Nézőpont kérdése… A horizont

Kültér

Botticelli – Vénusz születése A szerelem és a szépség istennőjének születését ábrázolja a kép, ahogy egy kagylóból kilép a partra, ahová a szélistenek fújják ki. Ott egy nimfa várja, hogy egy bíborszínű köpennyel terítse be. A képen a kor nőideálját láthatjuk, egy eszményt jelenít meg. A humanisták szerint Vénusz születése azt jelképezi, hogy személyében a szépség jelent meg a Földön, ahol az emberi élet a legfontosabb. A kompozíció tökéletesen kiszámított, harmonikus és szabályos. A szélistenek, Vénusz, és a nimfák közé rajzolt képzeletbeli vonalakból egy háromszög alakzat jön ki. A vörös, élénk színű köpeny van az előtérben. A kép térbeliségét a háttér elmosódottsága, és hideg színei érzékeltetik. Ez a színperspektíva, ami a reneszánsz egyik fő jellemzője, hagyatéka.

Koszta József - Szénaboglyák Az alföldi iskola szemléletét hűen tükrözi a sík alföldi táj szépségének ábrázolása. Maga a téma egyszerű, realisztikus az alföldi ember életformáját megörökítő ábrázolás. Aratás után a szalmát boglyákba rendezték, amit a festő a perspektivikus ábrázolás eszközével jelenít meg. Alkalmazza a reneszánsz perspektíva vívmányait, a tér mélyülésével a boglyák egyre kisebbek és elmosódottabbak. Az előtérben lévő a legnagyobb és legélénkebb. Az ecsetkezelés lendületes és formakövető, színvilága a barnák és a sárgák színhasználata. A kép hangulata nyugodt, de ugyanakkor kicsit borongós. Talán sugallja az aratás nehéz, fáradtságos munkáját.

Beltéri

Raffaello – Athéni iskola Tárgya a világi tudomány. Címe félrevezető, a kép valódi jelentését csak a mennyezeti freskóból érthetjük meg. A képen látható csoportok különböző korokban élő tudósait, tudósait, csillagászait ábrázolja. Szimmetrikus, légköre nemes és nyugodt, ezért a reneszánsz összegzésének is tekinthetjük. Kompozíciója centrális, és bár roppant mozgékonyság látható, a rengeteg figura mégis áttekinthetően van tagolva. Pár fontos szereplő: Platón, Arisztotelész a filozófusok, Euklidész a matematikus, Ptolemaiosz a csillagász.

Tornyai János - Juss A Juss népi életkép témája magyar falusi dráma. Környezet egy vásárhelyi parasztszoba, középen hosszú asztal, körülötte a család: nagyapa, felnőtt nőtestvérek, sógor és kislányunoka. A mű drámai alaphangját Tornyai kompozíciójával, jellemábrázolásával, színvilágával adta meg. Az érzelmi ellentéttel is a drámaisággal hangsúlyozta ki: az asszonyok szenvedélyességével, az öreg tragikus magába roskadását, a többi szereplő látszólagos nemtörődömségét állította szembe. A Juss képépítésében, színvilágában kétségtelenül Munkácsy hatása érezhető. Mélyrehangolt drámai kifejezésmódja, szenvedélyes ecsetkezelése sötét-világos kontrasztok, a vakító fények és mély árnyékok ellentéte is a nagy példaképet idézi. A Juss a 19. századi kritikai realizmus szellemében született.

Madár-távlat

Mantegna – Piéta Id. Pieter Bruegel – Eldorádó földje Koszta József - Kukoricatörők

Összegzés A formák látszati képét nemcsak a távolság, hanem a szemmagasságunk vonala, azaz a horizont is befolyásolja. Minden festő szemlélteti velünk, hogy a megszokott magasság mellett, attól eltérően, alacsonyabbról vagy magasabbról láthatjuk a dolgokat. Madártávlatban a horizontvonal az ábrázolt formák fölé kerül, mivel a szemlélő az alakok „felett” van. Békatávlatról akkor beszélünk, ha „lent” van a nézőpontunk.