A felszínborítás változásának vizsgálata a kárpáti régióban távérzékelési technikák segítségével Dezső Zs.- Bartholy J.- Pongrácz R.- Barcza Z. 2004
Az elmúlt években nagy árvizek pusztítottak a Tisza vízgyűjtőterületén. Nőtt az éves vízszintmaximum, és az elsőfokú árvízkészültséges napok száma.
Okok: Erdők tarvágása a forrásvidéken Felszínborítás és földhasználat- változás a vízgyűjtőn Nagy viharok gyakoribbá válása intenzív csapadékhullással Az éves csapadékmennyiség eloszlásának változása Hosszabb és hidegebb tél, nagyobb hófelhalmozódással A globális felmelegedés helyi hatásai
km 2 nagyságú terület. 7 részvízgyűjtő vizsgálata ill között. Földi felmérések és nagy felbontású műholdfelvételek elemzése is. NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) és NASA műholdak felvételeit használták fel.
Az erdős területek aránya 3-4%-kal csökkent átlagosan. (1200 km 2 a km 2 -ből) A keleti és délkeleti részvízgyűjtőkön 10%-os a csökkenés: –Romániai Felső-Tisza: 900 km 2 –Ukrajnai Felső-Tisza: 340 km 2 –Borsava: 225 km 2 csökkenés A többi részvízgyűjtőn csekély emelkedés tapasztalható (kb. 300 km 2 összesen) Ez valószínűleg a légköri CO 2 szintjének emelkedéséhez köthető. Az erdőtől megfosztott területek nagy összefüggő foltokat alkotnak, míg az újonnan beerdősült részek szétszórtan, kis foltokban helyezkednek el.
A szántóföldek kiterjedése 10-20%-kal csökkent a vizsgált területen.(3800 km 2 ) Ez a rendszerváltással függ össze reprivatizáció, zavaros birtokviszonyok, anyagi források és szakértelem hiánya. Nőtt a nem erdős területek nagysága 1700 km 2 –rel. Itt csak gyenge minőségű növényzet jellemző pl. parlagfű. Szintén nőtt a szántóföld és nem erdős mozaikok kiterjedése 3300 km 2 -rel. A beépített területek és a víztestek aránya nem nőtt.