés, hallépcső, revitalizáció, meder vagy élőhely rehabilitáció, stb. Σ239 projekt Σ188 milliárd Ft Árvízvédelmi KEOP: 10 db projekt; 31 milliárd Ft VTT árapasztó tározók: 4 db projekt; 82 milliárd Ft VTT tájgazdálkodás: 7 db előkészítés; 0,5 milliárd Ft Egyéb árvízvédelmi: 5 db projekt; 1,6 milliárd Ft Felsőzsolca mobilgát – 7,2 milliárd Ft KEOP rehabilitációs (komplex vízvédelmi): 6 db projekt; 30 milliárd Ft KEOP élőhely: 99 db projekt; 25 milliárd Ft ROP-ok élőhely: 10 db projekt; 2 milliárd Ft Probléma: 4.7 cikk alkalmazása elmarad – VGT elem sokszor kimarad

A régi gyakorlat módosítása, a jó gyakorlat ösztönzése „rekonstrukció” előtt és után projekt célkitüzése: „A parti sáv rendezése a meder fenntartás feltételeinek javítása, és a rendezett környezet kialakítása” VGT2 új cél a „jó nádgazdálkodási gyakorlat”, vagy a „jó meder fenntartási gyakorlat” meghatározása

4.7 cikk alkalmazása: a VKI hatásvizsgálat 2015. január 1-től kötelező Vízvisszatartás, bukó, vízmérés, féloldali kotrás, parti vízvédelmi sáv fejlesztése VGT1: „szürke infrastruktúra” támogatása VGT2: „zöld infrastruktúra” támogatása - VP, KEHOP, TOP Vízvisszatartás !! 4.7 cikk alkalmazása: a VKI hatásvizsgálat 2015. január 1-től kötelező

Ivóvízbázis biztonságba helyezés KEOP vízbázis-védelmi projektek: 47 db projekt; 6 milliárd Ft, ebből - 2 milliárd biztonságba helyezés - 4 milliárd védőterület meghatározás, monitoring Kormányzati célprogram: 21 db projekt, 683 millió Ft, ebből - befejezett beruházás 8 db; 153 millió Ft Saját erőforrásból védőterület kijelölés, monitoring kiépítés: hatósági nyilvántartásból kigyűjtés KEOP-1.3.0/B ivóvízellátás biztonsága: 4 db vízbázis (Miskolc, Szekszárd, Fót, Úrkút) 8 milliárd Ft Saját erőforrásból vízbiztonsági terv: 38 db KEOP kármentesítési projektek: 23 db projekt; 39 milliárd Ft

Vízbázisok számokban 1950 db ivóvízbázis a VGT2-ben (1470 a VGT1-ben) Ebből 17 felszíni (1 tartalék), 1729 felszín alatti üzemelő, 32 további üzemelő vízbázis 10 m3/nap alatt, 74 távlati vízbázis és 98 tartalék 651 határozattal kijelölt védőterület (ebből csak 376 a sérülékenyen vízbázis) 1264 vízbázis védőterülete van meghatározva, ebből 416-nál csak védőidom (nem sérülékeny vízbázis)

Geotermikus energiahasznosítás visszatáplálással 10 db projekt vállalkozás, önkormányzat, kórház (támogatás csak a kórháznak 100%) Költség: 3,6 milliárd Ft, KEOP támogatás: 2 milliárd Ft Ez az intézkedés az agráriumban gyakorlatilag nem működik → VgTv módosítási akciók ! Orosháza – Gyopárosfürdő 14 hónap, 530 millió Ft, 50%-os támogatás 1560 m mélységből 90 m3/h térfogatárammal és kb. 90 °C hőmérsékletű termálvíz hője a fürdő hőenergia fogyasztóinak Projekt elemek: búvárszivattyú telepítés meglévő termelőkútba hidrociklon és mikro szűrő csoportok hőcserélő és szekunder oldali szivattyúcsoport lehűtött vízvezeték 2 db visszasajtoló kút lemélyítése erőátviteli és irányítás technikai berendezések

Monitoring fejlesztések KEOP-2.2.2 6 db mennyiségi 1,767 milliárd Ft KEOP-2.2.2 2 db laborfejlesztés 1 milliárd Ft KEOP-6.3.0 1 db Homokháti kistérség 233 millió Ft KEOP egyéb projektek: vízbázis-védelmi, természetvédelmi, komplex vízvédelmi (Kis-Balaton, R/S/D), hulladéklerakó rekultiváció, kármentesítés, stb. K+F módszertani fejlesztés: 4 db projekt Nemzetközi projektek: 23 db projektben monitoring is szerepel ROP-ok: 9 db projektben monitoring is szerepel VGT2: KEHOP-ban VKI monitoring fejlesztés az ex-ante feltételek teljesítésére 3,5 milliárd Ft

Informatikai fejlesztések KEOP-2.2.2 VKI végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése 498 millió Ft Vízügyi, geoinformatikai és monitoring központ létrehozása 9,9 milliárd Ft Dél-Dunántúli Vízügyi Információs Rendszer kiépítése 136 millió Ft KEOP-6.3.0 (e-környezetvédelem) OKIR fejlesztés 2,060 milliárd Ft, OMSZ radar fejlesztés 757 millió Ft , OKIR talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása 300 millió Ft , Vízügy EKG csatlakoztatás 200 millió Ft KEOP-2.5.0/B ÁKK eszközrendszer kialakítása 882 millió Ft EKOP - OTH ivóvíz és fürdővíz adatbázis fejlesztése: „HUMVI” 395 millió Ft, KEOP egyéb projektek: árvízvédelmi, komplex vízvédelmi (Kis-Balaton, R/S/D), természetvédelmi, kármentesítési, stb.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!