Közel-Kelet 1945 után.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr. Kis-Benedek József c. egyetemi tanár
Advertisements

Az arab változások és Izrael terrorfenyegetettsége
Enyhülés és a hidegháború vége
Az 1. világháború.
A „Hidegháború” A megosztott világ
A NATO és a Varsói Szerződés
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
Előadó: Bordás Bertalan
Zsidóság geopolitikája
LATIN-AMERIKA.
MAGYARORSZÁG A DUNAI MONARCHIÁBAN
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A nácizmus Németországban. ( )
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
Izrael.
Láthatatlan Tüntetés Nem mutatják TV-ben, nem beszélnek róla rádióban, nem írja meg az újság sem.
Magyarország a II. világháborúban.
 3. világ felértékelődése  A SZU globális tengeri hatalommá vált Olajszállítási útvonalak fontossága  között a Szuezi csatorna nem működött.
Arab-izraeli háborúk és stratégiai elméletek
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 7.
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Kádár-korszak ( ) „a legvidámabb barakk” „gulyáskommunizmus”
Izrael születése -britek elleni terrorista akciók(Dávid Károly Hotel felrobbantása) novemberében az ENSZ döntése értelmében Palesztinát két részre.
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
Az Arab Liga és az Iszlám Tanács
A mérsékelt és a radikális politikai iszlám a Közel-Keleten KIDMA, Itt a terror? Hol a terror? c. konferencia október 1. Csicsmann László, PhD egyetemi.
A háború és következményei Magyarországon
Libya 利比亞 01 李常生 Eddie Lee (Lee Chang-Sheng) 3/18/2010 南京.
Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika szeptember 18.
NKE Nemzetközi Intézet; Biztonsági kihívások és stratégiai válaszok
A VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. sz. oktatási kérdés anyagából Nem Háborús Műveletek 1. Emlékszik még a világháboruk megdöbbető adataira, melyik a helyes a, - 1.
SZUDÁN A DARFÚRI KONFLIKTUS OKAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI Rémai Dániel 2007 Minden jog fenntartva!
Közel-Kelet.
India.
Az UNHCR feladatai és működése. A menekültügy nemzetközi feladatai
 Bevezetés  India és közvetlen környezete  Arab-félsziget  Észak-Afrika  Kelet-Afrika  Egyéb afrikai területek.
Arab diktatúrák megdöntése Farkas Bertalan Politikai földrajz és globalizáció
Nagy-Britannia és Franciaország. Nagy- Britannia  Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor)  Gazdasági problémák.
A kommunista diktatúrák
Fekete Afrika A 2. Világháború jelentős hatással volt Afrikára. A háború után a legtöbb afrikai országban napirendre került a függetlenség kihívása. A.
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
A kommunizmus bukása.
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A „népek tavasza” Forradalmak ben
IZRAEL ÉS AZ ARAB VILÁG Készítette: Mérő Dominika.
Az első világháború.
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Az egypártrendszer létrejötte
A SEMLEGESSÉGTŐL A DONI KATASZTRÓFÁIG
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Közel-Kelet 1945 után.
A TRIANONI BÉKE.
,,Migráns” országok Latin-Amerika,USA,Kanada,Izrael,Ausztrália,Új-Zéland és Dél-Afrika készítette: Verdes Máté.
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Közel-Kelet 1945 után

Konfliktusok eredete: Közel-Kelet Politika-történeti és nem földrajzi fogalom Konfliktusok eredete: Oszmán Birodalom felbomlása Angol és francia mandátum a két vh. között Olajlelőhelyek birtoklása (világ készletének 2/3) Izrael állam kikiáltása (1948) Hidegháború (USA-Izrael, SU- arab országok) Síita és szunnita ellentétek

Közel-Kelet tágabb értelmezés

1945 utáni erőközpontok Függetlenné válás (mandátumok vége) Hidegháborús ellentét 1. Truman-doktrína: őrségváltás, USA megjelenése a térségben, kezdetben szalonképesebb, mint GB USA: mérsékelt államok támogatása 2. Szovjetunió térnyerése az 1960-as évektől helyi KP-ra támaszkodva 3. 1945, Kairó: Arab Liga: kollektív védelmi-együttműködési szövetség

Izraeli-arab konfliktus

1940-es évek Angol mandátumterület (ígéret egy önálló zsidó és egy arab állam létrehozására, megosztás) 1939 Fehér Könyv (aliya =zsidó bevándorlás korlátozása) 1946 holokausztot túlélők tömeges bevándorlása 1947 GB az ENSZ-re ruházza a terület jövőjéről a döntést 1948 GB katonai jelenlétének felszámolása 1948. május 14. Tel-Aviv: zsidó állam létrejötte

Ben Gurion proklamálja Izrael állam létrejöttét

1. arab-izraeli háború 1948-49 1948. május 15. Arab országok összehangolt támadása 1948 arab sikerek 1949 izraeli előre nyomulás, arab deffenzíva ENSZ (Folke Bernadotte) közvetít, meggyilkolják 1949 fegyverszüneti tárgyalások: Jordán folyó nyugati partja jordán ellenőrzés 1950 Jordán hasimita királyság megalakulása Izrael: 21 ezer km2 területi nyereség (Negev-sivatag, Ny-Galilea) Kb.700 ezer palesztin menekült !!!! (ENSZ külön hivatalt állít fel nekik)

1950-es évek 1948-63 David Ben Gurion miniszterelnök Bevándorlás: 1948: 800 ezer 1958: 2 millió fő (vagyontalanok) 1952 jóvátételi szerződés az NSZK-val (3,5 milliárd USD) Általános munka- és hadkötelezettség a nők számára is 1956 2. arab-izraeli háború (Szuezi-váság) 1960 Adolf Eichmann elrablása Argentínából (1962 kivégzés) Egyértelmű USA orientáció

3. arab-izraeli háború Hatnapos háború 1967 Arab országok együttes támadása (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak) SU támogatása Izrael megelőző légi csapása, gyors győzelem Nagy területnyereség: Gáza-övezet, Golán-fennsík, Sínai-félsziget, K-Jeruzsálem

Palesztin-egység kérdése Palesztinok egy táborba tömörülése Izrael állam léte jogtalan Palesztin Felszabadítási Szervezet (haza felszabadítása fegyveres harccal) Jasszer Arafat az elnöke (†2004) Terrorakciók: 1972-es müncheni olimpia – izraeli sportolók lemészárolása („Isten haragja” hadművelet = elkövetők megölése) Palesztin menekültek száma egyre nőtt: 1,3 millió fő (környező arab országokban táborokban élnek!)

4. arab-izraeli háború 1973 október 6. zsidó engesztelő ünnepen (Jom Kippur) egyiptomi-szíriai támadás az 1967-ben Izrael által elfoglalt területek visszaszerzése Gyors izraeli győzelem Arab országok válasza: olajválság

Enyhülés 1977 Szadat (egyiptom elnöke) jeruzsálemi látogatása 1978 Camp david-i keretegyezmények: Izrael-Egyiptom különbékéje Arab államok és Izrael között a kapcsolatok normalizálása Izraeli erők kivonása a Sínai-félszigetről 1982-ig 1980 Jeruzsálem Izrael fővárosa

5. arab-izraeli háború 1982-86 Izrael beavatkozik a libanoni-polgárháborúba (szunita-siíta-keresztény ellentétek) csapásmérés a palesztin terroristákra Libanonban (hesbollah) szíriai csapatok felvonulása Izrael ellen Súlyos veszteségek a libanoni polgári lakosságban Palesztin fegyveresek eltávolítása Bejrutból (1986 kivonulás)

1990-es évek: a kibékülés lehetősége 1987-93 1. intifáda („szent háború”) meghirdetése terrorakciók 1993 Oslói jegyzőkönyvek: Jichak Rabin (izraeli min.elnök) - Jasser Arafat Palesztin Autonóm terület és Izrael kölcsönös elismerése 1993 Jichak Rabin, Simon Perez és Jasser Arafat megosztott béke-Nobel-díj 1995 Jichak Rabin meggyilkolása a békefolyamat megszakadása

XXI. század 2000 sikertelen Camp david-i (II.) tárgyalások Bill Clinton közvetítésével (Ehud Barak – Jasser Arafat) 2000 ősz: 2. intifáda meghirdetése 2005 2. intifáda vége: jordán-egyiptomi-izraeli-palesztin megegyezés (egyiptomi Sharm El Sheik-ban) 2006. évi libanoni háború: hesbollah (libanoni palesztin terrorszervezet) és Izrael között (33 nap) 2007 Hamasz (Iszlám Ellenállási Mozgalom) győzelme a Gaza-övezetben: palesztin megosztottság, állandó konfliktus, Izrael bombázása a Gaza-övezetből

Egyiptom

1945 előtt Angol befolyás 1922 részleges függetlenség Gazdasági nehézségek, társadalmi feszültségek (félgyarmati múlt következménye) 1945 után a teljes függetlenség a cél: terrortámadások a brit hadsereggel szemben

Függetlenség 1952 katonai puccs: Gamal Abdel Nasszer államcsínye Monarchia megdöntése katonai puccsal, köztársaság Egypártrendszer (nincs demokrácia) 1954-től a brit katonai erők szakaszos kivonása

1950-60-as évek külpolitikája 1. El nem kötelezettek mozgalma: blokkon kívüliek (Tito / Nasszer / Nehru ) 2. Modern iszlám nacionalizmus vezető állama: Izrael elleni háborúk 1956 Szuezi-csatorna államosítása (asszuáni gát) 2. arab-izraeli háború 3. 1955-től intenzívebb szovjet kapcsolatok (fegyverszállítási egyezmények a VSZ országaival)

Nasszer és Hruscsov

1960-as évektől államosítások, szovjet tőkével a gazdaság modernizálása (asszuáni-gát) nasszeri „arab szocializmus” (sikertelen) Részvétel a 3. és 4. arab-izraeli háborúban 1970 Nasszer halála

1970-es évek Anvar Szadat (1981 meggyilkolják) USA orientáció a Szovjetunió helyett Demokratizálás a belpolitikában (rövid életű) Hajlandóság az izraeli különbékére (1978 Camp David I.)

Napjainkban Husni Mubarak miniszterelnök (1981-2011) korlátozott demokrácia Muzulmán Testvérek (iszlám fundamentalista) háttérbe szorítása Terrorakciók a turizmus ellen 2011. jan. 25. „arab tavasz kezdete” Egyiptomi Arab Köztársaság iszlamista győzelemmel, azóta instabilitás