A cukoripar legfontosabb központjai hazánkban A cukorrépa termelésének alakulása, területi jellemzői Magyarországon 1945-2000 A cukoripar legfontosabb központjai hazánkban

A cukoripar múltja Cukorrépatermelés és cukoripar szervesen összefügg 1790. Tessedik Sámuel – répamag 1808. Ercsi – répacukorgyártás 1830. nagyüzemi szintű cukorgyártás 1830-1848 63 cukorfőzde 1848 előtt cukortermelés nagybirtokokon, feldolgozás decentralizált (tőkehiány → osztrák tőke) 1867-ig sok cukorfőzde bezárása, gyáripari fejl.

1848-1967 nagyobb kapacitású, koncentrált cukorgyárak, cukorrépa termőterület közelében II. vh. után cukorgyárak államosítása 1971. cukorgyárak önálló vállalatok, tröszti irányítással 1980. megszűnik a Cukoripari Tröszt 1960-tól fejlesztések (pl. gyártási folyamatok automatizálása) Rsz.változás: európai élmezőnytől elmaradva, hatékonysági és területi gondokkal küszködve

Vetésterület Forrás: KSH

Termesztett cukorrépa mennyisége Forrás: KSH

A cukorrépa-termesztés területi rendszere Termesztés T-i eloszlását befolyásoló tényezők (talajadottságok, mezőgazdasági üzemek anyagi-technikai helyzete, jövedelmezőségi viszonyok) Telepítőtényező: nyersa. ellátás+E+víz

Ercsi: [1911-97] kedvező természeti adottságok Petőháza: [1897-2007] Remek termőföld Kis gyári körzet, koncentrált, hatékony répaterm. Ács: [1871-2002] < Petőháza 2 összefüggő répatermő T: Kisalf.+Győr-Tatai teraszvidék meszes-vályogos talaj Mezőföld: Enying – csernozjom Sárvár: [1895-1999] Kevés jó talaj, legjobb Rába mentén Társgyáraktól időről-időre alapa. vásárlás Kaposvár: [1894] Közepes termésmenny Ercsi: [1911-97] kedvező természeti adottságok Mezőf.+Duna jobb parti termékeny T Alacsony termesztési koncentráltság

Mátravidéki: Hajdúság: [1979-2006] Szolnok: [1910-2008] gyári körzet legnagyobb, legelőnytelenebb Szerencs: [1889-2008]: gyenge min. talajok → Alf.-ről Selyp [1889-1997] Hatvan [1889-2003] Hajdúság: [1979-2006] Kaba (’70-es évek eleje: Dtúl kapacitástöbblet+Alf. gyárhiány → szállítás → Kaba ’79-től termel → megszűnik szállítás) Szolnok: [1910-2008] vegyes talaj; aszályveszély Sarkad: [1912-1999] Körös-vidék: rossz; Tiszántúli löszhát; távolabbi T-eken jelentős termelés Mezőhegyes: [1890-1997] D-Tiszántúli löszhát – csernozjom

A cukoripar nyersanyagellátási területei 1972.

A cukorrépa termelés időbeni változása megyék szerint

A cukorrépa %-os részesedése a szántóföldi vetésszerkezetből kistérségi bontásban, 2000.

Összegzés Cukorgy. sz. rsz.változás utáni priv. során csökk. – cukori. versenyképessége visszaesik, cukor fogyasztása mérséklődik, exp. veszteségessé válik ’90-es évek vége: teljes cukoripari vertikum külföldi irányítás alatt Cukorgyárak bezárása => cukorrépa termesztésre negatívan hat Legkedvezőtlenebb helyzet: D-Alf. Legjobb helyzet: (kabai, szolnoki), kaposvári – szállítás egyre nagyobb ktg.-tényező Termésátlagok + répa cukortartalmának növelésére van szükség Termelők – feldolgozók közti kapcs.: termelő nem érdekelt magasabb cukortartalmú, minőségi répatermesztésben

Köszönöm a figyelmet! Kolár Anna Földrajz BSc. III. évf.

Felhasznált irodalom: Gurzó Imre 1991. A magyar cukorgazdaság területi rendszerei; Békéscsaba, 164 p. Gurzó Imre 1989. A magyar cukorgazdaság földrajzi szempontú vizsgálata; Pécs MTA RKK, 122 p. Komarek Levente 2006. Gondolatok a hazai cukorvertikum változásának alakulásáról – In: Földrajzi Értesítő. 55. 3-4. pp. 305-320. Molnár Ferenc 1969. Cukoriparunk helyzete és néhány területi vonatkozása – In: Földrajzi Értesítő. 18/2. pp. 193-214.; 7 ábra; 6 tábl. Diagram adatainak forrása: KSH – Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv KSH – Történeti Statisztikai Kötetek – Növénytermelés Ábrák forrása: Képek forrása: www.sulinet.hu/tart/cikk/Sbf/0/32959/1 http://fitten.5mp.eu/honlapkepek/fitten/G5MD1H4JDD/nagy/cukor1.jpg