A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei A fenntartható fejlődés A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei Környezetmenedzsment rendszerek PTE PMMK 1/5 előadás

A környezetvédelmi kultúra alapelvei: 1. A szennyezés megelőzése. 2. A szennyezés csökkentése. 3. Az anyag újrafelhasználása (üzemi hulladék). 4. Az anyag újrafeldolgozása (felhasználói hulladék).

Környezeti problémák kezelése a vállalati szinten "reaktív" , vagy csővégi technológia ("end of pipe") A káros kibocsátást más fajta káros kibocsátásra alakítják; Az erőforrások további felhasználása, növekvő környezeti költség; Nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba; Alkalmazásuk során a vállalat eleget tud tenni a környezeti szabályzók által támasztott követelményeknek. "preventív” stratégia (tisztább termelés) Gondos bánásmód – alacsony költségekkel megvalósítható beavatkozások; Technológia módosítása – nagyobb beruházás, hatása jelentkezik az előállított termékben, és a vállalati folyamatokban is; Nyersanyagok kiváltása – jelentős megtakarítás, teljes technológia-váltás szükséges.

Környezettudatos (vállalat)irányítás A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség.

Környezeti menedzsment rendszer A vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket. A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része. Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra és mindazon erőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.

A KIR célja: A megfelelő törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja a környezeti politika és a konkrét célkitűzések alapján; a tevékenységek monitorozásával és ellenőrzésével, a kockázatok és lehetőségek menedzselésével, a környezeti terhelés folyamatos és tervszerű csökkentése!

A környezeti menedzsment kialakulása 1980-as években néhány nagy cég A gazdasági szféra környezeti hatásai kevéssé tudatosultak, csak a nagy környezeti katasztrófák hoztak változást. A nemzetek feletti szervezetek (pl.: az Európai Unió) és a nemzeti kormányok egyre szigorúbb jogi szabályozást és szabványokat vezetnek be (pl.: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO); 1992-ben rendezték meg a Rio de Janeiró-i Csúcsot, ahol a világ vezetői aktívan támogatták az üzleti szféra zöld kezdeményezésit; A környezettudatos irányítási módszerek elterjesztésére világszerte vállalati egyesületek jöttek létre, megalakult a Környezettudatos Vállalatirányítás Nemzetközi Hálózata (INEM), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) is hasznos kezdeményezéseket indított;

Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés: A szakszervezetek és a dolgozói érdekképviseleti fórumok komoly munkát folytatnak a szigorúbb munka-egészségügyi és – védelmi szabályok bevezetéséért és betartatásáért; A zöld csoportok újabb és újabb sikereket érnek el a vállalatok és kormányzatok befolyásolásában a környezetvédelem területén; Új szakma alakult ki, a környezetvédelmi vezetőknek már intézetük is alakult.

Nemzetközi lépések A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén (1992) szorgalmazták. Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) tevékenysége a környezetvédelem területén is. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1996-ban a BS 7750 szabvány szerint egy nemzetközi szabványt épített ki, az ISO 14001-et. Ez a rendszer tartalmazza a KIR követelményeit és alkalmazási irányelveit. Az Európai Unió 1993-as 1836/93 – as számú rendelete, mely létrehozta az EMAS-t (Enviromental Management /Ecomanagement/ and Audit-Scheme), „az ipari vállalatoknak a környezeti vonatkozású irányítást és üzemellenőrzést szolgáló közösségi rendszerben való önkéntes részvételéről”.

A KIR az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány megfogalmazásában: „A teljes (vállalat) irányítási rendszernek az a része, amely magában foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősséget, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.”

A fejlődés iránya technológiák módosítsa, a meglévő technológiák kiegészítése tisztító berendezésekkel, a vállalatok egy része ráállt ezen berendezések gyártására, környezetbarát, illetve az újra-használatot és újrahasznosítást megvalósító technológiák

A KIR alapelvei 1 Elkötelezettség és politika A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítsa elkötelezettségét a KIR-je iránt. 2 Tervezés A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához. 3 Bevezetés A rendszer hatékony bevezetése érdekében a szervezet fejlessze ki azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok eléréséhez szükségesek.

A KIR alapelvei (folytatás1) 4 Mérés és értékelés A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti teljesítést. 5 Átvizsgálás és javítás A szervezet vizsgálja át, és folyamatosan javítsa környezetközpontú irányítási rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Az 1980-as években egyre jobban terjedni kezdett a környezettudatosság az egyes országok vezetői körében, melyet az egyre több nemzetközi konferencia összehívása, a célkitűzések és az elért eredmények is alátámasztanak. Ezzel párhuzamosan a vállalati szférában is felismerték a környezet védelmének fontosságát és ez új irányba indította el a vállalatok irányításának stratégiáját, valamint a fejlesztési beruházásokat.

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a legfontosabb nemzetközi konferenciákat, melyeket a környezet védelme érdekében történő összefogás végett tartottak! Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát,alapelveit! Ismertesse, hogy mit jelent a környezettudatos vállalatirányítás! Sorolja fel a környezettudatos vállalatirányítás alapelveit!

Az előadás felhasznált forrásai Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Kerekes S.-Kindler J. (1997): Vállalati környezetmenedzsment. Aula, Budapest. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

1/1 előadás Következő bemutató: