A Kis-Balaton Védőrendszer Mérnökökológia. Kis-Balaton története A Balaton vízszintje sokkal magasabb volt a mainál, a Kis- Balaton mai területe a Balaton.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ökológiai állapotértékeléshez szükséges monitoring rendszer felülvizsgálata - Komárom-Esztergom megye - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi.
Advertisements

A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
A folyóvizek.
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
Akvapónia üzemeltetés Aquaponics operation and maintenance
Szintetikus mosószerek Eutrofizáció
A Kis-Balaton Védőrendszer
Tavak vízminőségének javítása Eutrofizáció szabályozása
HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE,
Vízminőségi jellemzők
Kémiai szennyvíztisztítás
Növényi tápanyagok vízminőségi hatása (eutrofizáció) és a tápanyagterhelés számítása.
A tatai Réti-8-as számú halastó természetes vízi élőhellyé történő rehabilitációja KEOP /
Tatai Mezőgazdasági Zrt. tavainak helyzete és jövőképe
A Csukáséri főcsatorna állapotfelmérése különös tekintettel a szennyvizekkel bekerülő tápanyagok hatására Dr.Fekete Endre ATIKÖVIZIG,Szeged.
Készítette: Angyalné kovács Anikó
A vízszennyezés mérése, értékelése
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Beszámoló az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás keretében végzett Balaton kutatások.
A fitoplankton monitorozása a Keszthelyi- medencében és dinamikájának modellezése Istvanovics Vera és Honti Márk Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi.
Természetes vízi élőhely és parti föveny kialakítása a tatai Öreg- tavon Michl József Tata Város Polgármestere november 08. Budapest, Károlyi-Csekonics.
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
Tavak, tározók rehabilitációja
KÉMIAI KEZELÉS ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN
EUTROFIZÁCIÓ MODELLEZÉSE: DINAMIKUS MODELLEK
EUTROFIZÁCIÓ MODELLEZÉSE: DINAMIKUS MODELLEK
TÓ FOLYÓ VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSI PÉLDA  C H3 Célállapot (befogadó határérték) Oldott oxigén koncentráció ChChChCh  C H2  C H2 - a 13 E 1 (1-X 1 ) - a.
Felszíni vizek minősége
KÖRNYEZETI RENDSZEREK MODELLEZÉSE
A “nem” tudás kategóriái DeterminizmusDeterminizmus Statisztikai bizonytalanságStatisztikai bizonytalanság Scenario bizonytalanságScenario bizonytalanság.
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
Kis-Balaton története
Talaj összes foszfor tartalmának meghatározása
Vízfelhasználás minőségi követelményei
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
A Balaton Régió környezeti állapotának értékelése
Vízszennyezés.
A tavak eutrofizációja
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Zsuga Katalin – Szabó Attila: A Tisza hazai vízgyűjtőterületének ökológiai állapota, környezetvédelmi problémái Győri Katalin Dorottya geográfus III. évf.,
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
A Sió környezete és élővilága
Felszíni vizek minősége
KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI MEDERRENDEZÉSE
VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
TANULSÁGOK A FILMMEL KAPCSOLATBAN
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A biológiai és a kémiai szennyvíztisztítás szimbiózisa
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
 KUTATÁS ÉS MEGÉRTÉS  ELÕREJELZÉS  ÜZEMIRÁNYÍTÁS  TERVEZÉS  STRATÉGIA ÉS SZABÁLYOZÁS  DÖNTÉSELÕKÉSZÍTÉS CÉLOK.
A TISZA-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK JELENE ÉS JÖVŐJE SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A TISZA-TÓ KÉMIAI VÍZMINŐSÉGE.
DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM KEHOP VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKTJEINEK ÉS A VGT2 VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA.
A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ÉS A közép dunántúli vízügyi igazgatóság SZAKMAI FÓRUMA.
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TERÜLETI FÓRUM A 2. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV Gulyás Zoltán osztályvezető Észak-magyarországi Vízügyi.
1111 Budapest, Műegyetem rkp Tel: (361) Fax: (361) M ÉRNÖKÖKOLÓGIA Előadó: Dr. Szilágyi Ferenc.
Hulladékvizek veszélyei – lehetséges katasztrófa helyzetek
Vízelvezető hálózatok modellezése
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSI PÉLDA
Magyarország vízrajza
Mikroszkópos biológiai problémák kezelése és alkalmazása a vízbiztonsági tervekben május 09. Előadó: Fazekas Zoltán Technológiai osztályvezető.
A RÁBA-HANSÁG Fórum (Győr,
NÖVÉNYI TÁPANYAGOT TARTALMAZÓ SZENNYVIZEK
Előadás másolata:

A Kis-Balaton Védőrendszer Mérnökökológia

Kis-Balaton története A Balaton vízszintje sokkal magasabb volt a mainál, a Kis- Balaton mai területe a Balaton 5. és 6. medencéje volt, 2-2,5 m vízmélységel Sorozatos emberi beavatkozások: Galenius-császár isz as évek vasút építés, 1863 vízszint csökkentés (1+1,5m)  Kis-Balaton részben kiszárad 1920-as évek: Zala-folyó rendezése, kapcsolat megszakadása a Kis-Balaton és a Zala között 1960-as évekig: lecsapolás, mezőgazdasági termelés 1970-es évektől napjainkig... 

Mérnökökológia Balaton eutrofizációja Balaton: sokáig csak „nyűg” (lecsapolni, stb…) Átértékelődött: értékes üdülőterületté Eutrofizálódás első jelei: 1940-es években megmutatkoztak Hínárosodás, algásodás, kékalgák okozta vízvirágzások eutróf-hipertróf állapot (a-kl>200mg/L) „Használati érték” erősen lecsökkent 1971-ben Balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program 1976-ban Minisztertanácsi rendelet a vízminőségromlás megállítására, 1979-ben átdolgozták Kutatási programok

Mérnökökológia Kis-Balaton „helyreállítása” 1983 Minisztertanácsi határozat a tó vízminőségének javítására Tápanyagterhelés csökkentése: szennyvíztelepek intenzifikálása, állattartás, mezőgazdasági termelés átalakítása, kotrás, stb… Egyik legfontosabb elem: Kis-Balaton Védőrendszer (KBVR) létrehozása (a koncepció már 1970-es években megszületett, tervezés 1980-ban kezdődött)

Mérnökökológia Kis-Balaton Védőrendszer koncepciója CÉL: tápanyag és lebegőanyag visszatartása Két alapkoncepció: 1.Tározás kazettás rendszerben 2.Átfolyó rendszerű tározás Működési elképzelés: makrofitonok tápanyagfelvétele, majd ezek eltávolítása a rendszerből

Mérnökökológia Felső Tározó (Hídvégi-tó) ~18 km 2 1,1 m 1985 Alsó Tározó (Fenéki-tó) ~50 km 2 1,1 m Ingói-berek ~16 km Kazetta 5 millió m 3

Mérnökökológia Kis-Balaton Védőrendszer ≠ „Ősi” Kis-Balaton Nem az eredeti állapot helyreállítása: mikori az „eredeti állapot”? Alapvető különbségek az 1800-as évekhez képest: Zala tápanyagterhelése sokkal kisebb volt Vízszintet a természetes vízjárás határozta meg Eredeti állapot természetes volt, a mai tározók mérnöki létesítmények, műtárgyakkal, üzemrenddel A KBVR mérnökökológiai létesítmény!

Mérnökökológia Mi lett a Kis-Balaton Védőrendszerből? A makrofitonos alapkoncepció tévesnek bizonyult: Felső-tározó nyílt vizes lett, alga-dominanciával Ingói-berek unikális nádasai kezdtek visszaszorulni és alga dominanciába átalakulni  nem kívánatos Célok fokozatosan átértékelődtek: Eredetileg deklaráltan első és legfontosabb cél a tápanyag visszatartása, a természetvédelem ennek alá lett rendelve Jelenleg: a két cél összehangolása

Mérnökökológia KBVR működése - vízforgalom

Mérnökökológia KBVR működése - vízforgalom Zala vízgyűjtőn 20 állandó és időszakos vízfolyás van A Zala vízrendezése a 60-as években történt meg Zala közép vízhozama: Zalaapátinál: ~5,5 m 3 /s (~Felső tározó befolyó) Zala torkolatnál: ~7,0 m 3 /s A Felső tározó vízhozamának 90%-át a Zala adja Az Alsó tározó vízhozamának 70%-át a Zala szállítja. Alsó tározó jelentős befolyói: Egyesített Övcsatorna, Marótvölgyi csatorna, Zala-Somogyi határárok

Mérnökökológia Egyesített Övcsatorna: É-Keszthelyi-hg, Keszthely-Sármelléki láp, Keszthely tisztított szv Zala torkolat, 21T Zala-Somogyi határárok ZalaapátiBalatonhídvég Marótvölgyi csatorna 2T 3T 4T „Bukóél”

Mérnökökológia KBVR működése - vízkormányzás Felső tározó elárasztása: Zala töltésének megszaggatásával, átmenet nélkül üzemi vízszintre. A tározó nem „zárható rövidre” Alsó tározó: Ingói-berek elárasztása, ideiglenes kifolyó a „bukóél”. Ingói berek ingadozó vízszintet igényelne Ingói berek kikapcsolásának igénye

Mérnökökológia

KBVR működése – oxigén viszonyok Felső tározó Alsó tározó

Mérnökökológia KBVR működése – oxigén viszonyok Hídvégi tó területén az oldott oxigén általában megfelelő, de időnként nappal is 2 mg/L alá csökken (napszakos ciklus!) Ingói-berek: gyakran oxigénhiányos, 1 mg/L alatti értékek, oka: nád árnyékol, fény hiányában nincs/alig van elsődleges termelés (oxigéntermelés), fogyasztás az algák és más szervesanyag bomlása miatt jelentős. Oxigénhiány miatti halpusztulások előfordul(hat)nak

Mérnökökológia KBVR működése - szervesanyag Felső tározó Alsó tározó Szerves anyag tartalom emelkedik, partikulált formák részaránya nő (planktonikus elsődleges termelés) Árnyékolás, algapusztulás, ülepedés  partikulált forma csökken, oldott:patikulált arány megváltozik

Mérnökökológia KBVR működése – lebegőanyag (LA) Felső tározóAlsó tározó Zala ásványi LA-t hoz, ami kiülepszik, helyette magas szervesanyagtartalmú LA Főleg „alga eredetű” LA hatékonyan kiülepszik Egyik fő cél volt!!!

Mérnökökológia KBVR működése - foszfor Eutrofizáció szempontjából a legfontosabb tápanyag. A foszfor visszatartása volt a KBVR létrehozásának fő célja. Értékelés során a különböző foszforformákat figyelembe kell venni.

Mérnökökológia Foszforformák - emlékeztetőül Mérés savas molibdát reagenssel  csak ortofoszfát reagál („reaktív foszfor” – RP) Oldott – formált elkülönítés: 0,45 μm membánszűrőn Szűrt kezeletlen  Oldott reaktív foszfor (ORP) Szűrt roncsolt  Összes oldott foszfor (ÖOP) Szűrt roncsolt – szűrt eredeti  Oldott nem reaktív (OnRP) Szűretlen roncsolt  Összes foszfor (ÖP) ÖP – ÖOP  Formált foszfor (FP) Szűretlen nem roncsolt de savasan hidrolizált (szerves kötésű) – összes oldott (ÖOP)  formált szervetlen kötésű P (Ca, Mg, Al, Fe foszfátok, biológiailag inaktív) ÖP – biológiailag inaktív  Biológiailag hozzáférhető összes P

Mérnökökológia KBVR működése - foszfor Bejövő összes P 30%-a partikulált a többi oldott. Felső tározóban ORP csökkenés, partikulált (alga-P növekedés) Felső tározó Alsó tározó Egyesített övcsatorna

Mérnökökológia KBVR működése - foszfor Alsó tározóban partikulált P csökkenés, oldott P (ORP) növekedés. Összfoszfor visszatartás, de kedvezőtlen formák Felső tározó Alsó tározó Egyesített övcsatorna

Mérnökökológia KBVR működése - foszfor Felső tározó P visszatartási hatásfoka 1991 után lecsökkent (Zalaegerszegi szvt P-kicsapás, ÖP:0,56  0,3, ORP:0,3  0,1 mg/L) Belső terhelés:üledékben csapdázódott foszfor felszabadulása! 1. P-szorpciós folyamatok (erősen és lazán adszorbeált), redoxi- viszonyok (vashoz kötött) 2. algák szerepe

Mérnökökológia KBVR működése - foszfor A KBVR összes foszfort tart vissza. A KBVR-ben a foszforformák átalakulnak, az elfolyó vízben a P túlnyomó része ORP formában jelenik meg. A Felső tározóban elsősorban abiotikus P-eltávolítás, belső terhelés, planktonikus eutrofizáció a jellemző Az Alsó tározóra az algák pusztulása, lebomlása a jellemző, partikulált foszfor drasztikus csökkenése (ülepedés), valamint ORP kibocsátás

Mérnökökológia Zala: 90%-ban oldott, jelentős része nitrát KBVR működése - nitrogén Felső tározó Alsó tározó Egyesített övcsatorna

Mérnökökológia Befolyó: 90% oldott, jelentős része nitrát A Felső tározóban: enyhe ammónium növekedés, jelentős nitrát csökkenés összes oldott nitrogén (nitrát!) csökkent, de az oldott szerves részaránya növekszik partikulált forma jelentősen nő összes nitrogén növekedés  nitrogénkötés Az Alsó tározóban: partikulált nitrogén csökkenés  össznitrogén csökken össznitrogén jelentős része oldott szerves nitrogén KBVR működése - nitrogén

Mérnökökológia KBVR: Összes nitrogént tart vissza Nitrogénformák átalakulnak, Biológiai folyamatok  nyáron jó hatásfok, télen minimális KBVR működése - nitrogén

Mérnökökológia Nyílt víz, alga dominancia Lebegőanyag „növelő” hatás (alga) Jó fény és oxigénellátottság P: adszorpció, belső terhelés, partikulált alga-P N: nitrát csökkenés, partikulált N nő, N-kötés, ÖN nő KBVR működése –Felső- és Alsó tározó összehasonlítása Makrofita (nád) dominancia „Ülepítő” hatás, jó LA visszatartás Rossz fényviszonyok, alacsony oxigénszintek P: ülepedés, alga pusztulás, ORP kibocsátás N: partikulált N csökken, oldott szerves részaránya nő, ÖN csökkenés

Mérnökökológia Foszfor: jó visszatartás, de kedvezőtlen formák hagyják el Nitrogén: jó visszatartás Lebegőanyag: jó visszatartás De: az eredeti koncepció tévesnek bizonyult  Rugalmas tervezés fontossága! KBVR működése a célok tükrében

Mérnökökológia Teljes területe természetvédelmi terület (Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet, ha, fokozottan védett: ha) Ramsari terület (-1957 ha szántó), csatlakozik a Balatoni Ramsari területhez Ramsari terület: „A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről” KBVR természetvédelmi szerepe

Mérnökökológia Montreuxi lista:....lehető legkorábbi időpontban tájékoztatást tudjon adni, ha a területén lévő és a jegyzékbe vett vadvíz ökológiai jellege megváltozott, változóban van, valószínűleg majd megváltozik.... KBVR: ökológiai jelleget befolyásol, de előre tudott volt, állapotjavítás nem tilos Mekkora változás tekinthető ökológiai jelleg megváltozásának  v.ö. természetes szukcesszióval  nem kell felvenni a listára KBVR természetvédelmi szerepe

Mérnökökológia Természeti értékek: diverzitás, valamint Ingói berek unikális nádasa Vízszintingadozás szerepe: ehhez „szoktak”, folyamatosan változó viszonyok: változó konkurrencia és kompetíciós viszonyok: nem lesz egyirányú szukcessziós nyomás  diverz maradVízkormányzás! KBVR természetvédelmi szerepe Ingói-berek: kikapcsolását 1997 óta javasolják, természet- védelmi célú kezelését javasolják. (nádpusztulás, hatásfok)

Mérnökökológia

Kis-Balaton jelenlegi állapota Mi van kész, helyszín ismertetése Főbb tervezési hibák, problémák (pl. vízkormányzás) Rugalmas tervezés - visszacsatolások

Mérnökökológia

Lista bunkó Szöveg, szöveg, szöveg KBVR működése - lebegőanyag

Mérnökökológia Lista bunkó Szöveg, szöveg, szöveg KBVR működése - lebegőanyag

Mérnökökológia Lista bunkó Szöveg, szöveg, szöveg KBVR működése - lebegőanyag

INGÓI BEREK SÁVOLY VÖRS