Új, kombinált módszerek a Közép- Tisza jelenkori mederképződményeinek jellemzésére Nagy Ágnes Tímea – Tóth Tamás – Sztanó Orsolya

A tanulmányról… Cél: a mai Tisza-meder üledékképződésének részleges bemutatása új módszerekkel Hol? Martfű és Kisköre közt Hogyan? – Ultra nagy felbontású egycsatornás, vízi szeizmikus szelvények földtani értelmezése – Innen nyert adatokból hossz-szelvény készíthető – Ezek értelmezését segíti a terület topográfiai ismerete – Keresztszelvények készítése

Szeizmikus szelvények Ultra nagy felbontású egycsatornás, vízi szeizmikus szelvényeket készítettek Méréskor az észlelés és a gerjesztés is víz alatti Részletes Gyors, egyszerű, viszonylag olcsó

Szeizmikus szelvényekben Mederfenék: Sík Dűnékkel borított Kottyanókkal – eróziós gödrökkel – tarkított

Az üledék Vizsgált rész 45%-án nincs üledékképződés, fennmaradó rész 90%-án 1-2 m vastag üledék

Az üledék Vizsgált rész 45%-án nincs üledékképződés, fennmaradó rész 90%-án 1-2 m vastag üledék A párhuzamosan rétegzett, egyenes mederfenéken sokkal kisebb az üledékképződés Főleg pozitív formákat alkot az üledék Felszínén homokos anyagú dűneképződés, ennek fejlődése jól nyomon követhető

Az üledék elhelyezkedése, morfológiája: térkép & hossz-szelvény A konszolidálatlan üledék nagy része a kanyarulatok domború oldalán, övzátonyban Másik rész: a szabályzások miatt áthelyeződött: anyamederré váláskor szétterült, a meanderezés miatt oldalirányú vándorlás A jelentős övzátonyépülés összefüggésben áll a kanyargósság növekedésével Szolnok alatt negatív formákban gyűlik össze, Szolnok felett pozitívban (erősebb szabályozás)

A folyószabályozás után Kanyarok átvágásával (Szolnok felett) keskenyebb, szimmetrikusabb lett és jobban bevágódott Antropogén hatásra nagy változások az első 60 év alatt Utána csak kismértékű, a meder természetes fejlődésével járó folyamatok Szolnok felett: az első 40 évben nőtt a vízáteresztő keresztmetszet, utána csökkent Szolnok alatt: kezdettől keresztmetszet-csökkenés

A folyószabályozás után Jelentős oldalirányú gyarapodás az övzátonyok esetében -> növő kanyargósság Ennek hatására a folyó esése csökkent Az első évben ezek jelentős változások Később az övzátony-épülés lelassul, a mélyülés megáll, néhol feltöltődés Így nagyjából visszaállt a dinamikus egyensúlyi állapot félszáz év alatt, az egyenletesen eloszlott üledék is ezt jelzi

A forrás NagyTóthSztanó Nagy Ágnes Tímea – Tóth Tamás – Sztanó Orsolya 2006: Új, kombinált módszerek a Közép-Tisza jelenkori mederképződményeinek jellemzésére – Földtani közlöny, 136. évfolyam, 1. szám, pp