India.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az el nem kötelezettek.
Advertisements

II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
VS India Kína.
India-az ellentétek országa
Róma az örök város.
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
„Szabadságot szenvedés nélkül nem lehet kivívni!”
Az angol nyelv diadalútja
A BRIC-országok jövője
LATIN-AMERIKA.
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
KÍNA ÉS INDIA.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
5. A népesség állampolgársága, nyelvi, etnikai, vallási összetétele
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Jinnah ellentmondásos álma: Pakisztán. Az államiságra nézve veszélyt jelentő kihívások -politikai válság -szeparatista törekvések -korrupció a problémák.
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Az amerikai (USA) kommunikáció
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
Kína és Korea.
Izrael.
Összehasonlító gazdaságtan
Ország összehasonlítás
Országösszehasonlítás
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
A multikultúra megítélése
AUSZTRÁLIA FELFEDEZÉSE
A békekötések után.
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
A háború és következményei Magyarországon
India-az ellentétek országa
Törpeállamok.
Baltikum.
SZUDÁN A DARFÚRI KONFLIKTUS OKAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI Rémai Dániel 2007 Minden jog fenntartva!
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Közel-Kelet 1945 után.
Szerbia – Szerb Köztársaság
A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA
 Bevezetés  India és közvetlen környezete  Arab-félsziget  Észak-Afrika  Kelet-Afrika  Egyéb afrikai területek.
A független India 1947-től napjainkig Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
Arab diktatúrák megdöntése Farkas Bertalan Politikai földrajz és globalizáció
A szuperhatalmak a hidegháború idején
Nagy-Britannia és Franciaország. Nagy- Britannia  Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor)  Gazdasági problémák.
A népesség összetétele
Fekete Afrika A 2. Világháború jelentős hatással volt Afrikára. A háború után a legtöbb afrikai országban napirendre került a függetlenség kihívása. A.
Földünk népessége.
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
A kommunizmus bukása.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
Bevezetés a jog- és államtudományokba
Miért éppen a Közel-Kelet?
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Közel-Kelet 1945 után.
,,Migráns” országok Latin-Amerika,USA,Kanada,Izrael,Ausztrália,Új-Zéland és Dél-Afrika készítette: Verdes Máté.
India történelme december 5.
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
A politikai rendszerek tipológiája I.
Globalizáció.
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

India

Világháborús örökség Függetlenségi törekvések Hindu-muzulmán vallási ellentétek (a valós ellentétek) Elmaradott gazdaság (fejletlen mezőgazdaság és egyoldalú ipar) a gyarmati múlt miatt Szegénység, kis fogyasztópiac (iparosítás gátja)

Tudatos etnikai tisztogatás Függetlenségi háború 1946 szabad választások 1946-64 Dzsaváharlál Nehru (hindu) kormányalakítása (miniszterelnök) (Nemzeti Kongresszus- középbal nemzeti párt) Polgárháború a hinduk és muzulmánok között, angol sortüzek, általános káosz 750 ezer - 1 millió halott Tudatos etnikai tisztogatás

1947 függetlenség India és Pakisztán létrejötte Óriási menekültáradat: 10 millió hindu, szikh menekült Pakisztánból 7 millió muszlin menekült Indiából a fejedelemségek (601) Indiához csatlakoztak (a terület 1/3-a)

India Nehru a kormányfő Hindu a többségi lakosság, jelentős muzulmán kisebbség 1947 Brit Nemzetközösség tagja Pakisztán ÉNy –és ÉK, nincs területi érintkezés Muzulmán lakosság Menekültek és folyamatos konfliktusforrás 1948 Mahátma Gandhi meggyilkolása 1948 brit csapatok elhagyják a szubkontinenst 1949 Brit Nemzetközösség tagja

Pakisztán

Egység 1971-ig Ny és K-Pakisztán (Bengali) területileg elkülönül Összetartó erő: hadsereg, iszlám vallás, de különböző kultúrák Muzulmán Liga a vezető párt 1956 a világ első iszlám köztársasága (Főváros: Iszlamabad) 1958-1971 katonai diktatúra 1971 a 3. indiai-pakisztáni háború: K-Pakisztán kiválása = Banglades létrejötte

Demokratizálási kísérletek 1973-1977 Ali Bhutto 1977-től ismételt katonai diktatúra 1988-1999: Benazir Bhutto (Ali lánya) ismételt demokrácia (†2008) 1998 első földalatti atombomba-teszt 1999-2008 katonai diktatúra Pervez Musharraf 2008 óta demokratikus(abb) vezetés (a Brit Nemzetközösségben ismét tag) Asif Ali Zardari (B. Bhutto özvegye) a köztársasági elnök 2001 óta USA-szövetséges a terror elleni háborúban (de a tálibok és az al kaida támogatása) A világ egyik legkorruptabb állama

India

Általános jellemzők Államforma: szövetségi köztársaság Parlamentáris demokrácia 1,148 milliárd lakos (ENSZ-előrejelzés: 2045-re a V. legnépesebb országa) 72% indoeurópai, 25% dravida származás (alkotmány: kb.600 törzs)- multietnikus

India népsűrűsége

Hivatalos nyelv: hindi, angol (alkotmányban további 21) 814 nyelvjárás Az alkotmány (Bharat 1950) tiltja a vallási, kaszt, nemzetiségi és egyéb megkülönböztetést Vallások: hindu, buddhizmus, szikh, kereszténység, zoroasztrianizmus, zsidó Világi állam (állam-egyház szétválasztása)

Külpolitika 1990 előtt 1. Szovjet orientáció Nehru örökségeként 2. kínai orientáció az 1950-es években 1960-as évek romló kínai viszony (1962 kínai-indiai háború tibeti területekért) 3. Tömbönkívüliség 1950-1970-es évek El nem kötelezettek mozgalma távolmaradás mind a szovjet, mind az amerikai blokktól (Tito-Nasszer-Nehru- Sukarno) Sikertelen összefogás (túl nagy távolságok és különbségek)

4. Pakisztáni konfliktusok Indiai-pakisztáni háború Kasmírért (stratégiai fekvés): 1947-49, 1965, 1999 1971 3. pakisztáni háború: Kína, USA Pakisztánt támogatja Szovjetunió Indiát (India K-Pakisztánt) Pakisztán felbomlása: Banglades (K) és Pakisztán (Ny)

Gazdaság (szovjet példa) Vegyes gazdaság: kulcsfontosságú iparágak állami tulajdona (vasút, fegyvergyártás, atomenergia), de megmarad a magántőke Szovjet mintára: nehézipari beruházások, tervutasítás (ötéves tervek), mezőgazdaságból tőkeelvonás Sikertelen agrártörvény, élelmiszerhiány Népességrobbanás (évi 2,2%-os növekedés) 1970-es évek: Indira Gandhi: „zöldforradalom” a mezőgazdaság gépesítése állami támogatással (közellátás biztosítása), de a lakosság fele a létminimum alatt él

Belpolitika Indira Gandhi (Nehru lánya) 1966-1984 1970-es évek társadalmi elégedetlenség rendkívüli állapot (autoriter rendszer, parlament felfüggesztése), hatalomkoncentráció, sajtócenzúra Atomprogram és atombomba 1974 1980-as évek eleje: Punjab-konfliktus (szikhek elszakadási törekvései) 1984 amristari Aranytemplomban Radzsiv Gandhi 1984-1991 a gazdasági reformok kezdete

Indira Gandhi és Richard Nixon

1990 után SU összeomlása után orientáció váltási kényszer Gazdasági reformok folytatása (reprivatizáció, exportkorlátozások feloldása, adócsökkentés, bürokrácia csökkentése) Hindu nacionalizmus (Hindutva) megerősödése (muzulmánok ellen), Kasmírban Terrorakciók muzulmánok-hinduk szervezésében 1998, 2006, 2008 Mumbai (Bombay), 2008 Bangalore

Modernizáció Kezdete: 1970-80-as évek Gandhi-dinasztia (Indira, Radzsiv, Szonja) tervezett – államilag felügyelt Demokratikus berendezkedés – Dalitok (érinthetetlenek) kérdése: a lakosság 16,2%-a Oktatás színvonalának emelése (szakembergárda) Angol világnyelv ismerete 3. szektor fejlesztése (számítástechnika, informatika, szoftverfejlesztés, banki-üzleti szektor) Pl.: V4 szélenergia iparban Népességnövekedés (de munkanélküliség) – egyre szélesebb középosztály – fogyasztópiac, viszonylag alacsony bérezés, fegyelmezett

Dalit lány

Problémák Pakisztán-India: mindketten atomhatalom (1974/1998) USA-megnyerése Relatív nyersanyagszegénység (3. szektor fejlesztése) Népesség egyenetlen megoszlása Jövedelmek egyenlőtlen eloszlása (fejletlen iparágak, mezőgazd. munkanélküliség) (Világbank lakosság 44%-a 1USD /nap alatt) Gyermekmunka, adósrabszolgaság, munkanélküliség, hív-fertőzöttség (V3) Vallási feszültség (modernizáció vesztesei) Környezeti károk (erózió, elmocsarasodás, ivóvíz probléma, levegőszennyezés)