GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KARSZTJELENSÉGEK.
Advertisements

Evolúció.
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
Északi-középhegység.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Földtani alapismeretek III.
A Föld belső szerkezete
Földtörténet Összefoglalás.
felszínformáló tevékenységének
Kelet-Afrikai Árokrendszer
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A PARTOK FEJLŐDÉSE A Davis-i abráziós ciklus juvenilis maturus
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
Nagy Patrik Ásványok és kőzetek Ásvány és Kőzettanhoz kapcsolódik.
A földkéreg „kérge”: a talaj
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
Budapest Mint Világváros
Építésföldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek III.
Ásványok és kőzetek.
Természetföldrajzi övezetesség
Leíró éghajlattan.
Cretin Bettina és Simon Lilla
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Változó földfelszín.
Természetföldrajz 2. A Föld alakja, méretei A nehézségi erő és helyi értékkülönbségei Az izosztázia és a Föld belső szerkezete.
Magyarország – Dunántúli hegység Általános jellemzők ÉK-DNY irányban kb. 200km hosszban A Velencei-hegység kivételével középidei üledékes vonulatok.
Földrajzi burok: az egymással kölcsönhatásban álló
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Karsztfejlődési modell
A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A SZÁRAZFÖLDI JÉG 11. előadás
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
a tengerfenék üledékei származás
Gábris Gyula: Gondolatok a folyóteraszokról
Gondolatok a folyóteraszokról Gábris Gyula, 1997.
Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye
Készítette: Méhész Nóra
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
Varga György c. egyetemi docens
Készítette: Antos Tamás 8.b
Pannon tenger A Kárpát-medence területén helyezkedett el.
Készítette: Oláh Péter meteorológus
Északi-középhegység.
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok
A SZÁRAZ TERÜLETEK FELSZÍNALAKULÁSA
BEVEZETÉS A KÖRNYEZETFÖLDTANBA / II.. A legutolsó jelentős „hirtelen” esemény: A Késő Dryas lehülés (az utolsó glaciális utáni felmelegedést.
A laterites mállás folyamatai és termékei
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Globális problémák Globális problémák.
11. A földrészek szerkezete, domborzata
Északi-középhegység.
Belső – Külső erők harca
Európa földtörténete, felszíne
Velünk élő középkor Forrás:
8. A LITOSZFÉRA DOMBORZATA.
Középidő és Újidő.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS A felszínfejlődés legáltalánosabb törvényszerűségei A felszín felszabdalódása és elegyengetése belső erők külső erők Ramsay (1846): abráziós tönk

Davis ciklustana (1899) A fejlődés stádiumai: Kiemelkedés majd lepusztulás A fejlődés stádiumai: juvenilis maturus szenilis Végső tönk - peneplén

Juvenilis stádium (Alpok) Az eredeti tönkfelszín maradványa = csúcsszint

A ciklus megszakítása: tönklépcsők Kormeghatározás hiánya Éghajlat hatásának alábecslése Kőzetminőség csak a részletekben érvényesül Himalája

A ciklustan továbbfejlesztése Arid ciklus Glaciális ciklus Abráziós ciklus

Karsztos ciklus Juvenilis Cvijič (1909) Korai maturus Késői maturus Szenilis

W. Penck: morfológiai analízis (1924) Belső és külső erők viszonya egyensúly: elsődleges tönk eltérés az egyensúlytól felfelé tartó fejlődés: emelkedés gyorsul → közép- ill. magashegység lefelé tartó fejlődés: emelkedés lassul → végső tönk Hegyláblépcső

A lejtő mint bizonyíték Kormeghatározás: korrelatív üledékek Az éghajlatnak nincs szerepe a folyamatokban (!?)

Trópusi tönk Bulla Béla - Julius Büdel (1950) Kettősen elegyengetett felszín

Az elegyengetett felszínek rendszere (Székely A. 1972) 1 – triász dolomit és mészkő; 2 – felsőkréta bauxit; 3 – eocén mészkő és márga; 4 – miocén márga és agyag; 5 – pannon agyag és homok; 6 – pleisztocén eluviális törmelék; 7 – pedimentációs kavics; 8 – kripto trópusi tönkfelszín; 9 – trópusi elegyengetett felszín; 10 – kripto pediplén; 11 – pediplén; 12 – feltételezett lepusztulási felszín. Az elegyengetett felszínek rendszere (Székely A. 1972)

KLIMATIKUS GEOMORFOLÓGIA Éghajlati felszínalaktan „Mivel a felszíni lepusztulás-felhalmozódás minősége és üteme a Föld felszínén éghajlati övek szerint változik, egy és ugyanazon szerkezeti formatípus a denudáció minőségi különbségei szerint éghajlati területenként eltérő formaelemeket fog viselni” Bulla Béla A klimatikus morfológiai szemlélet lényege: kapcsolat a felszínalakító folyamatok (az általuk létrehozott formák), valamint az éghajlat közvetlen és közvetett hatásai között

Az éghajlat szerepe: - a szelektív denudáció változataiban - a lejtőalakulásban - sajátos felszínformák és üledékek kialakulásában Az éghajlat közvetlen hatása főként az aprózódás-mállás folyamataiban jelentkezik

Az éghajlat közvetett hatása: a növény és talajtakaró módosító szerepe

A Föld morfoklimatikus tartományai Julius Büdel (1974)

A felszín előkészítése a lepusztulásra Az aprózódás-mállás övezetes rendje