Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ami a társadalmat összetartja – a generációk együttműködése
Advertisements

A Családoktól tanulunk Kutatást végezte: Hegedűs Réka és Dávid Beáta 2005 Home-Start International Otthon Segítünk Alapítvány MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Kapcsolattartás a szülői házzal
Szakmai Tanácskozás Miskolc
A szabadidő fogalma.
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr Győr, Kálóczy tér
Az ÉFOÉSZ Támogatott Lakhatási Programja
A gyermekjóléti alapellátások aktuális kérdései
közös finanszírozás vagy ellátásszervezés
Családszociológiai alapismeretek 1. rész
A szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatás tervezett átalakítása 1.Klasszikus határterületi kérdés szociális ellátástámogatott életvitel foglalkoztatás.
A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA
„KAPCSOLATTARTÁS A KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐKKEL”
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Társadalmi tényezők szerepe a párválasztásban és a családi életben Herczog Mária Budapest, novenber 9.
A bentlakásos intézmény, mint „Otthon”
Fiatal anyák a gyermekvédelmi szakellátásban
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
Öregedő Európa – társadalmi kihívások
Önkéntes munka az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárban
Gyermekkor és gyermekkortörténet a kezdetektől napjainkig,különös tekintettel a középkór és reneszánsz gyermekképére.
Családi napközi.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
A család szerepe, jellemzői
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
A szülő szerepe Dr Sólyom Enikő Konszenzus tanácskozás a korai fejlesztés és neurohabilitáció kérdéseiről Május 4-5. Seregélyes.
MENTORTANÁRI ÉRTEKEZLET TÁMOP /1-2F MENTORTANÁRI ÉRTEKEZLET A MENTORTANÁROK TEVÉKENYSÉGE JANUÁR
Magatartástudományi Intézet
Közösségi ellátók mint facilitátorok
A szociális és gyermekjóléti feladatellátás kistérségi működtetése központi szemszögből Kecskemét június 10.
Mit tartunk ma normális családnak?
A fogyatékos emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Siketvak személyek szükségletei F ogyatékos E mberek Sz ervezeteinek T anácsa – Királyhidi.
Velünk egy jobb világért! Reintegrációs modellprogram Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona és Regionális Kríziskezelő.
Speciális célcsoportok a szakmai protokollban Biró Dániel Budapest május 7.
Demenciával küzdő idősek segítése a szociális alapellátásban Dr. Szabó Lajos 2010.
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
SAGE Időskorúak segítése a döntéshozatalban való részvételben Trebag Kft.
Ki segít a segítőnek?. A segítő „születése” Hogyan válik valaki segítővé? Az ember, mint eredendően társas lény, nembeli lényegeként hordozza a proszociális.
Valami ilyesminek? vagy … Ilyennek? Esetleg ilyennek?
Fogyatékosok gondozása
Konzorciumi együttműködés
Elgondolások az aktív időskor programjára,
Speciális gyermekvédelem
Bentlakásos intézményi ellátás elkerülését célzó szolgáltatások TÁMOP /1. Marcali Kistérségi Többcélú Társulás Együtt az alapszolgáltatások fejlesztéséért.
Gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek
Magyarország demográfiai jellemzőinek és szociális ellátórendszerének bemutatása különös tekintettel az időskorú népességre.
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
A támogatott lakhatás kihívásai
Családtámogató ellátások
Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék.
Idősek gondozása-ápolása
Személyközpontú gondozás
Támogató csoport demenciában szenvedő hozzátartozóikat gondozók számára P é k Győző*, Orb á nn é Gell é n Mariann**, Koszt á n é Hadh á zi T ü nde** DE.
Szociális alapellátás feladatai és lehetséges kapcsolata az AE közösségekkel Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége, Szombathely/Zalaegerszeg.
Ő SZINTÉN A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL Készítette: Jónyer Lajosné Debrecen, szept. 17.
Személyes életvitel. Mentális és csődhelyzet kialakulása 1. A társadalmi háttér negatív hatásai A mai magyar társadalomban megjelenő negatív jelenségek.
Prof. dr. Szabó Lajos klin. szakpszichológus ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék.
Infokommunikációs modellprogram az idősek otthoni biztonságáért
Koncepció a demenciával élő idősek gondozásáról Demens betegek ellátásának kihívásai az egészségügyi és szociális ellátórendszerben szakmai tanácskozás,
Szociális ellátást igénybevevők szükségletei – és szolgáltatásai „Eszköztár és kapcsolati háló” Szakmai konferencia Rehabilitációs és Szociális Igazgatóság.
A BMSZki szakmai irányainak tervezett változásairól, vázlatosan
Önkormányzati Egészségügyi Napok
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
Merre tovább idősellátás IV.? országos szakmai tanácskozás
Jövőműhely a helyi erőforrásokra építve a vidéki kistelepüléseken
KÉRDÉSEK STRATÉGIÁK: Vannak-e, és ha vannak, akkor milyenek a hajléktalan emberek „stratégiái”? EGYÜTTMŰKÖDÉS: Mikor és hogyan kooperatív vs. konfliktusos.
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
Főnix – me Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében EFOP
Ferencsik Mária, Zöllei Magdolna SZTE ÁOK I sz. Belgyógyászati klinika
Előadás másolata:

A gondozó családok segítése a demenciával küzdő idősek ellátása kapcsán Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

A demográfia tendenciák és következményeik az idősellátásban Egyre több az idős a társadalomban / „baby boom generáció” beérkezése az idős korba/ Maga a társadalom elöregedik / ld. Öregedési index/ Megnövekszik a várható élettartam / 65 év felett még 15-20 élhető év – felveti az életminőség kérdését és a preventív gerontológia fontossága/ A legmagasabb korsávban nagyarányú, gyors növekedés /növekvő gondozási szükséglet/ Megváltoznak a generációs viszonyok /3-4 élő generáció, kevesebb gyerek - csökkenő gondozási kapacitások a családban / Kései gyerekvállalás lassabb egzisztenciális stabilizálódás – átalakuló generációs viszonyok /idősödő „szendvics generáció”/

Az „elöregedő” társadalom /öregedési index: 65+/0-14 év közöttiek x 100/

A születéskor várható élettartam Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és az Európai Unióbana)

A korsávokban mutatkozó növekedés 2011.-ben 1990.-hez viszonyítva 65 - 74 75 - 84 85 - x Idősek aránya Eltérés 16% 17% 94% 22%

Családtagjaim életkora a gyerekek születésekor Első gyerek Második gyerek Nagyszülő Dédszülő Anyósom 24 29 46 81 Feleségem 23 28 58 ? Lányom 32 34 különbség 9 év /F-L/ 6 év /F-L/ 12 év /A-F/ Megj: lányom barátnői mind 30 év felettiek, a 11 barátnő fele szingli, 80%-nak csak egy gyereke van, és a gyerekvállalás időpontjában átlagéletkoruk 31.5. Van még egy lányom, aki most 40 éves és egyedül él.

Mi olvasható ki ebből a „háztáji” mini statisztikából? A hagyományos életciklus modell egyre kevésbé érvényes /az „időzítés” problémája – eltolódás/ Kitolódik az egzisztenciális stabilizálódás ideje A középgeneráció nagyszülővé válása átcsúszik az időskor felé annak következményeivel Egyre inkább négy generáció van jelen a nagyon idős gondoskodásra szoruló szülővel, gondozási nyomások növekedésével, a gyerekek anyagi támogatásával, az unokákkal kapcsolatos segítésekkel Növekvő arányban a középgeneráció beszorul két generáció közé és ez meghatározza életvitelét, az életminőséget /az „idősödő szendvics generáció” nehézségei/

A gondozó családok helyzetét befolyásoló tényezők a többgenerációs családok felbomlása A „kétkeresős többműszakos” családok egzisztenciális nyomásai Az idősödő „szendvicsgeneráció” terhelődése A távolság A támogató hátterek hiánya

A családok stratégiái Tartós bentlakásos otthoni elhelyezés kezdeményezése Átmeneti gondozó ház, ápolási osztály mint áthidalás Házi segítségnyújtás, házi szakápolás igénybevétele Gondozó személy alkalmazása Primer gondozó családtag hosszú távú gondozó szerepben A gondozási feladatok szétterítése a gondozó családban A természetes segítők /rokonok, barátok, szomszédok/ részleges bevonása Önkéntesek igénybevétele

A gondozó család ellátási helyszínei A gondozási szükséglethez igazodó „ingázó” gondozás az idős hozzátartozó természetes életterében A gondozó családtag mint beköltöző-együttélő gondozó az idős természetes életterében Gondozási rotáció változó helyszíneken Az idős átmeneti vagy periodikus befogadása a gondozó családba A gondozásra szoruló idős hosszú távú beköltözése a gondozó családba – a többgenerációs család újraszer-veződése

Kihívások az újraszerveződő család számára A családba érkező idős veszteség érzései, adaptációs feszültségek Az idős családon belüli személyes terének kialakítása Az „új családtag” jelenlétének hatása a kialakult életrendre A megmaradt mozgásterek és a család belső rendszerhatá-rai – a család strukturális újraszerveződése A családi szerepek és feladatmegosztások újragondolása A gondozás feladataihoz illeszkedő életvitel kialakulása A felmerülő nehézségekkel foglalkozás, konfliktus kezelés problémái

Az időst otthonában megtartó gondozás és az otthon közeli ellátások nehézségei A demenciával küzdő idős egyre növekvő gondozási szükséglet mellett a leépülés közép szakaszában már kontinuens gondozást igényel A házi segítség nyújtás ráfordítási kapacitása elégtelen A demencia specifikus nappali ellátás elérhetősége korlátozott A támogató hátterek elégtelenek A szolgáltatási kínálat nagyon szűkre szabott A demenciával küzdők ellátása tradicionálisan hangsúlyait tekintve a tartós bentlakásos otthoni elhelyezésre épül Az ellátásra szorulók kb. 70%-a nem kerül be az ellátásba, így a demenciával küzdő idősről való gondoskodás a családra marad